Helye: Országzászló, Községi Könyvtár

Időpontja: 2005. március 15. 16 óra

Heves megye A szokatlanul hosszú tél miatt rekordnagyságú, hóban tárolt vízkészlet gyűlt össze a Tisza felső vízgyűjtő területén. Mennyisége átlagosan 97 mm egyszerre lezúduló csapadéknak felel meg. Összehasonlításképpen: az 1999-es és 2000-es árhullámok idején ez a szint csak 40 mm volt – mondta tegnap, a megyei védelmi bizottság és az érintett szakemberek Tisza-tavi, helyszíni bejárását követően Varga László, a Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Kötivízig) igazgatója.

Szavai szerint a kedvezőbb esetben, lassú olvadáskor is harmadfokú árvízvédelmi készültség várható Kiskörén. Hirtelen felmelegedés esetén viszont már 900 cm feletti vízállás is előrejelezhető – az eddigi rekord 1038 cm volt. Mindez társulhat a belvíz problémájával. A veszély annál nagyobb, minél később lesz a télből végre tavasz.

Az igazgató hozzátette: a Zagyva és a Tarna vízgyűjtő területén szintén hatalmas, hóban tárolt vízkészlet van. Az előrejelzések szerint a hét végén felmelegedés és eső várható: ekkor a védekezést tekintve az említett zagyva–tarnai területre koncentrálnak. Magán a Tiszán lesz körülbelül 8–10 napos időelőny, amíg az árhullám ideér.

A felkészülésről Fejes Lőrinc, a Kötivízig kiskörei szakaszmérnökségének vezetője elmondta: mivel Záhonynál még jeges a folyó, így először jeges árvízre számítanak. Kiskörén már készenlétben állnak a jégtörő hajók, amelyek a jégátterelési munkákhoz szükségesek. Aztán várható maga az árvíz. Több mint 150 ezer homokzsákot készleteztek, van már homok, homokos kavics, kő, a kellő létszám és a gépi kapacitás is rendelkezésre áll. A keretszerződéseket megkötötték a területet jól ismerő, gyakorlott vállalkozókkal, míg az érintett önkormányzatok a kétkezi munkaerőt biztosítják. Dél-Hevesben – ahol egyidejűleg a belvízveszély fenyeget – a korábban lefagyott szivattyútelepek mindegyikét üzembe helyezték. Jelenleg egyébként a földművelésügyi tárca megyei hivatalának adatai szerint a megyében 3623 hektár áll víz alatt, a legnagyobb terület 383 hektár, Poroszlónál.

A megyei védelmi bizottság elnöke, Sós Tamás úgy vélekedett: megnyugtató, hogy felkészült szakembergárdára támaszkodhatunk. Az érintett szervek naprakész kapcsolatban állnak, a védelmi tervek is készen vannak, szükség esetén azonnal bevethető az emberi és a technikai kapacitás.

– A helyi ÁMK általános iskolájának diákjai a közelmúltban részt vettek a hevesi Gyermekház rendezésében meghirdetett Kazinczy szépkiejtési versenyen. A nemes megmérettetés első helyezését helyi tanuló, a negyedikes Vankó Annamária hozta el. Dicséretben részesült szerepléséért Kovács Kitti és Németh Andrea az ötödik osztályból.

– Megtartották az ÁMK Általános Iskolájában az országos anyanyelvi verseny helyi fordulóját. A diákok közt a legjobb eredményt Máté Bettina és M. Szűcs Máté ért el a harmadik, valamint Suba Renáta és Vankó Annamária a negyedik osztályból, így ők készülhetnek a területi versenyre.

Kistérségi civil fórum Tiszanánán

Önkormányzati Hírek

Anyakönyvi hírek

Lakásfenntartási támogatás változása

A szemétszállításról

Kérdőív a közbiztonságról

1936 évtől 1958 évig csak emlékezésből, 1958 évtől írásos feljegyzésekből /ami igen hiányos/ tudjuk leírni a következőket 1967-ig.

