Nána Nána
messzi Nána
vályogból vert
ezer háza
szivem vára
fegyvertára
tiszamenti
Tiszanána
partifecske
sártanyája
öregapám
almafája
Tiszanána
Tiszanána
három gulya
méla álma
száz menyecske
nyoszolyája
hóka csikó
dobbanása
Tiszanána
Tiszanána
sisi-susi
muzsikára
látogass meg
éjszakára

Tiszanánai Magas-határ a Hevesi Füves puszták része, ahol még megtalálható egy kis létszámú (26 db.) túzok állomány.

A túzok (Otis tarda) Európa egyik legnagyobb testsúlyú röpképes madara. A kakas kb. 14-16 kg-os a tyúk kb. 4-5 kg-os. Viselkedésének legérdekesebb része a kakas násztánca, a dürgés. Ilyenkor a kakas felfújja magát, tollait felborzolja és mély dürgő hangon udvarol a tyúknak. A dürgő kakasok messziről egy-egy nagy fehér gömbnek látszanak.

Tojásait a földbe kapart alommal bélelt fészekbe rakja. Általában kettő ritkán három olajzöld alapon tarkás tojást raknak. A költés körülbelül egy hónapig tart. Fészekhagyók, ami azt jelenti hogy kelés után a csibék anyjukat követik. A csibéket egy-két hetes korukig anyjuk táplálja. Öthetes korukban már repülni is tudnak. Táplálékuk közé tartoznak a zöld növényi részek, a gyom és gabonaszemek, rovarok, férgek. Kifejlett korukban csigákat, apró rágcsálókat, gyíkokat is megeszik.

Télen, csapatokban keresik a fellelhető takarmányt.

A túzok világszerte ritka és veszélyeztetett madárfaj. Eszmei értéke 500.000 ft. Hazánkban alig több mint ezer, más források szerint 1200 példányban található. Ezért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) faj kipusztulásának megakadályozása érdekében 1989-ben kidolgozott egy túzokvédelmi programot. A program célja az, hogy a túzok életteréhez, viselkedéséhez hangolja az ott folyó mezőgazdasági tevékenységet.

A túzok nagyon félénk madár. Az állomány kipusztulásától történő megóvása bonyolult, nehéz feladat. Ennek lényeges eleme kelési időszakban a fészkek őrzése, és hideg teleken ill. nagy hóban a takarmányozás megoldása.

A kutatásainkból egyértelműen kiderül, hogy a magyarok nem ismerik a Tisza-tavat. Magyarország lakosságának mindössze 3 %-a járt már életében a Tisza-tónál.

Akik hallottak létezéséről, a Kiskörei Víztározóra gondolnak többnyire és eszükbe sem jut az üdülés, a természetjárás a Tó kapcsán. Ennek megváltoztatására hosszú évekre van szükség, hiszen a ma felnövekvő generáció sem igazán kap információkat a Tisza-tóról, köszönhetően a hiányos tananyagoknak, a felkészületlen tanároknak, vagy a lelkiismeretes, ugyanakkor azonban időben szűkölködő pedagógusoknak.
Mindennek feloldása érdekében a Tisza-tavi Projekt Iroda harcba száll a Tisza-tó általános iskolai keretek között történő megismertetéséért: 3 órás fakultatív tananyagot készítünk, mely illeszthető lesz a felső osztályos biológia, vagy földrajz órák tanmeneteibe, segédeszközöket állítunk össze, így videó anyagot és fotótárat, továbbá egy munkafüzetet az iskolások számára. Szeretnénk mindezen csomagot kiegészíteni egy-egy osztálykirándulás programajánlójával illetve egy-két szakmai tábor ajánlatával. Szeretnénk, ha az unásig gyötört osztálykirándulások helyszínének listája bővülne ezzel a Tisza-tavi programmal… és a felnövekvő generáció már gyermekeinek is mesélhetné: mire is gondoljunk a Tisza-tó kapcsán…

A Tisza – tó Térségi Fejlesztési Tanács a tavalyihoz hasonlóan , – mintegy 20-25 millió forintot fordíthat működési költségekre, továbbá mintegy 90- 110 millió forintot az európai uniós, illetve országos pályázati rendszer kidolgozására. A költségvetés végleges sarokszámairól február 25-án dönt a szaktárca. – közölte a testület elnöke.

