A legrégebbi Mária ünnepünk Nagyboldogasszony. Ezen a napon az egyház Mária mennybemenetelét ünnepli.
Nagyboldogasszony a legrégebbi az első parancsolt ünnep, mivel Szent István Szűz Mária oltalmába ajánlotta az országot.

Nagyboldogasszony napján sokfelé búcsúnapot tartanak.
Szokás volt gyógynövényeket szenteltetni, melyeket később gyógyításra, mennydörgéskor füstölésre használtak, ezeknek mágikus erőt tulajdonítottak.
Sokfelé dologtiltó napot is jelentett. Veszélyesnek tartották a kenyérsütést, mert a tűz támadásától tartottak.
Az asszonyi munkát illetően szerencsésnek mondott időszak az ún. két Boldogasszony köze. A hiedelem szerint ez időszakban ültetett tyúk összes tojását kikölti.
A búzát is ekkor kell megszellőztetni, hogy ne legyen dobos, ne essen bele a zsizsik.