beküldte: subist

Olvasni öröm, mondjuk és tesszük is sokan. Tudhatták ezt annak a kis csapatnak a tagjai is, akik 1880-ban elhatározták, hogy megalakítják a Tiszanánai Olvasóegyletet és még az év február 12-én írásba fektették annak alapszabályait.

Az olvasóegylet ideiglenes igazgatója Ambrus Antal, ideiglenes elnöke Balla József , az ideiglenes pénz és könyvtárnok Török István, a tagok B. Kis Pál, Vanko Pál, Péter Menyhért, Nagy Gáspár, Csontos György, Mondok Antal, Erőss János, Bárány Urbány, Bárdos József, Kiss Gábor, Fábián István és Ifj. Balla Ferencz voltak. Az alapszabályzatot az ideiglenes elnök és az ideiglenes jegyző (akinek a vezetéknevét nem sikerült kibetűznöm) mellett az utolsó lapon valamennyien, akik csatlakoztak az Olvasóegylethez, aláírásukkal is ellátták, talán, hogy ezzel jelezzék ügyük fontosságát.

Az alapszabályzat három oldalas szövege, eredeti nyelvezetben és a kéziratból átvett helyesírással a következő:

A tisza-nánai olvasóegylet alapszabályai.

I. Czím.

Heves-megyébe kebelezett Tisza-Nána nagyközségben a különféle rangú polgárokból egy önművelődési társulat alakulván azok e czím alatt: „Tisza-Nánai olvasóegylet” egyesülnek.

II. Czél.

Ezen egyesülés czélja: „ a népművelődés ” s e czél eléréséhez kellő szellemi eszközök társas használata, nevezetesen : az olvasóegylet által beszerzendő többféle lapok, folyóiratok, könyvek olvasása, felolvasások, s a felolvasott tárgyak népszerű magyarázata által oda hatni, hogy különösen a tanúlékony földmíves osztály szellemileg helyes irányban fejlesztetvén az előbbre haladott államok földmíves polgárainak műveltségi színvonalára emelkedhessék s eddigi megszokott – olykor erkölcsileg káros – szórakozásaitól elvonatva, nemesebb szórakozásban keressen s találhasson üdülést. E hazafias, magasztos czélt szívenhordva az „olvasóegylet” saját helyiségéből kitilt minden néven nevezhető bármiféle kártyajátékot és a szeszes italok behozatalát s kiszolgáltatását.

III. Tagság.

Az olvasóegylet rendes tagja lehet minden rendű és rangú polgár, valláskülömbség nélkűl, ki nevét a felvételi ívbe beírván vagy beíratván magát arra, hogy az olvasóegyletnek legalább három évig tagja leend s a megszabott évi díjat 20 /év ftot befizeti – kötelezi – és kinek felvételét a választmány nem kifogásolja. Tiszteletbeli tagok: kik az „olvasóegyletet” anyagilag vagy szellemileg gyámolítván, mint ilyenek az olvasóegylet közgyűlése által elismerés jeleűl tiszteletbeli taggá választatnak.

IV. Kormányzat.

Az „olvasóegylet” magát az egylet tagjai nagy ülése által felkiáltás, vagy általános szavazattöbbséggel időnként 3 évre megválasztandó választmánya tisztviselői által kormányozza. A választmány 15 tagból áll. Tisztviselők: elnök, alelnök, igazgató, jegyző, pénz s könyvtárnok, s egy felügyelő.

V. A választmány.

a) Meghatározza az olvasó egylet részére megrendelendő lapok s könyvek minőségét mennyiségét. b) Kidolgozza s végrehajtja a kormányzathoz elkerülhetetlenül kellő házi rendszabályokat. c) Határoz a tagok felvétele fölött s a megrovott életű, hátrányos magaviseletű egyéneket indoklás nélkül visszautasítja. d) Évenként előleges költségvetést készít s azt a nagygyűlésnek jóváhagyás végett minden év November 1-én bemutatja. e) Utalványoz a pénztárra. f) Érvényes határozat hozatalra a tisztviselőkön kívül legalább 5 tag jelenléte szükséges.

