A katolikus egyházban I. Szent Szilveszter pápa (uralkodott: 314-335) ünnepe. Nevéhez fűződik az egyházi élet megszervezése Rómában, csodatevő erejéről pedig legendák születtek.
Magyar viszonylatban, ha lehet ilyent mondani fontosabb szerepet töltött be II. Szilveszter pápa. Ő és tanítványa, III. Ottó német-római császár egyedül a magyaroknak adott 1000-ben hűbériségtől mentes koronát. Így feltétel nélkül Európa népei közé iktatták Magyarországot. A pápa és a császár először kísérelték meg az egységes Európa megszervezését. Ebben fontos szerepet szántak a magyaroknak.

Az év utolsó napja a reformátusoknál a hálaadás és a számvetés napja. Protestáns vidékeken szokás volt az óév temetése. A szokások ma falun és városon egyaránt a hangos és vidám óévbúcsúztatás. Ilyenkor illik, sõt szinte kötelezõ a jókedv.
A szilveszteri szokások közös célja, a következő esztendőre egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot varázsolni. Különösen fontos szerepet kapnak az e naphoz kötődő zajkeltő szokások melyek célja, az ártó, rontó erők távol tartása a háztól. Eszközei igen változatosak, karikás ostor, duda, csengő, kolomp. Ismert szokás volt vidéken a nyájfordítás is, a cél az volt, hogy az állatok felébredjenek és a másik oldalukra feküdjenek, így gondolták szaporaságukat biztosítani. Erdélyben szokás az óév kiharangozása, és az új esztendő énekkel köszöntése. Ezeknek a zajos mulatozásoknak a mai megfelelői a szilveszteri trombitálás és a petárdadobálás is.