Tiszanána Község Önkormányzata Képviselotestületének 12/2004.(IV.28.)számú önkormányzati rendelete AZ ÁLLATTARTÁS HELYI SZABÁLYAIRÓL.

Az 1990.évi LXV. Törvény 16.§. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Tiszanána Község Önkormányzatának képviselo-testülete az állattartás helyi szabályaira vonatkozóan az alábbi rendeletet alkotja.

I. fejezet

Általános rendelkezések

1.§.

1. E rendelet célja, azon szabályok meghatározása, melyek elosegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését, és biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse.

(2) E rendelet hatálya a (3) bekezdésben megállapított kivétellel – az önkormányzat közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki.

3. A rendelet hatálya nem terjed ki az egészségügyi és állategészségügyi szerveknél valamint a fegyveres eroknél és rendészeti szerveknél folytatott állattartásra.
4. E rendelet alkalmazásában :
a.) állattartás: olyan tevékenység, amelynél az állat tartása állati eredetu termékek eloállítására ( pl: hús, tej, tojás, gyapjú ), munkavégzésre, sportcélok elérésére, kedvtelésre irányul. Nem minosül állattartásnak a családi szükségletek kielégítése vagy feldolgozás céljából vásárolt vagy beszállított állatok legfeljebb egy hétig történo átmeneti tartása.
b.) nagy állat: : ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly
c.) kis állat: sertés, juh, kecske, strucc
d.) egyéb kis állat: baromfifélék, galamb, házinyúl.
e.) prémes állat: nutria, pézsma, nyérc, róka, görény, nyest
f.) haszonállat: továbbiakban a b) – e) pont alattiak
g.) kedvtelésbol tartott állat:.eb, macska, díszállat
h.) egyéb állatok: Magyarországon nem honos állatok

II.fejezet
2.§.

Az állattartás általános szabályai

1. A község közigazgatási területén állatot – a közegészségügyi, állategészségügyi,
állatvédelmi, valamint építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett is
– csak e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani.

2. Az állatok tartására szolgáló építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása építési engedély alapján történhet a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával. Az építmények megvalósítása során alkalmazandó védotávolságokat e rendelet 1.sz. melléklete tartalmazza.
3. Az állattartó köteles gondoskodni az állatok kedvezo életfeltételeinek biztosításáról, a létesítmények tisztaságáról és folyamatos fertotlenítésérol, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról.
4. Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelo tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai védelme és egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételérol gondoskodni.
5. Ha az állattartó nem kívánja az állatot továbbtartani köteles annak megfelelo elhelyezésérol gondoskodni. Tilos az állattartó által megunt, vagy egyéb ok miatt nem tartható állatot szabadon engedni, elhagyni.
6. Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozhasson.
Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy a közterületet illetve a lakóépületek közöshasználatú helyiségét ne szennyezze. Az esetleges szennyezodést a tulajdonos, illetoleg az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani.

III. Fejezet

Az állatok tartása és elhelyezése

3.§.