VI. Tisztviselők hatásköre s teendői.

Elnök (alelnök) : főkormányzója az olvasóegyletnek , az általa egybehívandó nagy s választmányi gyűléseken elnököl, határozatoknál egyenlő szavazatok esetében szavazatával dönt s az olvasóegyletet idegenek irányában képviseli. Igazgató: a gyűlések határozatait végrahajtja, a netaláni hiányokat a választmánynak bejelenti, az egylet mindennapi szükséglete teljesítéséről gondoskodik, a választmány által fenn nem tartott esetekben pénztárra utalványoz, felügyel a házi rendre s a fegyelmet fentartja. Jegyző: szerkeszti a gyűlések jegyzőkönyveit s vezeti az évkönyveket, az egylet vagyonát leltározza s nyilvántartja, az egylet érdekében levelezéseket teljesíti. Pénztárnok: kezeli a befolyó pénzeket; a részvény befizetésekről főkönyvet s naplót vezet, a részvényesek által befizetett vagy egyébként befolyó pénzekről minden évben Január 15- ikéig a múlt évről a közgyűlésnek rendes számadást bemutatni köteles; utalványozás nélkül kifizetést nem tehet s az elkezelt pénzekről vagyonával felelős. Könyvtárnok: az olvasóegylet könyveit s egyéb iratait leltár szerint rendben tartja s kölcsönzési naplót vezet és a kezelésére bízottakért felelős. Az olvasóegylet felügyelő a választmány által megállapítandó évi fizetés mellett a reá bízottakban hűségesen eljár s az egylethelyiség tisztántartását, fűtését, világítását s atb. eszközli.

VII. Nagygyűlés.

a. Évenként kétszer tartatik rendesen, az évi költségvetés megállapitása s a számadás vizsgálása alkalmával; továbbá b. a 3 évlejártával a választmány s tisztikar megválasztása végett; végre c. rendkívűli esetekben is összehívható, ha ezt az egylet tagjai 10 aláirással ellátott kérvényben az elnöknél sürgetik. Nagygyűlések alkalmával az egylet minden egyes tagja egyenlő szavazati joggal bir, de szavazatát csak személyesen gyakorolhatvánazt másra át nem ruházhatja.

VIII. Pecsét.

Az olvasóegyletnek következő feliratú pecsétje: „ A tisza-nánai olvasóegylet” levelezések s az olvasóegylet érdekében tett kiadványok hitelesitésére, valamint az egylet könyvei megbélyegzésére használtatik.

IX. Vagyon.

Az olvasóegylet közös vagyonát képezik: a készpénz, butorok, eszközök, könyvek, lapok stb. (melyekhez már nem tagok többé igényt nem tarthatnak.)

X. Az olvasóegylet feloszlása.

Ha bármikor is az olvasóegylet feloszlása hozatnék indítványba, – annak fönn- vagy fönn nem maradása érdemében az e tárgyban egybehívott nagygyűlés 2/3 részének szavazata dönt. Az olvasóegylet vagyona- feloszlása esetében a tagok nagygyűlése 2/3 részének szavazatával meghatározandó jótékony czélra fog fordíttatni.

XI. Végre.

A magyar kir. Belügyminisztérium által 1875-ik évi 1508. eln. Sz. alatt kiadott körrendelet melléklete IX. pontja értelmében: „az esetben, ha ez alapszabályokban meghatározott czélt és eljárást illetőleg hatáskörét az egylet meg nem tartja: a m. k. kormány által (amenyiben további működésének folytatása által az állam vagy az egyleti tagok vagyoni érdeke veszélyeztetnék) haladéktalanúl felfüggesztethetik, s a felfüggesztés után elrendelendő szabályos vizsgálat eredményéhez képest végleg feloszlattathatik, vagy esetleg az alapszabályok legpontosabb megtartására külömbeni feloszlatás terhe alatt köteleztethetik.

Kelt: Tisza-Nánán 1880-ik évi Február hó 12-ikén