1613. II. Mátyás dekrétuma a Tisza- völgy ármentesítésének kérdésével foglalkozik. A Tisza kiöntésével szemben a töltések emelésére azok a vármegyék, amelyekben az a folyó kiáradni szokott, saját javaik megmaradása érdekében egymás között határozzanak.” A folyók kiöntései ellen töltéseket kell emelni.

1731. Árvíz pusztítja Szegedet. Kiépítik a Szeged-Felsőváros töltéseit.

1740. Árvíz pusztítja Szegedet. Kiépítik Szeged-Alsóváros töltéseit.

1765. Dugonics András megépíti a Szeged városát északról védő, ún. szillér- baktói töltést.

1785. Megépítik a Tiszaszalók község alatti kb. 1 km hosszú Mirhó-gátat.

1807. A XVII. tc. értelmében az árvizek elleni védekezés és ármentesítés a munkákban közvetlenül érintett földbirtokosok feladata.

1831. Az első tiszai vízmércét felállítják Szegeden. Ettől kezdve rendszeresen leolvassák a vízállást.

1834-1848. Elkészülnek a Tisza vízrajzi térképei. Később ezekre alapozva dolgozzák ki a szabályozási terveket.

1840. Az országgyűlés törvényt hoz “a Duna és egyéb folyók szabályozásáról”. (IV. tc.) A folyamszabályozások tárgyalására országos választmányt állítanak fel, amely kidolgozza a szabályozás alapelvét: a hajózás céljából végrehajtott szabályozási munkálatok költségét az állam fedezze, az ármentesítés költségeit az érintett érdekeltségek viseljék.

1842. A Tiszán elvégzik a kisvíz rögzítését. Ma ezt nevezik a Tiszán 0 víznek.

1845. július Vásárhelyi Pál benyújtja a Felső-Tisza völgyének egységes rendezésére vonatkozó javaslatát.

1845. augusztus 16. A Tisza szabályozásának végrehajtására Széchenyi Istvánt vízszabályozási királyi biztossá nevezik ki.

1846. augusztus 27. Tiszadobnál ünnepélyesen elkezdődik a Tisza szabályozása.

1847. Paleocapa szabályozási tervét az uralkodó jóváhagyja. Paleocapa a folyót töltések közé kívánja szorítani, 25 átmetszést tart szükségesnek.

1850. július Császári nyílt paranccsal feloszlatják a Tiszavölgyi Társulatot. A szabályozási munkák folytatása a Tiszaszabályozási Központi Bizottság feladata lesz. A folyamszabályozás munkálatai új szervezeti keretek között, új koncepció alapján folytatódnak. Az állam segélyben részesíti a társulatokat. A folyó medrének szabályozása, az átmetszések létesítése az állam feladata. Az ármentesítés terheit az érintett földbirtokosoknak kell viselni.

1857. Óriási árvíz pusztít a Tisza-völgyben.

1862. Megépül a sajtfoki és milléri zsilip.

1875. A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériumban felállítják a Tiszavölgyi Osztályt.

1879. tavasz Az árvíz során nyolc helyen szakad át a gát. Szegeden a Tisza 806 cm-rel tetőzik. Március 12-én az árvíz elpusztítja Szegedet és környékét. Csaknem százezer ember hajléktalanná válik. Szegeden 5762 ház összedőlt, a halottak száma 151. A kár meghaladta a 33 millió koronát. Az árvíz fordulópontot jelentett a Tisza-szabályozás történetében. A katasztrófa hatására a kormány felülvizsgálta vízügyi politikáját.

1880-1883. Megépül a szegedi körtöltés, újjáépítik a várost és helyreállítják a tiszai töltéseket.

1881. Minden korábbit meghaladó árvíz vonul le a Tiszán, több helyen szakad át a töltés. 30 község 65 ezer holdnyi földjét önti el a víz. A Körösök árhullámával találkozva az ár a legnagyobb károkat a Körös-Tisza-Maros szögében okozza. Hatására egységesítik a töltésméreteket (1881:III. tc.), és megalakul az ország legnagyobb ármentesítő társulata, a Körös-Tisza-Maros Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat.

1884. Az uralkodó szentesíti a Tiszáról szóló XIV. törvénycikket, mely kimondja, hogy a Tisza és vízgyűjtőjének szabályozása és ármentesítése műszaki tekintetben “egységet képez”. A Tisza menti ármentesítő társulatoknak kötelező belépni a Tiszavölgyi Társulatba.

1886. A Közmunka- és Közlekedési Minisztériumban felállítják a Vízrajzi Osztályt. Egyik feladata: a Tisza medrének és vízjárásának nyilvántartása.

1887. A Közmunka- és Közlekedési Minisztérium rendeletben szabályozza a Tisza hullámtéri szélességét. A hullámtéren fákat, bokrokat ültetni vagy fenntartani nem szabad, a vízfolyási akadályoktól meg kell tisztítani.

1888. március A Tiszán óriási árhullám vonul le. Az ár tetőzési magasságát csak 1970-ben haladja meg a folyó. A Tisza és a Körösök völgyében félmillió hold ártér kerül víz alá. Az árvíz alatt 22 töltésszakadás történik. Az árvíz hatására újra megállapítják az egységes és biztonságos töltésméreteket.

1889. A Közmunka- és Közlekedési Minisztérium hatásköréből a vízügyek a Földmívelésügyi Minisztériumhoz kerülnek. – Felállítják az Országos Vízépítészeti és Talajjavító Hivatalt. A Tisza- szabályozás ügyeivel önálló osztály foglalkozik.

1894. Az országgyűlés elfogadja Kvassay Jenő Tisza-szabályozási korrekciós programját. A III. törvényben 12 évre előre meghatározzák az elvégzendő feladatokat, összesen 17 millió forint költséggel. A munkálatok 1905-ig tartanak.

