Egyébfpeti Szerző: “Tiszanána hazánk egyik legszárazabb vidékén található (Közép-tiszavidék). Szerencsénk a szerencsétlenségben, hogy a medencehatás egyik jótékony hatásaként viszonylag ritkának mondható a szélsőséges időjárási esemény. Az elmúlt évek azonban rácáfoltak a 80-as évek viszonylagos eseménytelen időjárására. Tiszanána hazánk egyik legszárazabb vidékén található (Közép-tiszavidék). Szerencsénk a szerencsétlenségben, hogy a medencehatás egyik jótékony hatásaként viszonylag ritkának mondható a szélsőséges időjárási esemény. Az elmúlt évek azonban rácáfoltak a 80-as évek viszonylagos eseménytelen időjárására.

A legjelentősebb ilyen események (naplóm segíts):

1999 február közepén tragikus hirtelenséggel – Arad központtal egy mediterrán ciklon hatására 1986 óta nem látott hótömeg zúdult ránk 52 cm. Napokig nem volt közlekedés. Szerencsére nagyon lassan olvadt el a hó így nem okozott tavasszal gondot. A hó nagy része nem elolvadt, hanem elszublimált, vagyis elpárolgott, így a tavasszal nem okozott jelentős belvizet.

1999. VII. 9-10-11.-én monszunszerű délutáni esőzések hatására 227 mm özönvíz zúdult ránk. Összehasonlításként ez közel félévi csapadékösszeg. Az árkok csurdultig lettek. 3 napon keresztül homokzsákoltunk a régi vályogverő gödröknél, mivel a sebtében átvágott árkok az egész községből ide vezették a csapadékvizeket. Sajnálatos módon a hirtelen megduzzadt ideiglenes tavak már veszélyeztették a partra épült házakat. A kertekben a paradicsombokrok ladikként himbálóztak a víz tetején. Esténként négyzetméterenként egy békát lehetett számolni – szinte hemzsegtek. Ekkor észleltem életem legnagyobb napi csapadékát 92 mm. Ez a nap mindannyiunk számára örökre emlékezetes marad.

2002. VIII. 17.-én Tiszanána körzetében egyedül az országban hatalmas zivatar tört ki. A község külterületén életemben először tornádótölcsért figyeltem meg, ami a talajt nem érte el. A Zivatar Sarud felől 4:53-kor tört ránk és mindössze 4-5 percig tartott, kis területre korlátozódott (elsősorban a község déli részére)

2003 tele egész kelet Magyarország számára emlékezetes maradt. Hideg és havas tél tört ránk. A községben február 4.-re a hóréteg vastagsága elérte az 50-52 cm-.t, de még március elsején is 27-28 cm havat mértem a kertben. December 16.-tól egész télen át megmaradt a hó, s csak március közepére olvadt el.

Általánosságban megállapíthatjuk hogy a községben jelentősen nőtt az aszályos periódusok hossza. Érdekes azonban hogy az elmúlt 5 évben a július volt a legcsapadékosabb hónapja az esztendőnek. Ezek a nagy mennyiségű csapadékok azonban 1-2-3 nap alatt lehullottak, így az aszály mérséklődéséhez aligha járulhattak hozzá.
Az éghajlati modellek tanulsága szerint az elkövetkező évek kedveznek majd a turizmusnak a térségben. Továbbra is egyre szárazabb és forróbb nyarakra és csapadékosabb enyhébb telekre számíthatunk. Azonban a téli csapadéktöbblet nem ellensúlyozza majd a nyári aszályokat, de kora tavasszal a szikes talajadottságoknak köszönhetően növeli a belvizes időszakok gyakoriságát. A változások további kedvezőtlen hatásaként a szélsőségek gyakorisága megnövekedhet, amely azt jelenti hogy nyáron igen heves hőzivatarok, vagy télen jelentős hőingadozások fordulhatnak majd elő.

FP “