1. A nevelési-, oktatási-, egészségügyi létesítmény, egyéb közintézmény, gyógyszertár, temeto, élelmiszerbolt és vendéglátó egység területén és annak 50 méteres körzetén belül tilos haszonállatot tartani.
2. Belterületi ingatlanokon az (1) bekezdés kivételével haszonállat és egyéb állat korlátlan számban tartható.
3. Külterületen – a kertes övezet kivételével – a vonatkozó jogszabályok és e rendelet eloírásainak betartása mellett létszámkorlátozás nélkül valamennyi haszonállat tartható.
4. Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiséget könnyen tisztítható, hézag és szivárgásmentes, megfelelo lejtésu, csúszásmentes szilárd padozattal, valamint hézagmentesen fedett és zárt trágyagyujtovel kell ellátni. A trágyatarolót úgy kell kialakítani, hogy minimum 4 havi trágya befogadására legyen alkalmas. Az istállókból, ólakból elfolyó trágyalé, hígtrágya elvezetésére csak szigetelt vízzáró mutárgy (pl. betoncsatorna, PVC cso, stb.) használható.
5. Az így elvezetett trágyalevet, hígtrágyát, zárt, szigetelt aknába kell összegyujteni.
A trágyalé, hígtrágya a közmucsatornába, szennyvíztisztító-telepre, illetve leüríto helyre történo bevezetése, elszállítása tilos! A trágyalevet, hígtrágyát vagy a muszaki védelemmel ellátott trágyadepóban tárolt trágya felszínére, vagy a területileg illetékes Növény- és Talajvédelmi Szolgálat megvalósítási engedélye birtokába földterületre lehet kijuttatni.
A trágya, trágyalé, hígtrágya földterületen történo kihelyezése során a 49/2001.(IV.3.)
Korm.rendelet eloírásait maradéktalanul be kell tartani.
6. Az állattartási tevékenység környezetre gyakorolt zavaró hatása miatt – az OTÉK 36.§-ában foglaltak alapján – az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken való elhelyezésénél irányadó védotávolságok a rendelet 1.sz. mellékletében meghatálhatók. A tevékenység végzése során fellépo szak-, illetve buzhatás nem okozhat lakossági panaszt.
7. Az állattartásra szolgáló helyet el kell keríteni, és amennyiben 20 kis állatnál vagy 5 nagy állatnál több állatot tart a tulajdonos, gazdasági udvart kell kialakítani. Az így lekerített udvar nem csatlakozhat közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz.
8. Az istállót, ólat, ketrecet rendszeresen takarítani kell és szükség szerint, de évente legalább 2 alkalommal fertotleníto meszelést kell végezni.
9. Az alkalmazott tartási rendszernek biztosítani kell az állatok megfigyelhetoségének lehetoségét, valamint az eteto-, és itatóberendezésekhez való akadálytalan hozzáférhetoséget. A sérült, vagy beteg állat szükség szerinti elkülönítése, gyógykezelése céljára helyet kell biztosítani.
10. Az állattartásra szolgáló építmények szellozonyílásait a saját udvar felé kell kiképezni, a keletkezo buzös, gázos áramlását természetes vagy mesterséges szellozéssel a magasba kell terelni.

4.§.
Egyéb állatok tartásának feltételei

1. Méheseket létesíteni és fenntartani a 3.§. (1) bek.a./ pontban megjelölt területen, helyeken tilos. A település egyéb területein a méhesek létesítésénél a lakóépülettol és az utca vonalától legalább 30 méter, a telekhatártól pedig legalább 5 méter védotávolságot kell biztosítani.

2. Méhcsalád tartását több lakásos épületben a polgármester engedélyezheti, valamennyi lakás tulajdonosának /kezelojének, használójának / elozetes hozzájárulása mellett.

3 .Az olyan nem háziasított állat tartásához, amely harapásával, marásával, csípésével, szorításával stb. az ember életét, testi épségét veszélyezteti, a polgármester engedélye szükséges. A kérelem benyújtásakor csatolni kell a közvetlen szomszédok hozzájáruló nyilatkozatát, az Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenorzo Állomás szakvéleményét.

IV. Fejezet

5.§.
Az eb tartás szabályai

(1) Az eb tulajdonosa nyilvántartásba vétel céljából köteles a jegyzonek 30 napon belül
bejelenteni, ha az állat a 3 hónapos kort elérte, elhullott vagy elveszett, új tulajdonoshoz került, vagy tartási helye 3 hónapnál hosszabb idore megváltozott.

(2) A bejelentési kötelezettség nem terjed ki a fegyvereserok, a rendorség, a vám- és pénzügyi szervek által tartott ebekre.

(3) Minden 3 hónaposnál idosebb ebet a tulajdonosa, vagy tartója köteles évenként, a 3
hónapos kort elérteket 30 napon belül, majd 6 hónapon belül ismételten saját költségére
hatósági állatorvossal veszettség ellen beoltatni. A kötelezo védooltásért az ebtulajdonos
külön jogszabályban megállapított díjat köteles fizetni.

(4) A veszettség elleni oltás megszervezésérol a hivatal gondoskodik. Amennyiben a tulajdonos elmulasztja az eb kötelezo oltását, vagy ennek igazolását és azt a hivatal által meghatározott idopontig nem pótolja, az eb kiirtását korlátozás nélkül el kell rendelni.

(5) Aki veszett, vagy veszettségre gyanús kóborebet észlel, köteles azt elsosorban az állatorvosnak, vagy a jegyzonek bejelenteni.

