TiszanánaJúnius 26-án szombaton Tiszanána küldöttsége ellátogat a szlovákiai Náná település második falunapjára.

Nána Szlovákia legdélibb részén, a Garam és a Duna torkolatánál fekvő határmenti település. Délről Párkány, északról Kõhídgyarmat határolja, nyugatról a Budapest – Pozsony vasútvonal választja el Ebed és Muzsla községektől, keletről a Garam folyón túli Kicsind és Garamkövesd a szomszédközségek.

Történelem

A község nevét elsőízben 1157-ben említik az oklevelek, amely évben vámját II. Géza király az Esztergomi Egyháznak adományozta. 1228-ban a Nána – Beszter nemzetség az itteni birtokait elkülöníti az Esztergomi Egyház földjeitől, 1347-ben Nagy Lajos az esztergomi káptalannak adja. Az 1532-es adóösszeírások szerint is a káptalané a település. Ekkor földesura Nyáry Ferenc. A török világban elpusztult.
1732-ben az egyházlátogatási jegyzőkönyvben ismét szerepel, mint az esztergomi káptalan pusztája.
1755-ben már 108 lakója van. Barokk temploma 1791-ben épült Szent Vendel tiszteletére – a település legrégebbi helyén (Iskola utca). A templommal szemben, az iskolakertben áll a barokk Szent Vendel szobor, melyet 1906-ban állítattak a hívők. Ugyanekkor építették a templom melletti kastélyt is. Iskoláját a templommal szemben (Iskola utca), 1859-ben a község építette. Ma is ebben, a már korszerűsített épületben tanulnak a kisiskolások (1-4 évfolyam).
1960-ban a községet közigazgatásilag a 2 km-re fekvő Párkányhoz csatolták. 1991-től a község újra önálló lett. Jelenleg 1160 lakosa van, ebből 75 % magyar nemzetiségű, 22,6% szlovák, 2,4% egyéb.