Nem lesz tiszai halpusztulás
A volt tiszai kormánybiztos nem ilyen derűlátó
Heves Megyi Hírlap 2004.09.07.

A romániai Borsabánya közelében az elmúlt hét végén eltörött az ottani aranybánya föld alatti vezetéke, emiatt nehézfémekkel teli szennyeződés került a Tisza egyik mellékfolyójába. A Kötivízignél a hír hallatán nem kellett válságintézkedéseket hozni. Egyrészt azért, mert nem a korábbi cianid-katasztrófa ismétlődhet meg, hanem „csupán” kis mennyiségű veszélyes anyag jutott a Tiszába. Ezzel kapcsolatban kérdeztük Fejes Lőrincet, a kiskörei szakaszmérnökség vezetőjét.
– Ezúttal nem kell vízkormányozással megmenteni a Tisza-tavat. Romániából viszonylag hosszabb, ukrán területen át jó száz kilométeres utat megtéve éri el hazánkat a szennyeződés. Pontosabban, már mire Tiszabecsnél „belép” a folyó vizébe, annyira felhígul, hogy a megengedett határérték alatt marad. Így is sajnálatos a tény, de a mintegy 60 köbméter olyan kis mennyiség, hogy emiatt nem kell halpusztulástól tartani.
A szakember szerint az emlékezetes cianid-esetet követően a Tisza magyarországi határszakaszán automatikus vízminőség-ellenőrző berendezést telepítettek, a tiszabecsi adatok pedig nem indokolják a pánikkeltést.

Kíváncsiak voltunk a korábbi nagy szenynyeződéskor a Tisza kormánybiztosaként tevékenykedett Gönczy János véleményére is. A Balatoni Halászati Rt. immár nyugdíjas vezérigazgatóját siófoki otthonában értük utol. A neves szakértő a fentiektől némiképp eltérő módon látja a helyzetet.
– A nehézfém-szennyeződés ide is elér, legyen az bármilyen kevésnek tűnő. Leülepedik a mederfenéken, ott akkumulálódik, beépül a halak és a vízi világ táplálékát jelentő növényzetbe. Csak idő kérdése, hogy hasonló, ismétlődő jelenségek után elérje azt a koncentrációt, ami már ökológiai katasztrófát idézhet elő.
– Ön szerint a Tisza-tóban elszaporodott törpeharcsa-állomány annak következménye-e, hogy a cianid-szennyezéskor elpusztult nemes halak biológiai életterét népesíti be?
– Ez összefüggésében bonyolultabb annál, hogy egyértelmű igennel lehetne rá válaszolni. Bizonyítja ezt, hogy a Tiszához hasonló krízist át nem élt Balatonban is megfigyelhető a törpeharcsa-jelenség. Ha egy folyóban, állóvizű tóban annak úgynevezett biológiai eltartó képessége fölé emelkedik egy-egy halpopuláció, ott a természet önszabályozása rak rendet. Általában hétévenként figyelhető meg, rajzolható meg a populációs görbe.
– Annak ellenére, hogy például az idén nem volt pénz a Tisza-tó vízi növényzetének a szabályozására, ezért az túlburjánzott.
– Ez szomorú dolog. Különösen tavak esetében, pláne a mesterségesen létrehozottaknál, mint amilyen a Tisza-tó, nagyon fontos környezetvédelmi kérdés annak karbantartása. Különben a szárazföld visszahódítja a vízfelületet.
Gönczy Jánost nem lepte meg, hogy a környezetvédelmi tárca költségvetéséből is jelentős összegeket „lehúzott” a kormány, ezért a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács a nemkívánatos helyzet megállítása érdekében levélben fordul a szakminiszterhez, hogy a jövő évi költségvetésben, s később folyamatosan legyen pénz erre a feladatra. Az exkormánybiztos saját véleményét azért tolmácsolta:
– Ha nem épül meg egy autósztráda, akkor az autósok más útvonalon, de célba jutnak. A környezetvédelem nem ilyen, az karbantartás nélkül súlyosan károsodik. De mondok mást, egy projekt esetében, ami elérheti akár a milliárdos nagyságot is, sose az összeget kell nézni, hanem hogy mi lett az eredménye.
Finom célzás volt ez arra, hogy a környezetvédelmi „foltozgatás” hatástalan. Ez lefordítva annyit jelent, hogy a Kötivízig igazgatóhelyettesének, Lovas Attilának a Tisza-tó karbantartására, benne a tó rendszeres kotrására, növényzetszabályozására, a korábbi biológiai egyensúly fenntartásához nélkülözhetetlen évi 105 millió forint egy fillérrel sem lehet kevesebb. Mondjuk, az igényt 50 százalékban elismerve – a mi egyik fő gondunknál maradva, a Poroszlónál, Sarudnál a gátkoronáról szemmel is elkeserítő látványt nyújtó sulyom- és békahínár-lencse területfoglalásának elhárítása – nem félmegoldás születhet, hanem biztos út a létrehozott érték pusztulása felé…
– A cianid-szennyezéshez visszakanyarodva, Ön mit szól az elhúzódó kártalanítási eljáráshoz?
– Nem értem a bírósági ügymenet csigatempóját, de meggyőződésem, hogy Magyarország az állam által indított perben nyertes lesz. Megítélik a kártalanítást, ami 28 milliárd forintos megalapozott igényt terjesztett elő a Tiszát ért ökológiai katasztrófa nyomán.

(budavári)