(6) Közterületen, közöshasználatú udvaron, vagy más bárki által igénybeveheto egyéb
területen az ebet pórázon kell vezetni. Az ebet sétáltani olyan közterületen lehet ahol ezt tábla nem tiltja.

(7) Amennyiben a befogott eb gazdája a felügyeleti ido alatt jelentkezik, úgy napi 500 Ft-osköltség megtérítése esetén részére a kutyát vissza kell adni. Amennyiben a kutya gazdája nem jelentkezik a felügyeleti ido alatt, úgy azt értesíteni lehet, vagy az ebet az állatok védelmére vonatkozó szabályok figyelembevételével ki kell irtani.

V. Fejezet

Az állati hullák és állati eredetu hulladékok ártalmatlanná tétele

6.§.

(1) Az állat elhullását a tulajdonos köteles a területileg illetékes állatorvosnak haladéktalanul
bejelenteni.

(2) Az állat hulláját, az állati eredetu hulladékot, és mellékterméket emberi fogyasztásra
felhasználni, vagy forgalomba hozni tilos, azt más eljárással – a körzeti állatorvos
szakvéleménye alapján – ártalmatlanná kell tenni.

(3) Az állattartónak az állathullával az állategészségügyi szabályzatban foglaltaknak
megfeleloen kell eljárnia. Amennyiben a tulajdonos ezen kötelezettségének nem tesz
eleget, úgy az állati hullát a jegyzo megbízásából az ENTER-NÁNA Kht. a tulajdonos
költségére elszállíttatja.

(4) Közterületen baleset következtében elhullott állat tetemét – bejelentésre – az ENTER-
NÁNA Kht. köteles elszállítani.

(5) Eb, macska, baromfi továbbá 3 hetesnél fiatalabb szopósbárány, kecskegida, malac, és
borjú hulláját az állattartó saját telkén évente legfeljebb 50 kg tömegig eláshatja.
A felsoroltnál nagyobb testtömegu állatok hulláját engedélyezett állati hulladékgyujto
helyre kell beszállítania az ATEV Szikszói Fehérjefeldolgozó Üzemébe.

VI. Fejezet

Az állatok védelmének szabályai

7.§.
(1) Tilos az állatok kínzása, bármilyen módon történo bántalmazása, elhagyása, kitétele.

(2) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának, és élettani szükségleteinek megfelelo életfeltételekrol gondoskodni.

(3)Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni az állat korára, nemére, és
élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelento, egymást nyugtalanító
állatok elkülönített tartását.

4. Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelo rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenorzésérol.

(5) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelo és biztonságos elhelyezésérol,
szökésének megakadályozásáról.

(6) A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani
kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetoségét.

7. A szabadban tartott állatot védeni kell a kedvezotlen idojárás káros hatásaitól, és
természetes ellenségeitol. Az állandóan bezárt állat számára tartója köteles megfelelo mozgásteret biztosító férohelyrol gondoskodni.

(8) A gazdasági haszon céljából tartott állat tartása során elonyben kell részesíteni az
állatkímélo technológiákat.

– 6 –

(9) Az állatot nem szabad:
a./ kínozni,
b./ emberre vagy állatra uszítani, ill. állatviadalra idomítani,
c./ kényszertakarmányozásra fogni kivéve az egészségügyi megfontolásból,
d./ a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni,
e./ a teljesítoképességét felismerhetoen meghaladó teljesítményre kényszeríteni,
f./ természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni.

(10)Az /9/ bekezdés a./ pontja nem terjed ki az érett libatoll házilagos, vagy az engedélyezett technológia szerint végzett tépésére, ill. c./ pontja a házilagos vagy az engedélyezett
technológia szerinti liba és kacsa tömésre.

11. Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan kipróbáltatása, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okoz /a továbbiakban együtt:
állatviadal /. Tilos az állatviadal szervezése, tartása, továbbá az állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalom való közremuködés, részvétel, fogadáskötés.

(12) Tilos állatviadal céljára
a./ állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani valamint más személynek átadni, vagy forgalmazni,
b./ építményt vagy földterületet, anyagi eszközt más személy rendelkezésére bocsátani.

(13) Az (11) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a vadászatra alkalmazott állatnak
külön jogszabály alapján történo kiképzésére, vadászaton való alkalmazására.