Herbály Imre elmondta: a tavalyi működési költség megtakarításaiból származó maradvány – összeget a vízi táblarendszer kiépítésére fordítják, amely várhatóan már tavaszra elkészül. A Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács az elmúlt esztendőben az úgynevezett Fehér Könyvben rögzítette a tó állapotát, a vízmozgásokat, a térség infrastrukturális helyzetét, és a környező településeken mért foglalkoztatottságot. Ennek felhasználásával készíttetik el a régió fejlesztési koncepcióját, melyre közbeszerzési pályázatot ír ki a testület csakúgy, mint a Poroszló – Sarud között megépítendő kerékpárútra, valamint a szúnyogkutató bázis beindítására.

1613. II. Mátyás dekrétuma a Tisza- völgy ármentesítésének kérdésével foglalkozik. A Tisza kiöntésével szemben a töltések emelésére azok a vármegyék, amelyekben az a folyó kiáradni szokott, saját javaik megmaradása érdekében egymás között határozzanak.” A folyók kiöntései ellen töltéseket kell emelni.

1731. Árvíz pusztítja Szegedet. Kiépítik a Szeged-Felsőváros töltéseit.

1740. Árvíz pusztítja Szegedet. Kiépítik Szeged-Alsóváros töltéseit.

1765. Dugonics András megépíti a Szeged városát északról védő, ún. szillér- baktói töltést.

1785. Megépítik a Tiszaszalók község alatti kb. 1 km hosszú Mirhó-gátat.

1807. A XVII. tc. értelmében az árvizek elleni védekezés és ármentesítés a munkákban közvetlenül érintett földbirtokosok feladata.

1831. Az első tiszai vízmércét felállítják Szegeden. Ettől kezdve rendszeresen leolvassák a vízállást.

1834-1848. Elkészülnek a Tisza vízrajzi térképei. Később ezekre alapozva dolgozzák ki a szabályozási terveket.

1840. Az országgyűlés törvényt hoz “a Duna és egyéb folyók szabályozásáról”. (IV. tc.) A folyamszabályozások tárgyalására országos választmányt állítanak fel, amely kidolgozza a szabályozás alapelvét: a hajózás céljából végrehajtott szabályozási munkálatok költségét az állam fedezze, az ármentesítés költségeit az érintett érdekeltségek viseljék.

1842. A Tiszán elvégzik a kisvíz rögzítését. Ma ezt nevezik a Tiszán 0 víznek.

1845. július Vásárhelyi Pál benyújtja a Felső-Tisza völgyének egységes rendezésére vonatkozó javaslatát.

1845. augusztus 16. A Tisza szabályozásának végrehajtására Széchenyi Istvánt vízszabályozási királyi biztossá nevezik ki.

1846. augusztus 27. Tiszadobnál ünnepélyesen elkezdődik a Tisza szabályozása.

1847. Paleocapa szabályozási tervét az uralkodó jóváhagyja. Paleocapa a folyót töltések közé kívánja szorítani, 25 átmetszést tart szükségesnek.

1850. július Császári nyílt paranccsal feloszlatják a Tiszavölgyi Társulatot. A szabályozási munkák folytatása a Tiszaszabályozási Központi Bizottság feladata lesz. A folyamszabályozás munkálatai új szervezeti keretek között, új koncepció alapján folytatódnak. Az állam segélyben részesíti a társulatokat. A folyó medrének szabályozása, az átmetszések létesítése az állam feladata. Az ármentesítés terheit az érintett földbirtokosoknak kell viselni.

1857. Óriási árvíz pusztít a Tisza-völgyben.

1862. Megépül a sajtfoki és milléri zsilip.

1875. A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériumban felállítják a Tiszavölgyi Osztályt.

1879. tavasz Az árvíz során nyolc helyen szakad át a gát. Szegeden a Tisza 806 cm-rel tetőzik. Március 12-én az árvíz elpusztítja Szegedet és környékét. Csaknem százezer ember hajléktalanná válik. Szegeden 5762 ház összedőlt, a halottak száma 151. A kár meghaladta a 33 millió koronát. Az árvíz fordulópontot jelentett a Tisza-szabályozás történetében. A katasztrófa hatására a kormány felülvizsgálta vízügyi politikáját.

1880-1883. Megépül a szegedi körtöltés, újjáépítik a várost és helyreállítják a tiszai töltéseket.

1881. Minden korábbit meghaladó árvíz vonul le a Tiszán, több helyen szakad át a töltés. 30 község 65 ezer holdnyi földjét önti el a víz. A Körösök árhullámával találkozva az ár a legnagyobb károkat a Körös-Tisza-Maros szögében okozza. Hatására egységesítik a töltésméreteket (1881:III. tc.), és megalakul az ország legnagyobb ármentesítő társulata, a Körös-Tisza-Maros Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat.

