Polgármesteri köszöntő
“Otthon az, ahova hazatérsz. Ahol otthon vagy, az az otthon. Nem kell hozzá sok, csak egy szoba és egy érzés....
Akikre büszkék vagyunk
Tiszanána Község Közszolgálatáért Kitüntető Díj /2004/ B. Kiss János Tiszanánán született 1938-ban, és 1961-ben kezdte munkáját az általános iskolában képesítés...
A település története
Tiszanána története Tiszanána község – amelyet elsõ izben IV. Béla király 1261-ben kelt oklevele említ, akkor még az Apocz nemzettség...

Szivárvány Tiszanánán

2008. július 18-án péntek este 8 órakor ritka természeti jelenségnek voltak tanúi akik Tiszanánán az égre néztek.

Pár csepp eső mellett laposan sütött a nap és ez egy teljes dupla szivárványt eredményezett.

eszbé

Lapszemle

Októbertől kétmilliárdért épül a tiszai ökocentrum
Heves Megyei Hírlap 2008.06.27.

A kormány szerdai ülésén döntött a Tisza-tavi Ökocentrum projektjének támogatásáról. A nagyszabású fejlesztésről csütörtökön Sós Tamás megyei közgyűlési elnök, szocialista országgyűlési képviselő és Godó Lajos szintén MSZP-s honatya, a Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke tartott sajtótájékoztatót Egerben, a Megyeházán.

Elmondásuk szerint a 2001-ben indult projekt hosszas előkészítő munka és több kényszerpihenő után végre bekerült az Új Magyarország Fejlesztési Terv kiemelt projektjei közé. A beruházás összesen 2,22 milliárd forintba kerül majd. Ebből 87,5 százalékot az Új Magyarország Fejlesztési Terv európai uniós és hazai forrásaiból fedeznek, míg a fennmaradó önrészt a projektgazdaságot vállaló poroszlói önkormányzatnak kell előteremtenie.
A Tisza-tó Magyarország második legnagyobb tava, a Világörökség része, temérdek természeti kincs rejtekhelye. A Poroszlón megvalósuló ökocentrum az egész Tisza-tavi turisztikai régióra hatást gyakorol. Ez a fejlesztés lesz a Tisza-tavi turizmus eddigi legrangosabb projektje. A tervekben új épület építése, eszköz- és infrastruktúrafejlesztés is szerepel.
A már meglévő ökoturisztikai tanösvényhez kapcsolódva megépülhet egy vízi állat- és növénykert, Európa legnagyobb édesvizű, mintegy 600 ezer literes akváriuma. A létesítmény bemutatja majd a tiszai természeti értékeket, az élővilágot, de a panorámatoronyból is gyönyörködhetnek majd az ide látogatók a Tisza-tó látványában. Kialakítanak egy háromdimenziós vetítőtermet, s egy százfős konferenciatermet is. A fogyatékkal élőknek példaértékű akadálymentes horgászhelyeket hoznak létre. A vendégeket műholdas GPS navigációs rendszerrel támogatott gyalogos, kerékpáros és vízi turistaútvonalak is várják.
A megvalósításnak idén október elsején látnak neki, s várhatóan 2010 szeptemberének a végére fejezik majd be a munkálatokat. A nyitást követően évente kétszázezres látogatószámmal kalkulálnak, s mintegy húszfőnyi kiszolgáló személyzetnek munkát is ad majd az ökocentrum, nem beszélve a járulékos hatásokról, a nagy forgalom miatt erősödő helyi vállalkozásokról, a növekvő adóbevételekről.

Lapszemle

Virágba borult a Tisza
Heves Megyei Hírlap 2008.06.18.

Bár szórványosan már megfigyelhettük a Tiszán és a Tisza-tavon a kérészek násztáncát, a tömeges rajzás különleges látványában azonban az elkövetkező napokban gyönyörködhetünk – tudtuk meg Fejes Lőrinctől, a Köti-kövízig kiskörei szakaszmérnökétől.