Az egyesület tagjai: Ipacs Gábor, Kaló Márton , Vékony Sándor, Gőz Gyula 1936-tól, Grónás Ambrus 1945-től, Erdélyi Béla 1948-tól, Cseh Flórián, Guba Mátyás, 1959-től Buru József 1960-tól volt tagja az egyesületnek.

Az akkori felszerelések: kocsifecskendő, mozdonyfecskendő, ami attól különbözött az előzőtől, hogy nagyobb teljesítményű volt. Két keréken szállították. Üzemeltetéskor le kellet tenni a földre. Mind a kettőt lóval vontatták és kézzel működtették. Egy szintén lóvontatású 600 literes vizeslajt. A kocsifecskendő mint muzeális darab még most is megvan. További felszerelések: vedrek, villák csáklyák, ásók, szikracsapók, csákányok lapátok, árvízvédelmi fáklyák. Ebben az időben nem csak tűz hanem árvíz esetén is vezető, irányító szerepet vállaltak az egyesület tagjai. Árvíz veszély esetén a falu összes munkaképes lakosa 18-50 évig be volt osztva árvízvédelmi brigádokba. A 12 brigád vezetője egy-egy tűzoltó volt. Egy brigádba 12 fő tartozott.

Riasztás tűz esetén: a harangokat félreverték /tűzi lárma/. „Tűz van!!!” – kiabálták. Kaló Márton bácsi kürtőt fújt a szertár előtt. A tornyok irányában, az ablakba piros zászlót tettek ki.

Tűzoltás: abban az időben a falu apraja-nagyja aki mozogni tudott vödrökkel, villákkal és egyéb oltási eszközökkel rohant tüzet oltani. A községben akkor néhány fúrott kút kivételével, majdnem minden udvaron ásott kút volt, legtöbb igen kevés vízhozamú. Egy-egy tűz esetén akár tízből is kifogyott a víz. Ezért a nagyobb hozamú kutak helyét megjelölték.

Szolgálat:Az aratás és cséplési idő alatt a szertár előtt egy lovas fogat, a tornyokban 2-2 ember 24 óra váltással ügyeletet tartott, ahol a falu lakói voltak beosztva, egy tűzoltó pedig a szertárhoz. Minden nagyobb összejövetelnél, ünnepségeken, kulturális rendezvényeken, mozielőadáson 2 fő tűzoltónak szolgálatban kellett lenni.

1955. évben kapott községünk egy 400 l/perc teljesítményű kismotorfecskendőt, melyet nem nagyon használtak, szállítási nehézségei miatt, és kezelni sem nagyon tudták.

1960. évben megépült a jelenlegi szertár a régi helyén.

1962. évben megépült községünkben a vezetékes vízhálózat, 55 darab tűzcsapot helyeztek el a község területén szétosztva. Ez megkönnyíti a tűzoltásban a vízszerzést.

1966. évben kapott községünk egy MAVAG típusú 800 l/perc kismotorfecskendőt, teljes felszereléssel, szállító targoncával, ami a mai napig üzemel. Ekkor elvitték a mozdonyfecskendőt, 600 literes vízszállítót, és a 400l/perc kismotorfecskendőt.

1967. évben a megyei Tűzoltó Parancsnokság úgy határozott mivel az állami tűzoltóság egysége községünktől távol volt /Eger, Karcag, Mezőkövesd, Jászberény/ és a község rendelkezett szertárral ill. két olyan személlyel aki a gépjárműfecskendő vezetéséhez szükséges jogosítványa is van, add egy gépjárműfecskendőt. A K-300-as típusú tíz kerék meghajtású gépjárműfecskendő márciusban meg is érkezett. A kezelésével Juhász Dezsőt és Zsutai Sándor bízták meg.

KISKÖRE
Több szervezet is bábáskodik hazánk második legnagyobb állóvize, a Tisza-tó idegenforgalmi kihasználása érdekében. Közülük a Kisköre székhellyel működő Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács a legaktívabb.

