Még 1995 elején alakította ki a képviselő-testület a – rövidebb és hosszabb távra is szóló – településfejlesztési koncepciót. Dr. Tóth József, az immár harmadik ciklusát töltő polgármester szerint a legnagyobb kihívást a lélekszámfogyás megállítása jelentette. Igazi fürdőparadicsommá fejlődött Dinnyéshát, melynek vonzerejét egyre többen fedezik fel. – Tiszanána lakossága 1980 és 1990 között 1000–1200 lélekkel csökkent, így elsősorban a település megtartóerejének növeléséért kellett küzdenünk – jelentette ki a polgármester. Dr. Tóth József szerint ennek érdekében meg kellett teremteni a feltételrendszert, hiszen a község rendkívül rossz közgazdasági adottságokkal rendelkezik: nagy távolságokra fekszik a városoktól, nincs számottevő felvásárlóereje, nincs ipara, s a válságban lévő mezőgazdaság sem képes enyhíteni a gondjait. Első lépésként munkahelyteremtésbe kezdtek, amivel párhuzamosan – telkek és ingatlanok értékesítése, a bérlemények felülvizsgálata révén – az önkormányzat bevételi forrásait is megerősítették. Ezek tették lehetővé a turisztikai fejlesztéseket, egyebek mellett 1997-től Dinnyéshát felvirágoztatását, amely beruházások mostanra „termőre fordultak”, s profitot hoznak a falunak. Az említett településfejlesztési koncepció lényeges eleme az „élhető falu” kialakításának gondolata is, egy olyan településé, ahol – a polgármester szavai szerint – szívesen laknak, dolgoznak és töltik el szabadidejüket az emberek. – Egyedi arculatot akarunk adni Tiszanánának – tette hozzá a település első embere –, a középületeket felújítottuk, közterek, szobrok létesültek, miközben ledolgoztuk az infrastrukturális hátrányunkat is: az utóbbi 4 évben 100 millió forintot fordítottunk útépítésre és -felújításra, kiépült a szennyvízhálózat és a kábeltévé, bővítettük a vízvezetékrendszert, korszerűsítettük a közvilágítást. Meg is lett mindennek az eredménye: mostanra megállt a népességfogyás. Nincs azonban kevesebb tennivaló e ciklusban sem – jegyezte meg dr. Tóth József, hiszen most az intézményhálózat korszerűsítésén, fejlesztésén a sor, javítani kell a tárgyi feltételeket. Ezek sorában említette meg az óvoda és az iskola bővítését, egy 400–500 adagos, az oktatási intézményeket ellátó és a szociális étkeztetést is megoldó központi konyha megépítését, s az energiaracionalizálási programba való bekapcsolódást. Tervezik a temetők körbekerítését, meg szeretnék duplázni a csónakkikötő jelenleg 300 férőhelyes kapacitását, s a dinnyésháti bekötőút rekonstrukcióját. Mindezek mintegy 310 millió forintos fejlesztést jelentenek, amelyre a fedezetet pályázatokon keresztül kívánja az önkormányzat előteremteni.

Mint Általános Művelődési Központ (ÁMK), többcélú intézmény a miénk: ide tartozik az óvoda, az általános iskola, a fogyatékos-oktatás, a zeneiskola, a napközi otthon, a községi könyvtár, a nyugdíjasklub, és természetesen a felnőtt közművelődés is. Fogalmazhatunk úgy is, hogy az óvodától a sírig elkísérjük az itt élőket – foglalta össze a tiszanánai intézmény szerepét Hímer Sándorné, az ÁMK igazgatója. A 75 férőhelyes óvodába 94 gyermek jár, de az igény 100 fölött van, így évről évre 20–25 csöppség felvételét kénytelen elutasítani az intézmény, és sokan csak az iskola előtti utolsó évben jöhetnek ide, ami nehezíti a kicsik felkészítését. Éppen ezért vált szükségessé az óvoda bővítése – mutatott rá az igazgatónő –, amely szerencsére már a megvalósulás szakaszába lépett. Az egyébként erősnek számító iskolába a legutóbbi tanévben 305 nebulót írattak be, ők – a felzárkóztatást segítendő – párhuzamos osztályokban sajátíthatják el a tananyagot. Hímerné szerint ezt igen jól teszik, ugyanis egy felmérés szerint a nyolcadikosok az országos átlag felett teljesítenek, s a középiskolai visszajelzések szintén kedvezően szólnak a felkészültségükről, ami nyilvánvalóan a tantestületet is dicséri. A gyerekek „helyben tartásának” szándékával 1994-ben életre hívott zeneiskolában 5 féle hangszeren tanulnak játszani az arra fogékonyak: zongorán, keyboard-on, rézfúvósokon, gitáron és furulyán. Működik itt egy színjátszócsoport is, amely már saját darabokat is ír, s komoly sikereket könyvelhet el. Hasonlóképpen élénk a felnőtt kulturális élet: a községi könyvtárban rendszeresek a kiállítások és az író-olvasó találkozók. – A jövőt illetően szólnom kell arról is – tért rá a jövőre vonatkozó tervekre Hímer Sándorné –, hogy szükség lenne a napközi otthon konyhájának bővítésére és az iskola nyílászáróinak cseréjére is.

Meghívó Képviselőtestület ÜlésreTisztelettel meghívjuk 2004. február 24.-én 9. órakor kezdődő Tiszanána Képviselőtestület ülésére. Az ülés helye Tisznána Polgármesteri Hivatal tanácskozó terme.