Kiss Ferenc, a Hortobágyi Nemzeti Park túravezetője elmondta: több száz kérészfaj él hazánkban, ezek közül mégis a júniusban “nyíló” tiszavirág a leghíresebb. Ez a legnagyobb és legszebb ismert kérészfaj, hossza akár a 10-12 centimétert is elérheti. Korábban számos európai folyóban előfordult, de nagy tömegben már csak a Tisza és mellékfolyói alföldi szakaszán él. A tiszavirág egyben a tiszta víz szimbóluma, mivel a kérészek csak tiszta, oxigénben dús vízben tudnak fejlődni. Lárvaállapotuk három éven át tart a folyó iszapjában, mialatt hússzor vedlenek. Aztán életük néhány órás nászrepülésből és násztáncból áll csupán. Amikor az iszap hőmérséklete megfelelő, a kifejlett rovarok feljönnek a felszínre. Először a hímek jelennek meg a vízen. Nagy részük áldozatul esik a halaknak és a madaraknak.

2008. június 24. Szent Iván napja

Szent Iván napja, azaz Keresztelő Szent Jánosnak, Jézus megkeresztelőjének az emléknapja. (Magyarországon a délszláv hatást mutató Iván változat honosodott meg a magyar Jánossal szemben.) Szent Iván a nyári napforduló ünnepe, országszerte a kultikus tűzgyújtások ideje. A pogány hagyományban a tűz egyrészről napszimbólum, tehát a nap megújhodását kívánták elősegíteni a tűzgyújtással, másrészt mindig a megtisztulás szimbóluma is.

A keresztény egyház Szent János ünnepét az V. század óta jegyzi, a pogány hagyományokra visszavezethető kultikus tüzeket az egyház liturgiájába átültette, a tüzeket megszentelte.

A Szent Iván napi tűzgyújtáshoz számos hiedelem fűződik. Azt tartották ezek a tüzek megvédenek a betegségek, elsősorban a pestis ellen, a termést pedig védik a jégveréssel szemben. Magyarországon erről a szokásról a XV. század óta vannak feljegyzések. A tűz körül a fiatalok termékenység és szerelemvarázsló dalokat énekeltek, a tüzet körüljárták és szokásban volt a tűz átugrása is. Ennek általában szerencsehozó erőt tulajdonítottak. Időjárási, éghajlati okokkal magyarázható, hogy Szent Iván éjjelének ünnepe az északi (skandináv és balti) népeknél a mai napig élő, valódi ünnep. A zord, hűvös éghajlaton az egyébként rövid nyár érkezése igazi öröm az emberek számára. Ma is ezerszámra lángolnak fel a máglyák Szent Iván éjjelén, általában valamely magaslaton, hogy minél messzebbre látszódjék. A fiatalok “páfrányvirágot” keresnek (a hiedelem szerint ezen az egyetlen éjjelen virágzik a páfrány, aki a virágot megtalálja boldog és gazdag lesz). A János nap mágiájához tartozik az egészség- bőségvarázslás is. Gyógynövényeket, füveket is szórtak a tűzbe, máshol a füvekből koszorút fontak, ettől remélték a jószág termékenységét, egészségét. Az észtek különös jelentőséget tulajdonítottak a János nap hajnalán szedett harmatnak, ezt életvíznek tartották, ezzel mosták meg a beteg szemet, úgy tartották, ettől meggyógyul. Szokás volt még a házba nyírfaágat vinni, amely szintén az ünnep szimbóluma északon.

A csíki székelyeknél az angyalozás szokása járta. A faluban a házak elé lombokból sátrat emeltek, abban imádkoztak. A falubéli kislányok csoportosan jártak házról-házra, köszöntő énekeket mondtak, a háziaktól pedig süteményt, néhány fillért kaptak cserébe.

  • június, 24
  • 225
  • Egyéb kategória
  • More

Lapszemle

Németek vesznek ingatlant
Heves Megyei Hírlap 2008.06.11.

A Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottság kezdeményezésére és a Turisztikai Szakállamtitkárság támogatásával jelent meg kötet a Tisza-tóról.

A kiadványt a Tisza-tó 30. születésnapján vehették a kezükbe az érdeklődők. A történeti, vízgazdálkodási, idegenforgalmi összegzés mellett ez a könyv az első olyan kötet, amely tények alapján, konkrét statisztikákban összegzi a tó és a környező települések elmúlt három évtizedének gazdasági, demográfiai, munkaügyi mutatóit.
Ezzel a tó nagy nyerteseinek és a kisebb “haszonélvezőinek” névsora is ismertté vált. A teljesség igénye nélkül néhány jellegzetes, beszédes példát ragadunk ki a négy megyét érintő, 21 vízparti település összehasonlításában. A külföldi ingatlanszerzés jól mutatja egy-egy helység népszerűségét, idegenforg almi frekventáltságát. A nagy nyertes kétségkívül Tiszafüred, ahol az elmúlt hat évben 108 külföldi vásárolt ingatlant. Lényegesen elmaradt ehhez képest Abádszalók (46), Poroszló (27), Tiszanána (19), Kisköre (9), Sarud (18). A negatív rekorder Tiszabura, egyetlen, külföldinek eladott ingatlannal.
A nemzetiségük megoszlását tekintve 189 német és 42 holland tulajdonost regisztráltak, de nyolc belga és öt brit is szerzett ingatlant. A demográfiai mutatók már több aggodalomra adhatnak okot. Amíg 1985-ben 793 gyermek született, s 946 haláleset történt, addig 2006-ban csupán 528-an születtek, s 841-en hunytak el. A pozitív kivétel Tiszabura, ahol természetes lakosságszám-növekedés következett be. Tiszafüreden viszont a halálozás duplája volt az élveszületéseknek. Hasonló az adat Pélyen, de Kisköre, Sarud és Poroszló lélekszáma is csökkent. Mérséklődött a házasulási kedv is, itt a különös rekorder Újlőrincfalva, ahol 2006-ban nem váltak és nem házasodtak a lakosok. A legidősebb település Tiszabábolna, itt a lakosság 44,1 százaléka hatvan évnél idősebb, a legfiatalabb viszont Tiszabura, ahol a népességnek csupán 13 százaléka tartozik e korosztályi kategóriába. A munkanélküliségi legek közt már akadnak az élbolyban Heves megyei települések is. A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők listáját Etyek vezeti (355 személy), Kiskörén, Tiszanánán 200 fölötti e szám, míg Újlőrincfalván csupán 13. A pozitív rekorder Tiszavalk, ahol csak hárman nem tudnak tartósan elhelyezkedni.
Az ismertté vált bűnelkövetők száma Tiszaburán a legnagyobb, míg szintén e helység büszkélkedhet azzal a rekorddal, hogy itt a legmagasabb a lakosokra jutó gépkocsik aránya. A távbeszélő fővonalak száma mindenhol csökkent, a legdrasztikusabban, mínusz 14 százalékkal Újlőrincfalván. Az ISDN-vonalak száma értelemszerűen növekszik, a legnagyobb mértékben, 13 százalékkal Kiskörén. A kereskedelmi ellátottság a legnépszerűbb üdülőhelyeken a legjobb, így Tiszafüred és Abádszalók magasan vezet, nyomában szorosan Poroszló, Sarud és Kisköre következik. A Heves megyei települések sereghajtója Újlőrincfalva, ahol tíz év távlatában még csökkent is a 100 lakosra jutó kereskedelmi egységek száma. A vizsgált 2006-os esztendőben egyedül Pélyen nem volt vendéglátóhely. Érdekes lehet, hogy amíg országosan nőtt a kereskedelmi, vendéglátóegységek száma, addig a tó vonzáskörzetében mérsékelt csökkenés tapasztalható.
A működő vállalkozások száma Tiszafüreden volt a legmagasabb 2005-ben (677), Kiskörén ez 140, Tiszanánán 82 volt, az összesített sereghajtó pedig Újlőrincfalva (7) volt. Végül érdemes lehet még egy pillantást vetni a falusi turizmus alakulására is: itt a legdinamikusabb fejlődést Tiszanánán regisztrálták, de Poroszlón és Sarudon is látható növekedést tudtak kimutatni. Növekvő még az érdeklődés a pélyi falusi szálláshelyek iránt is, ám Kiskörén e kategóriában például jelentős csökkenés tapasztalható: míg 1999-ben 366-an szálltak itt meg e kategóriában, addig 2006-ban már csak hatvanhatan.

Szuromi Rita

Egyetemi tanárok munkája A Tisza-tó turizmusát és fejlődését bemutató kötet köszöntőjét Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint Godó Lajos, a Tisza-tavi RIB elnöke írták, szerzőik többek közt pedig a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola, a Debreceni Egyetem és a Kodolányi János Főiskola tanárai, de a KSH Népességtudományi Kutatóintézete, a Hortobágyi Nemzeti Park és a Köti-kövízig munkatársai is publikáltak szakterületükön.

Óvodai évzáró 2008

Megtartottuk május 23-án a kiscsoport ÉVZÁRÓ és ANYÁKNAPI ÜNNEPSÉGÉT amelyen a kicsik nagyon szépen szerepeltek.

A répa c. mesét dramatizáltuk, majd Anyukákat, Nagymamákat köszöntöttük nagy-nagy szeretettel.

– Hol is van Meseország? Ne keressétek az Óperenciás tengeren túl, – itt van a kezetekben. Miután megszereztétek a kulcsot, amely minden kaput kinyit, olyan helyeket járhattok be a mese segítségével „ahol a madár sem járt”, mert csak a képzelet szárnyain lehet oda eljutni.
Csodálatos dolog a mese, s mennyi jó barátra tesztek szert a Meseországban való barangolás közben!
Csipkerózsika, Holle anyó, Három kívánság, a Répa mese mind az élet nagy értékei: a szeretet, jóság, bátorság, vidámság, leleményesség szép példáit vonultatják fel előttetek. Meseországba léptek ugyan, de a világot szerzitek meg magatoknak.

Óvodai kirándulás 2008

2008. május 22-én óvodánk Süni nagycsoportja kiránduláson volt. Már hagyománnyá válik ez nálunk, hogy gyermeknap környékén felkerekedünk.
Az idén Egerben jártunk.

Az egri vár kazamatája volt első kirándulási helyünk. A gyerekek nagyon élvezték és figyelmesen hallgatták végig a vár történtét, a tárlatvezető érdekes beszámolóját. Még senki sem járt a gyerekek közül a kazamatában. Ez után az Érsekkertben fogyasztottuk el „madárlátta” ebédünket, majd a városnéző kisvonattal jártuk körbe a város nevezetességeit.
Természetesen a fagyizás sem maradhatott ki programunkból. Estére fáradtan, de élményekkel teli érkeztünk vissza Tiszanánára.

Meghívó

Szeretettel meghívjuk 2008 június 7-én a II. Dinnyésháti Krumpli Fesztiválra.

Program

9.00 A Fesztivál megnyitója

9.00 Főzőverseny kezdete

10.00 Játékos vetélkedők:

– krumpliszedés
– krumplidobás
– „fröccsöntő” verseny

11.00 RADWEED KILLERS műsora

12.00 Az évad hivatalos megnyitója: zászlófelvonás :
Dr.Tóth József
polgármester

13.00 Homokfoci verseny

A Parti Rádió élő kívánságműsora

13.00 „DOGS” buli a parton

15.00 Eredményhirdetés, díjak átadása

16.00 Élőzene

A rendezvény támogatója a
Parti Rádió
FM89.2

Meghívó

Tisztelettel meghívjuk 2008. május 27. /kedd/ 13.030 órakor kezdődő Tiszanána Képviselőtestület ülésére.
Az ülés helye: Körjegyzőség tanácskozó terme Tiszanána Fő út 108/1.

