Németek vesznek ingatlant
Heves Megyei Hírlap 2008.06.11.

A Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottság kezdeményezésére és a Turisztikai Szakállamtitkárság támogatásával jelent meg kötet a Tisza-tóról.

A kiadványt a Tisza-tó 30. születésnapján vehették a kezükbe az érdeklődők. A történeti, vízgazdálkodási, idegenforgalmi összegzés mellett ez a könyv az első olyan kötet, amely tények alapján, konkrét statisztikákban összegzi a tó és a környező települések elmúlt három évtizedének gazdasági, demográfiai, munkaügyi mutatóit.
Ezzel a tó nagy nyerteseinek és a kisebb “haszonélvezőinek” névsora is ismertté vált. A teljesség igénye nélkül néhány jellegzetes, beszédes példát ragadunk ki a négy megyét érintő, 21 vízparti település összehasonlításában. A külföldi ingatlanszerzés jól mutatja egy-egy helység népszerűségét, idegenforg almi frekventáltságát. A nagy nyertes kétségkívül Tiszafüred, ahol az elmúlt hat évben 108 külföldi vásárolt ingatlant. Lényegesen elmaradt ehhez képest Abádszalók (46), Poroszló (27), Tiszanána (19), Kisköre (9), Sarud (18). A negatív rekorder Tiszabura, egyetlen, külföldinek eladott ingatlannal.
A nemzetiségük megoszlását tekintve 189 német és 42 holland tulajdonost regisztráltak, de nyolc belga és öt brit is szerzett ingatlant. A demográfiai mutatók már több aggodalomra adhatnak okot. Amíg 1985-ben 793 gyermek született, s 946 haláleset történt, addig 2006-ban csupán 528-an születtek, s 841-en hunytak el. A pozitív kivétel Tiszabura, ahol természetes lakosságszám-növekedés következett be. Tiszafüreden viszont a halálozás duplája volt az élveszületéseknek. Hasonló az adat Pélyen, de Kisköre, Sarud és Poroszló lélekszáma is csökkent. Mérséklődött a házasulási kedv is, itt a különös rekorder Újlőrincfalva, ahol 2006-ban nem váltak és nem házasodtak a lakosok. A legidősebb település Tiszabábolna, itt a lakosság 44,1 százaléka hatvan évnél idősebb, a legfiatalabb viszont Tiszabura, ahol a népességnek csupán 13 százaléka tartozik e korosztályi kategóriába. A munkanélküliségi legek közt már akadnak az élbolyban Heves megyei települések is. A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők listáját Etyek vezeti (355 személy), Kiskörén, Tiszanánán 200 fölötti e szám, míg Újlőrincfalván csupán 13. A pozitív rekorder Tiszavalk, ahol csak hárman nem tudnak tartósan elhelyezkedni.
Az ismertté vált bűnelkövetők száma Tiszaburán a legnagyobb, míg szintén e helység büszkélkedhet azzal a rekorddal, hogy itt a legmagasabb a lakosokra jutó gépkocsik aránya. A távbeszélő fővonalak száma mindenhol csökkent, a legdrasztikusabban, mínusz 14 százalékkal Újlőrincfalván. Az ISDN-vonalak száma értelemszerűen növekszik, a legnagyobb mértékben, 13 százalékkal Kiskörén. A kereskedelmi ellátottság a legnépszerűbb üdülőhelyeken a legjobb, így Tiszafüred és Abádszalók magasan vezet, nyomában szorosan Poroszló, Sarud és Kisköre következik. A Heves megyei települések sereghajtója Újlőrincfalva, ahol tíz év távlatában még csökkent is a 100 lakosra jutó kereskedelmi egységek száma. A vizsgált 2006-os esztendőben egyedül Pélyen nem volt vendéglátóhely. Érdekes lehet, hogy amíg országosan nőtt a kereskedelmi, vendéglátóegységek száma, addig a tó vonzáskörzetében mérsékelt csökkenés tapasztalható.
A működő vállalkozások száma Tiszafüreden volt a legmagasabb 2005-ben (677), Kiskörén ez 140, Tiszanánán 82 volt, az összesített sereghajtó pedig Újlőrincfalva (7) volt. Végül érdemes lehet még egy pillantást vetni a falusi turizmus alakulására is: itt a legdinamikusabb fejlődést Tiszanánán regisztrálták, de Poroszlón és Sarudon is látható növekedést tudtak kimutatni. Növekvő még az érdeklődés a pélyi falusi szálláshelyek iránt is, ám Kiskörén e kategóriában például jelentős csökkenés tapasztalható: míg 1999-ben 366-an szálltak itt meg e kategóriában, addig 2006-ban már csak hatvanhatan.

Szuromi Rita

Egyetemi tanárok munkája A Tisza-tó turizmusát és fejlődését bemutató kötet köszöntőjét Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint Godó Lajos, a Tisza-tavi RIB elnöke írták, szerzőik többek közt pedig a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola, a Debreceni Egyetem és a Kodolányi János Főiskola tanárai, de a KSH Népességtudományi Kutatóintézete, a Hortobágyi Nemzeti Park és a Köti-kövízig munkatársai is publikáltak szakterületükön.