1895-97. A Tisza völgyében megépülnek a milléri, tiszaberceli és tiszakarádi szivattyútelepek.

1908. Az országgyűlés elfogadja a Tisza 20 évre szóló fejlesztési programját. A XLIX. tc. a vízi utak fejlesztéséről és egyéb beruházásokról dönt.

1912. április, június és szeptember Árvíz vonul le a Tiszán.

1919. tavasz A Tiszán és a Körösökön rendkívüli árvíz vonul le. Szolnokon, Csongrádnál és Szegeden az árvízmagasságok meghaladják a korábbiakat. Szegeden az árvíz magassága először haladja meg a 900 cm-t.

1925. Zsilén megépül az első benzinmotorral hajtott szivattyútelep.

1930. Elkészül az algyői főcsatorna, mely a Szeged környéki területek vízrendezését segíti elő.

1932. 1919 óta ez az első nagyméretű árvíz a Tiszán. Töltésszakadás nem történik. A legnagyobb vízállás Szegeden 923 cm. Az árvíz után a vízügyi szakemberek a vízállás jövőbeni lehetséges emelkedését igyekeznek megbecsülni. Szegeden a 970 cm-es legnagyobb vízállást sem tartják lehetetlennek.

1937. Az öntözésről szóló XX. tv. biztosítja a Tisza-völgyi kísérleti öntözőrendszerek kialakításának, a Tisza-csatornázás megkezdésének lehetőségét. A természeti környezetet átalakító program arányaiban európai jelentőségű volt. A program korrigálni kívánta a folyamszabályozás, ármentesítés és lecsapolás negatív következményeit és jelentősen meg kívánta növelni az intenzív mezőgazdasági művelés alá vonható területek mennyiségét.

1940. tavasz Rendkívüli árvíz a Tiszán. Töltésszakadás csak a Tisza kisebb mellékfolyóin történik. A Tiszát jégzajlásos ár és zöldár tartja magasan. Az orkánszerű északi szél méteres hullámokkal ostromolja a töltéseket és az erős hullámverés több helyütt megbontja a töltések burkolatait.

1948. Államosítják a vízitársulatokat. A vizekkel kapcsolatos valamennyi feladat az államot terheli.

1947-48. A téli hónapokban a Tisza felső szakaszán rendkívüli árvíz pusztít. Emiatt 1949-ben töltésáthelyezésre, töltésfejlesztésre kerül sor, sőt több települést áthelyeznek.

1954. Elkészül az 1951-től épülő Tiszalöki vízlépcső. Teljes üzembe állítása: 1959. Feladata: a tiszántúli öntözőrendszerek (Keleti- és Nyugati-főcsatorna) vízellátásának és az állandó vízi útnak a biztosítása és villamos energia termelése.

1952. Megalakul a Tiszántúli Természetátalakító Tervbizottság. Szovjet típusú természetátalakító programot dolgoznak ki.

1956. Elkészül az 1941 óta épülő Keleti- főcsatorna.

1964. Tiszaug határában átvágják a nyári gátat. Az áprilisi árvizet május-júniusban újabb követi. – Az országgyűlés elfogadja a vízügyről szóló IV. törvényt. A vízgazdálkodás önálló népgazdasági ágazat. – Elkészül a Nyugati-főcsatorna.

1970. május-július Az “évszázad árvizének” nevezett árhullám vonul le a Tiszán. 96 ezer embert kitelepítenek. Szabolcs-Szatmár megyében több mint 300 km2 területet elönt a víz.

1973. Elkészül az 1968 óta épülő Kiskörei Vízlépcső. Feladata: a Tisza-tó működtetése, öntözővíz kivételének biztosítása, energiatermelés. A duzzasztással megnő az öntözhető területek nagysága. A vízlépcső fölött kialakított tározó lesz Magyarország második legnagyobb tava, üdülési és sportolási lehetőségekkel.

1992. Az Alföld-program keretében újraértékelik a Tisza-szabályozás és az ármentesítési munkálatok környezeti következményeit. A felső talajrétegben és a talajfelszín-közeli légtérben megnőttek a hőmérsékleti különbségek. Módosult az ármentesített területek sugárzás-, hő- és vízháztartás mérlege.

1998. november A Felső-Tisza vízgyűjtőjének kárpátaljai és romániai területein, valamint a Bodrog-rendszer két folyóján is árvíz pusztít. A hatalmas felső-tiszai árhullám kialakulását a szokatlanul erőteljes esőzések okozták. A tetőző vízhozam a kisvízi vízhozam százszorosa! A szakemberek szerint ez az évszázad árvize.

1999. február A Tisza 138 ezer km2-es vízgyűjtőjén hóban tárózva hatalmas vízmennyiség halmozódik fel. A hómennyiség 11 km3-re becsült víztartalma ötször-hatszor múlja felül a Balaton teljes vízkészletét. Márciusban a Tiszán minden addigit meghaladó árhullám vonul le.

2000. április Minden korábbi rekordot felülmúló vízállás a Tiszán. Több mint 50 ezren dolgoznak a gátakon. Az árvíz során 1912 épület károsodik. A vízügyi tárca koncepciója szerint a hullámtereket szélesíteni kell, az árvízvédelmi töltéseket már nem szabad tovább magasítani.

2001. március Az újabb tiszai árvíz Tarpa mellett átszakított egy régi gátat. A Túr árvizével együtt húsz település 11 200 lakóját kitelepítik. Átvágják az árvízi töltésként is funkcionáló 41-es utat, így csökkentik a falvakra nehezedő nyomást. A felső-Tisza-vidéki árvízkárok felszámolására 22,8 millárd forint támogatást tervez a kormány.