(14) Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonával, tartásával
felhagyni nem szabad. Az állat eluzése, elhagyása, vagy kitétele tilos.
15. Az állaton fájdalommal vagy károsodással járó beavatkozást – az állattartók körében szokásos, vagy az állat érdekében szükséges azonnali beavatkozások kivételével kizárólag szakirányú végzettséggel, vagy gyakorlattal rendelkezo személy végezhet.

16. Beavatkozás érzéstelenítés nélkül csak akkor végezheto, ha az érzéstelenítés, ill. az ehhez szükséges rögzítés legalább akkora fájdalommal járna mint maga a beavatkozás. A gazdasági haszon céljára tartott állaton érzéstelenítés nélkül végezheto beavatkozásokról külön jogszabály rendelkezik.
17. Az állat küllemének megváltoztatása érdekében, továbbá más nem az állat egészsége vagy késobbi egészségkárosodásának megelozése céljából történo sebészeti beavatkozás – az ivartalanítás és a fajtajelleg fenntartása kivételével – nem végezheto.

(18) Az állat megjelölésénél az állat számára legkisebb fájdalommal járó – külön
jogszabályban meghatározott – megoldást kell alkalmazni.

(19) Az állat terelésénél, lábon hajtásánál, a szállítóeszközre való fel- és lerakásnál, valamint
szállításánál úgy kell eljárni, hogy az az állatnak ne okozzon fájdalmat, szenvedést, vagy sérülést.

VII. Fejezet

Vegyes, záró rendelkezések

8.§.

(1) Az e rendeletben nem nevesített állatok tartásához – kivéve a díszmadarakat, és a dísz-
halakat – a polgármester engedélyét kell kérni.

(2) Aki az e rendeletben foglaltakat megszegi, vagy kijátssza – amennyiben cselekménye nem
minosül buncselekménynek, vagy egyéb szabálysértésnek – a helyi állattartás rendjének
megsértése szabálysértést követi el és 30.000,- Ft-ig terjedo pénzbírsággal sújtható.

(3) A szabálysértési eljárást a szabálysértési hatóság folytatja le.

(4) Amennyiben az állattartás nem felel meg a közegészségügyi, állategészségügyi, építésügyi
és környezetvédelmi feltételeknek, a jelen rendeletben foglalt szabályoknak, valamint ha a
feltételeket az állattartó felhívás ellenére sem biztosítja a polgármester a meghatározott
ingatlanra vonatkozóan az állattartást megtilthatja, vagy az állatok számát korlátozhatja.

(5) Az állattartási szabályok megsértésére utaló bejelentéseket a jegyzo vizsgálja ki.

(6) A polgármester e rendelet alapján meghozott döntései ellen jogorvoslatnak van helye
Tiszanána Község Önkormányzatának képviselotestületéhez.
(7) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, kihirdetésérol a jegyzo gondoskodik.
A rendelet kihirdetésével egyidejuleg hatályát veszti 2/2000.(I.26.)sz. rendelete.

Tiszanána, 2004.április 28.

Dr. Tóth József sk.
Polgármester
Dr. Joó István sk.
Jegyzo

1.számú melléklet

Az állattartás céljára szolgáló létesítmény építése, bovítése esetén betartandó védotávolságok
a védotávolság méterben meghatározva lakóépülettol piheno épülettol fúrott kúttól ásott kúttól

nagyállat és kisállat
– 25 állatig 10 m 10 m 15 m
– 25 állat felett 20 m 10 m 50 m

egyéb kisállat
– 200 állatig 10 m 5 m 10 m
– 200 állat felett 15 m 10 m 15 m

Zárt technológiával történo korszeru állattartásnál – a szakahatóságok egyetértése esetén az eloírt védotávolságok legfeljebb 30 %-kal csökkenthetok.

Amennyiben 50 méter távolságon belül gyermekintézmény, egészségügyi intézmény, egyéb közintézmény, élelmiszer-eloállító vagy értékesíto egység van, állattartás céljára szolgáló építmény létesítését tilos engedélyezni. Amennyiben az elobb megjelölt egységek 50-100 méter távolságon belül vannak, úgy az illetékes ÁNTSZ és az állategészségügyi hatóság véleménye alapján kell a védotávolságot meghatározni.