A tanács igazgatója, Scitovszky Angelika a legutóbbi ülés részleteibe ad betekintést, annak a megállapodásnak az eredményét kiemelve, amit Szegvári Péter, a Magyar Terület és Regionális Fejlesztési Hivatal elnöke és Herbály Imre, a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács elnöke írt alá. A hivatal 2005-ben 100 millió forinttal támogatja a Tisza-tó környékének turisztikai fejlesztését.

– A támogatások legnagyobb részének felhasználását a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács koordinálja – jegyzi meg az igazgató asszony. – Szervezetünk először 2004-ben kapott hasonló konstrukcióban forrásokat a Tisza-tó kiemelt üdülőkörzete területfejlesztési elképzeléseinek megvalósítására. Ez a nekünk címzett öszszeg 81 millió forint volt.

Idén az „Országos jelentőségű területfejlesztési programok” terhére 100 millió forintot biztosít az MTRFH. Ebből 40,5 millió forintra már az előző évben kötelezettségvállalás történt.

Scitovszky Angelika címszavakban sorolja, hogy a fejlesztési támogatás segítségével milyen feladatok valósulhatnak meg:

A tiszai ciánper legújabb tárgyalási fordulójára két nap múlva, február 21-én kerül sor. A román cég ügyvédje nem ismeri el a szakértõi jelentést.

Öt éve, 2000. január 30-án éjjel szakadt át az Aurul romániai bányavállalat zagytározójának gátja. Mintegy 100 ezer köbméternyi, cianidos szennyvíz folyt a Szamoson át a Tiszába. A méreg a Szamos alsó szakaszának élővilágában közel 100, a Tiszáéban 80 százalékos pusztítást okozott. Akkor a romániai illetékesek több hivatalos nyilatkozatban is vállalták a felelősséget, illetve ígéretet tettek Magyarország kártalanítására, ez azonban máig nem történt meg. A szennyezést okozó bányavállalat ausztrál tulajdonosa kezdettől elhárította a felelősséget. A magyar állam 2001-ben pert indított a román Aurul Rt. ellen (a cég időközben a sajtóhírek miatt immár rossz csengésű nevét Transgoldra változtatta) 28 milliárd 596 millió forintos kártérítést, illetve annak kamatait követelve. A kárigény legnagyobb részét, több mint 18 milliárd forintot, a rehabilitáció költségei teszik ki, 9 milliárd forintot megközelítő nagyságrend az ökológiai, gazdasági és szociális károk összege. A kárelhárítás közvetlen költsége egymilliárd forint. A Budapesten folyó perben egyelőre nem született ítélet, sőt a Fővárosi Bíróság még arról sem döntött, hogy a magyar vagy a román jog szerint kell-e lefolytatni az eljárást.

Az ügy rendezésében a nemzetközi egyezmények nem adnak eligazítást. A mindkét ország által aláírt espooi egyezményt új beruházások engedélyezésénél kell alkalmazni (ha a beruházásnak határokon túli környezeti hatásai is vannak, akkor az érintett másik országot is be kell vonni az engedélyezésbe – ez történik most a Verespatakra tervezett, szintén cianidos technológiájú aranybánya esetében), a két ország határvízi egyezménye pedig 2003-as keltezésű, és nincs visszamenőleges hatálya. A szennyezés környezeti hatásairól nincs elegendő információ.

A Nimfea Természetvédelmi Egyesület szerint a kezdetben drasztikusnak látszó változások (például egyes halfajok, illetve a vidrák teljes eltűnése) átmenetinek bizonyultak, 2003 nyarán a Közép-Tiszán például szokatlanul nagy méretű tiszavirágzás volt. Hamar József, a szolnoki székhelyű Tisza Klub vezetője szerint a folyó élővilága lassan a szennyezés előtti képet mutatja. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a cianid nem kötődött meg az üledékben, az ott lakó élőlények emiatt nem sérültek. Fontos, hogy ismét egyre több védett hal található a folyóban. Az ökológus ugyanakkor állítja: a Nagybánya környéki meddőhányók továbbra is potenciális veszélyforrást jelentenek. A természetvédő azt is kifogásolja, hogy az Európai Unió nem a súlyának megfelelően kezelte ezt az ügyet. Nem játszott érdemi szerepet az újabb veszélyhelyzetek megelőzésében.

