TISZANÁNA
Cél: a szolgáltató önkormányzat

Heves Megyei Hírlap 2006.09.26.

– Úgy érzem, Tiszanánán is ellentmondásos kép rajzolódott ki a ciklus folyamán: a helyi költségvetés elkészítésénél egy okos önkormányzat mindig figyelembe veszi a központi költségvetés főbb irányelveit, és ahhoz igyekszik a sajátját is igazítani. Ezzel együtt azt kell mondanom, hogy az elmúlt időszakban mind reál-, egyes esetekben pedig abszolút értékben is csökkentek az állami normatívák.

Miután azonban odafigyeltünk a gazdálkodásra, szigorúan és következetesen jártunk el, sikerült úrrá lennünk a működési nehézségeken. Summázta az elmúlt négy esztendő gazdálkodási körülményeit dr. Tóth József, a település polgármestere. Mint ugyanakkor hozzátette, sikerült megőriznie az önkormányzatnak a civilszervezetekkel való hagyományosan jó kapcsolatát, és a testületi ülésekre sem a pártpolitizálás, hanem a közakarat, az önkormányzati politika érvényre juttatása volt a jellemző. A ciklus elején megfogalmazott legfontosabb célkitűzések között is ott szerepelt – a kiegyensúlyozott gazdálkodás mellett – a szolgáltató önkormányzat megvalósításának gondolata. Mindezt pedig úgy sikerült megvalósítani, hogy a növekvő feladatmennyiségre csökkenő apparátusi létszám állt rendelkezésre. – Megítélésem szerint a képviselő-testület egyik legnagyobb érdeme volt, hogy a stabilizációs intézkedések révén sikerült lereagálni a központi költségvetési szigorításokból eredő megingásokat, illetve az, hogy a fentebb vázolt likviditási zavarok ellenére sem jutott eszébe a grémiumnak a fejlesztésekről való lemondás. Sőt bátran kijelenthetem: az erőn felüli fejlesztések dacára sem adósítottuk el az önkormányzatot – mutatott rá a polgármester. Ez utóbbiakról szólva kijelentette: a fejlesztési célok meghatározásánál a fő szempont az intézményi működési feltételek javítása, ezáltal pedig a lakosság magasabb szintű kiszolgálása volt. Ebbe illeszkedett be más mellett az új óvodai épület létesítése, az önkormányzati utak aszfaltozása, karbantartása, a temetők kerítéseinek megépítése, illetve a katolikus temető ravatalozójának rekonstrukciója. Tervezték az ÁMK valamennyi intézményének felújítását, hőszigetelését és világításkorszerűsítését is, ám ezen feladatok a következő ciklusra maradnak. Ide tartozik az is, hogy a tervezett beruházások megvalósítása elképzelhetetlen lett volna sikeres pályázatok nélkül. Szerencsére az önkormányzat eredményesen vett részt a különböző fejlesztési operatív programok kiírásain, melyek révén a ciklus folyamán több mint 400 millió forintot nyert el Tiszanána. Ezért kezdődhetett el többek között az ivóvíz minőségét javító program, a gáton futó kerékpárút megépítése, de az egészségügyi műszerbeszerzésekhez, illetve a szolgáltatási kör kiszélesítéséhez ugyancsak a sikeres pályázatok teremtették meg a szükséges alapokat, miként az egyre gyarapodó számú munkanélküliek foglalkoztatását, segítését célzó közhasznú és közmunkaprogramok folytatására.

Dinnyéshát, a Tisza-tó gyöngyszeme

Tiszanána számára az egyik kitörési lehetőséget az idegenforgalom, azon belül is a településhez tartozó Tisza-tavi partszakasz, Dinnyéshát jelentheti. Nem véletlen tehát, hogy az önkormányzat évek óta kiemelt figyelmet fordít a strandra és a csónakkikötőre, ezek fejlesztésére: csak ebben az esztendőben 22 millió forintot használtak fel e célra, melyből 20 millió pályázati forrásokból származott. A szándék a kereskedelem, a szolgáltatások, illetve a vendéglátás színvonalának emelése, illetve az itteni üdülőterület infrastrukturális hálózatának kiépítése. Dr. Tóth József külön is kiemelte a rövidesen megnyíló személyhajó-állomást, illetve a települést a községgel összekötő út közel 4 kilométeres felújítását, amely mintegy 91 millió forintba került, s amelynek fedezetéül szinte teljes egészében pályázati források szolgáltak.

Előnyére változott-e az a település, ahol ön jelenleg él?

Szalárdy Lászlóné óvodavezető-helyettes – Amíg másutt óvodabezárásokról, csoportösszevonásokról hallani, addig nálunk az önkormányzat az intézmény fejlesztése mellett foglalt állást: a 2004-ben átadott új épülettel 4 csoportosra bővült az óvodánk.
Ez 3 új státus létesítését is jelentette. A képviselők belátták, hogy itt sok a hátrányos helyzetű gyermek, ezért is nagy szükség van az intézményünkre. Szerencsére a testület végig támogatta az óvoda szépítését, az eszközök, felszerelések bővítésére vonatkozó elképzeléseinket, így tavaly EU-szabványoknak megfelelő udvari játékokat is be tudtunk szerezni, bár az önkormányzat anyagi lehetőségei szűkösek. Szeretnénk, ha ez a segítség a jövőben is megmaradna, hiszen jó lenne tornaterem is a gyerekeknek.