1884. Az uralkodó szentesíti a Tiszáról szóló XIV. törvénycikket, mely kimondja, hogy a Tisza és vízgyűjtőjének szabályozása és ármentesítése műszaki tekintetben “egységet képez”. A Tisza menti ármentesítő társulatoknak kötelező belépni a Tiszavölgyi Társulatba.

1886. A Közmunka- és Közlekedési Minisztériumban felállítják a Vízrajzi Osztályt. Egyik feladata: a Tisza medrének és vízjárásának nyilvántartása.

1887. A Közmunka- és Közlekedési Minisztérium rendeletben szabályozza a Tisza hullámtéri szélességét. A hullámtéren fákat, bokrokat ültetni vagy fenntartani nem szabad, a vízfolyási akadályoktól meg kell tisztítani.

1888. március A Tiszán óriási árhullám vonul le. Az ár tetőzési magasságát csak 1970-ben haladja meg a folyó. A Tisza és a Körösök völgyében félmillió hold ártér kerül víz alá. Az árvíz alatt 22 töltésszakadás történik. Az árvíz hatására újra megállapítják az egységes és biztonságos töltésméreteket.

1889. A Közmunka- és Közlekedési Minisztérium hatásköréből a vízügyek a Földmívelésügyi Minisztériumhoz kerülnek. – Felállítják az Országos Vízépítészeti és Talajjavító Hivatalt. A Tisza- szabályozás ügyeivel önálló osztály foglalkozik.

1894. Az országgyűlés elfogadja Kvassay Jenő Tisza-szabályozási korrekciós programját. A III. törvényben 12 évre előre meghatározzák az elvégzendő feladatokat, összesen 17 millió forint költséggel. A munkálatok 1905-ig tartanak.

1895-97. A Tisza völgyében megépülnek a milléri, tiszaberceli és tiszakarádi szivattyútelepek.

1908. Az országgyűlés elfogadja a Tisza 20 évre szóló fejlesztési programját. A XLIX. tc. a vízi utak fejlesztéséről és egyéb beruházásokról dönt.

1912. április, június és szeptember Árvíz vonul le a Tiszán.

1919. tavasz A Tiszán és a Körösökön rendkívüli árvíz vonul le. Szolnokon, Csongrádnál és Szegeden az árvízmagasságok meghaladják a korábbiakat. Szegeden az árvíz magassága először haladja meg a 900 cm-t.

1925. Zsilén megépül az első benzinmotorral hajtott szivattyútelep.

1930. Elkészül az algyői főcsatorna, mely a Szeged környéki területek vízrendezését segíti elő.

1932. 1919 óta ez az első nagyméretű árvíz a Tiszán. Töltésszakadás nem történik. A legnagyobb vízállás Szegeden 923 cm. Az árvíz után a vízügyi szakemberek a vízállás jövőbeni lehetséges emelkedését igyekeznek megbecsülni. Szegeden a 970 cm-es legnagyobb vízállást sem tartják lehetetlennek.

1937. Az öntözésről szóló XX. tv. biztosítja a Tisza-völgyi kísérleti öntözőrendszerek kialakításának, a Tisza-csatornázás megkezdésének lehetőségét. A természeti környezetet átalakító program arányaiban európai jelentőségű volt. A program korrigálni kívánta a folyamszabályozás, ármentesítés és lecsapolás negatív következményeit és jelentősen meg kívánta növelni az intenzív mezőgazdasági művelés alá vonható területek mennyiségét.

1940. tavasz Rendkívüli árvíz a Tiszán. Töltésszakadás csak a Tisza kisebb mellékfolyóin történik. A Tiszát jégzajlásos ár és zöldár tartja magasan. Az orkánszerű északi szél méteres hullámokkal ostromolja a töltéseket és az erős hullámverés több helyütt megbontja a töltések burkolatait.

1948. Államosítják a vízitársulatokat. A vizekkel kapcsolatos valamennyi feladat az államot terheli.

1947-48. A téli hónapokban a Tisza felső szakaszán rendkívüli árvíz pusztít. Emiatt 1949-ben töltésáthelyezésre, töltésfejlesztésre kerül sor, sőt több települést áthelyeznek.

1954. Elkészül az 1951-től épülő Tiszalöki vízlépcső. Teljes üzembe állítása: 1959. Feladata: a tiszántúli öntözőrendszerek (Keleti- és Nyugati-főcsatorna) vízellátásának és az állandó vízi útnak a biztosítása és villamos energia termelése.