A Fővárosi Bíróság 2002-ben elutasította a magyar állam kérelmét az ideiglenes intézkedés elrendelése iránt, hogy a ciánper befejezéséig függesszék fel a nagybányai cég működését. A bíróság szerint az elmúlt két évben nem történt káresemény, így további bizonyításra van szükség annak elismertetésére, hogy a jelenlegi üzemelés veszélyt jelent a környezetre. Szecskay András, a magyar államot képviselő ügyvédi iroda vezetője lapunknak elmondta, a bíróság 2002 júliusában szakértői bizonyítást rendelt el. A Műegyetemet rendelte ki szakértőként, de a csoport tavaly szeptemberben a helyszíni szemle során nem végezhetett érdemi munkát. Felügyelet melletti terepbejáráshoz hasonlított a munka, mintavételre nem volt lehetőség, fényképet nem készíthettek, a magyar szakértők kérdéseire nem válaszoltak. Az ügyvédi iroda reméli, hogy a hétfői tárgyaláson a bíróság dönt a felelősség kérdésében és kimondja, hogy a ciánszennyezésért az alperest terheli a felelősség, ezért a károkat is neki kell megtéríteni. (Ugyanakkor nemzetközi egyezményekre hivatkozva a román cég ügyvédje nem ismeri el a magyar szakértői jelentést.) Mayer Erika, a kiskárosultak védelmét ellátó páneurópai jogászunió elnöke lapunknak elmondta, az általa képviselt ügyekben márciusban kerülhet sor újabb tárgyalásra.

Nincs döntés a tiszai ciánperben
Népszabadaság Online 2005. február 22.
Ötvös Zoltán

A Fõvárosi Bíróság május másodikára halasztotta el a tiszai ciánszennyezés ügyében indított kártérítési per tegnapi tárgyalását. A magyar államot képviselõ ügyvédi iroda vezetõje, Szecskay András lapunknak azt mondta, a halasztás indoka elsõsorban az, hogy a román bíróság által kirendelt szakértõ véleményének magyarra fordításával még nem készültek el.

Mint arról beszámoltunk, öt éve, 2000. január 30-án éjjel átszakadt az Aurul romániai bányavállalat zagytározójának gátja. Mintegy 100 ezer köbméternyi, cianidos szennyvíz folyt a Szamoson át a Tiszába. A méreg a Szamos alsó szakaszának élővilágában közel 100, a Tiszáéban 80 százalékos pusztítást okozott. A magyar állam 2001-ben pert indított a román Aurul Rt. ellen 28 milliárd 596 millió forintos kártérítést, illetve annak kamatait követelve. A kárigény nagyobbik részét, több mint 18 milliárd forintot, a rehabilitáció költségei teszik ki, 9 milliárd forintot megközelítő nagyságrend az ökológiai, gazdasági és szociális károk összege. A kárelhárítás közvetlen költsége egymilliárd forint volt.

„ Abban a pillanatban, hogy feladjuk
Saját kényelmünket csak azért,
Hogy segítsünk valakin, vagy
Hogy egy nálunk magasabb rendű
Célnak
Áldozzuk magunkat, azt kockáztatjuk,
Hogy többé válunk, mint korábban
Voltunk.”

A bál célja:

Általános iskolás tanulók tanulmányi kirándulásához való anyagi hozzájárulás

Programunk:

17.30 Vendégek fogadása
18.00 Megnyitó, Köszöntő: dr.Tóth József polgármester
18.15 A hevesi Eszter Szalon ruháit bemutatják a tiszanánai gyerekek
19.00 Vacsora
20.00 Zene – Csuhai Gábor (tánc , tombola 100Ft./db., büfé)