Szűcs János méhész, vállalkozó – Ki kell emelni, hogy nagyon sokat és előnyére változott a település az elmúlt években. Cél volt például Dinnyéshát fejlesztése, az oda vezető út rendbetétele, amelynek fedezetéül az AVOP pályázata szolgált. Vállalkozóként – a dél-hevesi térség legnagyobb méhészete a miénk – örömmel nyugtáztam, hogy míg mindenfelé csak adóemelésekről lehet hallani, addig Tiszanánán az önkormányzat 1,8 százalékról 1,2 százalékra csökkentette a helyi iparűzési adó mértékét. Sokat jelentenek az infrastrukturális fejlesztések, illetve – lévén elöregedő falu a miénk – az egészségügyi szolgáltatások bővítése, színvonaluk emelése. E téren viszont szükség lenne a jelzőrendszeres házi szociális hálózat kiépítésére.

Nagy Lajosné ápolónő – Tapasztalatom szerint községünkben nagyon jól működik az egészségügyi ellátás: immár mindkét körzetben állandó háziorvos dolgozik, s október 1-jével ismét lesz állandó fogorvosunk is. A növekvő működési költségek ellenére megmaradt a központi orvosi ügyeleti ellátás, s a gyógyszertár is állandó készenlétet tart. Meg kell még említeni a vérvétel helyben történő megoldását, s a fizikoterápiás rendelést is. Úgy gondolom, a védőnői szolgálat is megfelelő módon segíti a kismamák, a csecsemők gondozását, de nagy figyelmet fordítunk az idős emberek ellátására is. Mindezen eredmények az önkormányzat támogatása nélkül aligha valósulhattak volna meg. A továbbiakban szükség lenne a fizikoterápiás géppark bővítésére, illetve az egészségügyi intézmény épületének felújítására is.

Amit elterveztek és megvalósítottak
* Az óvodai férőhely bővítése
* Két játszótér megépítése
* Korszerű oktatási eszközök beszerzése, számítógépterem kialakítása az iskolában
* A községi út- és járdahálózat felújítása
* A temetők körbekerítése, a katolikus temető ravatalozójának rekonstrukciója
* Orvosi műszerbeszerzések, a központi orvosi ügyeletnek gépjármű biztosítása
* Információs táblarendszer kiépítése
* A civilszervezetek támogatása
* A strand és a csónakkikötő felújítása, hajóállomás kialakítása
* Idegenforgalmi információs pont létesítése
* A közhasznú, közcélú és közmunkaprogramokban való részvétel

A következő ciklusra áthúzódó fejlesztések
* A polgármesteri hivatal felújítása
* A tűzoltószertár rekonstrukciója
* A házi szociális hálózat kiépítése
* Az ÁMK intézményeinek felújítása * Az óvoda bővítése
* A Hangácsi és Ballók agyagnyerő gödrök rekultivációja
* A piactér kiépítése, illetve a Fő tér kialakítása
* A közbiztonságot erősítő technikai eszközök fejlesztése
* A községi út- és járdahálózat felújítása
* A napközi konyhájának bővítése, az épület rekonstrukciója

Amit uniós segítséggel kívánnak teljesíteni
* Az ivóvízminőség-javító beruházás folytatása
* A tiszai gáton a Kiskörét Poroszlóval összekötő kerékpárút építésének folytatása
* A széles sávú internet-hálózat kiépítése

Akikre nemcsak ebben a ciklusban lehetnek büszkék

Idén ünnepelte fennállásának 121. évfordulóját a község önkéntes tűzoltó- egyesülete. Az 53 taggal, egy 11 fős női rajjal működő civilszervezet élén 1994 óta áll Zsutai Sándor, aki a szakminiszter által adományozott Tűzvédelemért Emlékérem ezüst fokozatát is birtokolja, míg az egyesület – a településen elsőként a szervezetek közül – a Tiszanánáért Emlékérmet kapta meg az idén.

Az egyesület tagjai az ár- és belvízkárok, a ciánszennyezés okozta veszély elhárításából is tevékenyen kivették, kiveszik részüket, s évente 25-30 tűzesethez is kivonulnak. Ezért is vetődött fel pár éve az önkormányzatban, hogy az önkéntes egyesületet 5-7 állandó munkahelyet biztosító köztestületi tűzoltósággá alakítsák át: ennek folyamata lassan lezárul, s december 1-jével e státusban működhetnek tovább. – A felszerelések korszerűsítésére, feladatunk ellátására folyamatosan pályázunk, s nem is sikertelenül, hiszen az önkormányzat által biztosított önerővel együtt csak e ciklusban mintegy 17 millió forinthoz jutottunk így – meséli Zsutai Sándor. Szavai szerint az egyesület komoly közösségerősítő és -építő szereppel is bír, hiszen nincs gond az utánpótlással, sok a jelentkező. – Az is erősíti a csapatunkat, hogy a tűzoltóversenyeken rendszeresen az élmezőnyben végzünk, ami köszönhető annak is, hogy tagjaink képzésére is nagy figyelmet fordítunk – teszi hozzá.