Szeptember 23-a a csillagászati ősz kezdete.

Ma napéjegyenlőségkor a nappal és az éjszaka hossza egyenlő. Az északi félgömbön a tavaszi napéjegyenlőség (március 21.) a csillagászati tavasz, az őszi napéjegyenlőség (szeptember 23.) az ősz kezdete.

Ekkor a Nap sugarai egyenlő arányban érik az északi és a déli féltekét. Utána a nappalok rövidebbek az éjszakánál, a megvilágítás rövidülésével arányosan csökken a hőmérséklet is.

Földünk egy enyhén elnyúlt, ellipszis alakú pályán kerüli meg a Napot 365 nap 6 óra 9 perc 9 másodperc alatt. Ezt nevezzük csillagászati évnek.
A Nap körüli keringést a Földről a Nap lassú, a háttércsillagok előtt történő látszólagos körbevándorlásaként figyelhetjük meg. A Föld Nap körüli keringésének síkja az ekliptika.

Az évszakok váltakozását az okozza, hogy miközben a Föld a Nap körül kering, a képzeletbeli tengelye mindig az egyik oldala felé dõl. Azon a félgömbön, amelyik a Nap felé dõl, nyár van, a másik félgömbön pedig tél. Az õsz és a tavasz a közbensõ évszakok, amikor a két félgömb megvilágítása egyenlõ.