1952. Megalakul a Tiszántúli Természetátalakító Tervbizottság. Szovjet típusú természetátalakító programot dolgoznak ki.

1956. Elkészül az 1941 óta épülő Keleti- főcsatorna.

1964. Tiszaug határában átvágják a nyári gátat. Az áprilisi árvizet május-júniusban újabb követi. – Az országgyűlés elfogadja a vízügyről szóló IV. törvényt. A vízgazdálkodás önálló népgazdasági ágazat. – Elkészül a Nyugati-főcsatorna.

1970. május-július Az “évszázad árvizének” nevezett árhullám vonul le a Tiszán. 96 ezer embert kitelepítenek. Szabolcs-Szatmár megyében több mint 300 km2 területet elönt a víz.

1973. Elkészül az 1968 óta épülő Kiskörei Vízlépcső. Feladata: a Tisza-tó működtetése, öntözővíz kivételének biztosítása, energiatermelés. A duzzasztással megnő az öntözhető területek nagysága. A vízlépcső fölött kialakított tározó lesz Magyarország második legnagyobb tava, üdülési és sportolási lehetőségekkel.

1992. Az Alföld-program keretében újraértékelik a Tisza-szabályozás és az ármentesítési munkálatok környezeti következményeit. A felső talajrétegben és a talajfelszín-közeli légtérben megnőttek a hőmérsékleti különbségek. Módosult az ármentesített területek sugárzás-, hő- és vízháztartás mérlege.

1998. november A Felső-Tisza vízgyűjtőjének kárpátaljai és romániai területein, valamint a Bodrog-rendszer két folyóján is árvíz pusztít. A hatalmas felső-tiszai árhullám kialakulását a szokatlanul erőteljes esőzések okozták. A tetőző vízhozam a kisvízi vízhozam százszorosa! A szakemberek szerint ez az évszázad árvize.

1999. február A Tisza 138 ezer km2-es vízgyűjtőjén hóban tárózva hatalmas vízmennyiség halmozódik fel. A hómennyiség 11 km3-re becsült víztartalma ötször-hatszor múlja felül a Balaton teljes vízkészletét. Márciusban a Tiszán minden addigit meghaladó árhullám vonul le.

2000. április Minden korábbi rekordot felülmúló vízállás a Tiszán. Több mint 50 ezren dolgoznak a gátakon. Az árvíz során 1912 épület károsodik. A vízügyi tárca koncepciója szerint a hullámtereket szélesíteni kell, az árvízvédelmi töltéseket már nem szabad tovább magasítani.

2001. március Az újabb tiszai árvíz Tarpa mellett átszakított egy régi gátat. A Túr árvizével együtt húsz település 11 200 lakóját kitelepítik. Átvágják az árvízi töltésként is funkcionáló 41-es utat, így csökkentik a falvakra nehezedő nyomást. A felső-Tisza-vidéki árvízkárok felszámolására 22,8 millárd forint támogatást tervez a kormány.

Barátságos, kedves Heves megyei község Tiszanána, amely a szomszédaitól nagyobb népességével is, úgyszólván az utolsó időkig az ilyesféle alföldi települések régtől szokásos mindennapi életét élte. A hatalmas, mesterséges Tisza-tó part menti falvaként is inkább csak mostanában hallat többet magáról. A határában – Dinnyésháton – alakuló vízi paradicsomáról válik ismertebbé. Biztató idegenforgalmi terveire költ a helyi önkormányzat, s az állam is ad támogatást. A turizmus fejlesztése láthatóan egyre inkább a település általános törekvésének tűnik. Faluszerte szépülnek, hívogatóbbak a porták, lakóházak, bővülnek, színesednek a szolgáltatások, a vendégvárás és -marasztalás mind meggyőzőbb. Már a faluszéli köszöntő táblák is változásokra vallanak. Nem divatozó cifraságok, inkább nagyon is egyszerűek – de tartalmukkal igencsak megragadóak. Ha páratlannak talán nem is, ritkának mindenképpen nevezhetők. Mivel bizony – sajnos – a környéken, vagy akár egész Hevesben, netán egyéb vidékeken sem elterjedtek még a hasonlók. Ugyanis “Isten hozta!” üdvözléssel szólítják meg az érkezőt, s “Isten vele!” szavakkal engedik útjára a távozót.

Régi magyar köszöntések ezek – csupán korunkban számítanak valamiféle újdonságnak. Olvastukon mégis óhatatlanul elcsodálkozik az ember. Hiszen ilyen szerepükben már ki tudja, mikor találkoztunk velük utoljára…

Megkapó, szép, amit e táblákra írtak Tiszanánán. Melegséggel tölti el, megdobogtatja a szívet! Megnyugtatja az idevalósit, s az idegent is bátorítja, erősíti. Családias érzéseket táplálnak a helybéliben, s keltenek a vendégben. Egy egész falu szeretetét bizonygatják annak, aki jön, s akit féltőn rövidebb-hosszabb időre, vagy éppenséggel örökre elbocsátanak. Lélekerősítők kinek-kinek, ahhoz a meggyőződéshez segítenek, hogy érdemes ilyen közösségben élni – tartósabban és röpke látogatáson egyaránt. Kiváltképpen, hogy a táblák között újra meg újra történik is valami, gyarapszik, fejlődik Tiszanána a lakosság és a turisták nagyobb örömére.

Önt és barátait a 2004. március 6.-án szombaton 18-kor megrendezésre kerülő Jótékonysági bálra.

A bál célja:

Támogatás nyújtása az új óvoda eszközeinek, játékainak beszerzéséhez.

Program:

18.00 – Megnyitó, Köszöntő: dr.Tóth József

18.15 – Tiszafüred Táncegyüttes bemutatója

18.45 – A hevesi Eszter Szalon ruháit bemutatják a tiszanánai gyerekek

19.00 – Vacsora

20.00 – Zene  Csuhai Gábor

Tánc

Tombola

Büfé

A belépőjegy ára 2.200 Ft. amely a vacsorát foglalja magába.

A bál ezenkívül   500.-  1000.-  2000.-  5000.-  10.000.- Ft-os pártolójegyek megvásárlásával is támogatható.

Jegyek és pártolójegyek az alábbi személyeknél vásárolhatók elővételben legközelebb 2004. március 1-ig:   

Tóth Gábornénál /Könyvtárban/

Orbán Károlynál / Á.M.K./

Kérjük tisztelje meg rendezvényünket!

Kelt:  Tiszanána, 2004. február hó 17. napján

Még 1995 elején alakította ki a képviselő-testület a – rövidebb és hosszabb távra is szóló – településfejlesztési koncepciót. Dr. Tóth József, az immár harmadik ciklusát töltő polgármester szerint a legnagyobb kihívást a lélekszámfogyás megállítása jelentette. Igazi fürdőparadicsommá fejlődött Dinnyéshát, melynek vonzerejét egyre többen fedezik fel. – Tiszanána lakossága 1980 és 1990 között 1000–1200 lélekkel csökkent, így elsősorban a település megtartóerejének növeléséért kellett küzdenünk – jelentette ki a polgármester. Dr. Tóth József szerint ennek érdekében meg kellett teremteni a feltételrendszert, hiszen a község rendkívül rossz közgazdasági adottságokkal rendelkezik: nagy távolságokra fekszik a városoktól, nincs számottevő felvásárlóereje, nincs ipara, s a válságban lévő mezőgazdaság sem képes enyhíteni a gondjait. Első lépésként munkahelyteremtésbe kezdtek, amivel párhuzamosan – telkek és ingatlanok értékesítése, a bérlemények felülvizsgálata révén – az önkormányzat bevételi forrásait is megerősítették. Ezek tették lehetővé a turisztikai fejlesztéseket, egyebek mellett 1997-től Dinnyéshát felvirágoztatását, amely beruházások mostanra „termőre fordultak”, s profitot hoznak a falunak. Az említett településfejlesztési koncepció lényeges eleme az „élhető falu” kialakításának gondolata is, egy olyan településé, ahol – a polgármester szavai szerint – szívesen laknak, dolgoznak és töltik el szabadidejüket az emberek. – Egyedi arculatot akarunk adni Tiszanánának – tette hozzá a település első embere –, a középületeket felújítottuk, közterek, szobrok létesültek, miközben ledolgoztuk az infrastrukturális hátrányunkat is: az utóbbi 4 évben 100 millió forintot fordítottunk útépítésre és -felújításra, kiépült a szennyvízhálózat és a kábeltévé, bővítettük a vízvezetékrendszert, korszerűsítettük a közvilágítást. Meg is lett mindennek az eredménye: mostanra megállt a népességfogyás. Nincs azonban kevesebb tennivaló e ciklusban sem – jegyezte meg dr. Tóth József, hiszen most az intézményhálózat korszerűsítésén, fejlesztésén a sor, javítani kell a tárgyi feltételeket. Ezek sorában említette meg az óvoda és az iskola bővítését, egy 400–500 adagos, az oktatási intézményeket ellátó és a szociális étkeztetést is megoldó központi konyha megépítését, s az energiaracionalizálási programba való bekapcsolódást. