Esterházy Károly, galántai (Pozsony, 1725. máj. 4 – Eger, 1799. márc. 14.) egri püspök. Esterházy Ferenc tárnokmester fia.

Pozsonyban, Nagyszombatban és Rómában tanult. 1744-ben rátóti prépost. 1748-ban szentelték pappá. Papi pályáját Pápán kezdte. Mária Terézia 1752-ben váci majd egri püspökké nevezte ki. Nagy műveltségű tudós főpap volt, aki élesen szembeszállt II. József reformjaival és az 1790-1791. évi országgyűlésen a róm. kat. párt vezéreként ellenezte a protestánsok jogainak elismerését, törvénybe iktatását. Egerben líceumot építtetett (amelyet egyetemnek szánt), könyvtárat alapított. 1769. november 5-én nyílt meg Egerben az első orvosi akadémia. Előkészítette az egri püspökség érseki rangra emelését. Vácon megkezdte a bazilika építését. Pápán Ő építtette a városi kórházat, amint ezt az intézmény főbejáratánál lévő emléktábla az utókorral tudatja.

Templomot építtetett: Bakonyszentiván, Bakonyszücs, Balatonarács, Béb, Csót, Devecser, Fenyőfő, Hidegkút, Pápanyőgér, Pápateszér, Tiszanána, Ugod községekben és Pápán a plébánia templomot.