Napirend tárgyalása előtt:

1./ Tájékoztató a két ülés közötti időszakban végzett munkáról.
Előterjesztő: dr.Tóth József polgármester

2./ Tájékoztató a hozott határozatok végrehajtásának állásáról.
Előterjesztő: dr.Joó István jegyző

3./ Tájékoztató az elmúlt ülés óta bekövetkezett fontosabb jogszabályi változásokról.
Előterjesztő: dr.Joó István jegyző

4./ Napirend előtti kérdések, interpellációk.

Napirendek:

1./ Enter-Nána Kht 2007. évi mérlegbeszámolójának benyújtása és a 2008. I. negyedéves gazdálkodásának elemzése.
Előkészítésért felelős: dr.Joó István jegyző

Előterjesztő: Barcsik Ferenc ügyvezető igazgató

2./ Beszámoló a Tiszanánáért és a Dinnyéshát Fejlesztéséért Közalapítványok 2007. évi tevékenységéről. Tájékoztató a 2008. évi feladatokról.

Előkészítésért felelős: dr.Joó István jegyző

Előterjesztő: Dr.Tóth József polgárpolgármester

3./Tájékoztató az önkormányzati társulások éves mérlegbeszámolójáról.

Előkészítésért felelős: dr.Joó István jegyző

Előterjesztő: Dr.Tóth József polgárpolgármester

4./ Egyéb ügyek, indítványok, bejelentések megtárgyalása.
Előkészítésért és előterjesztésért felelős: dr.Tóth József polgármester és dr.Joó István jegyző

Dr.Tóth József
Polgármester

Májusi fagyosszentek

Általában a középső hármat, Pongrácot, Szervácot és Bonifácot nevezzük fagyosszentnek, de valójában többen vannak.

A „három -ác” napjai: május 12.,13., illetve 14. Legendájuk szerint Pongrác, Szervác és Bonifác a kereszténység első évszázadaiban élt. Pongrácot 14 éves korában Diocletianus császár uralkodása idején – keresztény hitéért lefejezték; Szervác a mai Belgium területén lévő Touger püspöke volt, és aggastyánként 384-ben szenvedett vértanúhalált; Bonifácot, aki 675 körül született Angliában, majd német hittérítő, sőt mainzi érsek lett, szintén idős emberként ölték meg a német pogányok. Nálunk fagyosszentekként emlegetik őket, Németországban „három szigorú úr”-ként vagy, „jeges szentek”-ként tartják számon, Franciaországban „szőlőfagyasztóknak” nevezik. A nevükhöz fűződő fagyok május közepe táján szinte minden évben jelentkeznek, és a mezőgazdaságban gyakran súlyos károkat okoznak, ugyanis az addig egyenletesen emelkedő hőmérséklet nemegyszer fagypont alá süllyed.

Május 12. – Pongrác napja

A három fagyos nap közül az elsőn, Pongrác napján évszázados tapasztalat szerint a tavaszi meleg időjárás hirtelen hidegre fordul, sőt fagy is jelentkezhet, ami “leszüreteli a szőlőt”, tönkreteszi a vetést. Védekezésül trágyát égettek-füstöltek a szőlőkben. A megfigyelés szerint sokfelé azt tartják, hogy amilyen a Pongrác-napi időjárás, olyan lesz Orbánkor is. Mivel fagy is várható Pongráckor, nem ajánlatos palántázni, mert a gyenge palánták lefagynak. Ha esik az eső, akkor a gazda örül is meg szomorkodik is, mivel az eső jót tesz a mezőnek, viszont árt a szőlőnek.

Május 13. – Szervác napja

Szervác napja a fagyosszentek második napja. Szervác viselkedése nem különbözik Bonifácétól. Baranyában hallani a következőt: „Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken se látsz.”

Május 14. – Bonifác napja

A három fagyosszent idején három napig nem lehetett kapálni a szőlőhegyeken, mert akkor nem termett a népi hiedelem szerint a szőlő.

Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből

Skip to content