Irta: Godó Lajos Máté

Tiszanána nagyon fontos területet jelent az ornitológusok, természetvédők számára.
A falu határában húzódik a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet, melynek területén számos kihalás szélére sodródott állat- és növényfaj él.
Megemlítést érdemel a puszta legnagyobb testű madara a túzok, amelynek védelme az egyre jobban fejlődő mezőgazdasági gépek és a vegyszerek miatt nagyon nehéz.

Az ember közelében élő fehér gólya is a védett madarak közé tartozik, amelyből településünkön szép számmal lehet megfigyelni. Ehhez a nagytestű madarunkhoz számos népi hiedelem kötődik, Európa majdnem minden népe sajátjának tekinti, szerencsehozó madarának tartja.
Az első hazai gólya gólyafelmérés 1941-ben volt, akkor 14000-15000 fészkelő párat számoltak össze. 1974-re ez a szám a harmadára csökkent, a csökkenés oka a táplálkozó helyek, fészkelő területek eltűnése. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (hazánk legnagyobb ilyen célú szervezete, több mint 24000 taggal rendelkezik) mint az országos gólyaállomány-felmérés koordinátora 1999-ben a hagyományoknak megfelelően gólyaállomány összeírást hirdetett hazánkban.
Ebben a programban az egyesület tagjai vesznek részt, 1958 óta minden ötödik évben sor kerül az egész országban a gólyák számbavételére. Az egyesület tagjaként én is szívesen csatlakoztam a programhoz, s azóta minden évben felmérést készítek a gólyák fészkeléséről. A madarak számára legfontosabb dolog a fészkelő hely.
Régen a nádtetős házak széles tetejű kéményei biztonságos költőhelyet nyújtottak a madarak számára. Nagyon sok gólya költött kazlakon is. A nádtetős házak eltűnésével, új fészkelő helyet kellet találniuk, ezek a villanyoszlopok lettek. Mint azt az országos felmérés is bizonyítja, manapság a fészkek 80%-a ezeken a mindennapos veszélyt nyújtó létesítményeken vannak.
Tiszanána is valamennyi fészek villanyoszlopon található.
Falunkban minden évben jelentős számú madár pusztult el áramütés következtében. Azok a fiatal egyedek, amelyeknek repülése még bizonytalan, gyakran szereznek súlyos, maradandó sérüléseket. Tiszanánán az elmúlt években 3 ilyen madarat sikerült megmentenünk az egyesület szakembereivel, akik a sérült madarakat a hortobágyi Górés-tanyai madármenhelyre szállítottak. Itt mindent elkövetnek a madarak teljes felépüléséért, de ha mégsem hoz sikert az erőfeszítésük, a madarak életük végéig itt élhetnek az erre speciálisan kialakított helyen. Sőt az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ezek a vonulásra képtelen sérült állatok szaporodni is képesek. Az egyesület szakemberei az áramszolgáltatóval közösen kifejlesztettek egy fészektartó kosarat, amely biztonságosan tartja a fészket, jó berepülési lehetőségeket nyújt és csökkenti az áramütés lehetőségét. Ezeknek a kosaraknak a felszerelése a tavalyi évben községünkben is megtörtént.
Kelepelő szomszédunkra azonban még sok veszély leselkedik, annak ellenére, hogy természetes ellensége nincs. A vonulás során megtett több mint 10000 kilométeres utat nem minden egyed éli túl, sok a költözés közben elpusztul.

Néhány megjegyzés a felmérésről:
1999: Összesen 11 fészket találtam, a kikelt fióka száma 20, a kirepült fiókák száma 18db volt. Egy fészekre jutó fióka száma: 1,63. Rendkívüli aszályos idő jellemezte ezt az időszakot, sok helyen a fészekben elpusztultak a fiókák, a tojások valószínűleg kiszáradtak. Két fióka kiesett a fészekből és elpusztult. Egy szárnytörött madár lett a menhelyre szállítva.
2000: Fészkek száma 12, kirepült fiókák száma 39, egy fészekre jutó fiókák száma: 3,25. Valószínűleg az előző évi csapadékmennyiség, a táplálékban gazdag időszak ebben a költésben jelent meg. Egy szárnytörött madarat a menhelyre szállítottunk. Két fészekben rekord költés történt; 6 kirepült fióka!
2001: Fészkek száma: 10, kikelt fiókák száma: 25, kirepült fiókák száma: 24. Egy fészekre jutó fiókák száma: 2,4. Egy fióka kiesett a fészekből és elpusztult.
2002: Fészkek száma: 10, kirepült fiókák száma: 20. Egy fészekre jutó fiókaszám: 2.
2003: Fészkek száma:9, kirepült fiókák száma: 23. Egy fészekre jutó fiókák száma: 2,55
2004-ben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület újra kiírta az országos gólyaállomány felmérést, melyre újra jelentkeztünk, a tavalyi évtől kibővítettük a felmérés területét a környező településekre. (Poroszló, Sarud, Újlőrincfalva, Kisköre, Kömlő)
A felmérésben részt vett Antal András, Tóth Zoltán, Molnár Zoltán is.
Kérünk minden helyi lakost, amennyiben sérült madarat talál, jelentse nekünk, hogy mihamarabb elszállíthassuk a megfelelő menhelyre, hogy minél előbb ellássák sebeit. Egyesületünk szilárd meggyőződése, hogy a táplálkozó helyek megóvásával és megfelelő fészkelő helyek biztosításával megmenthető a hazai gólyaállomány.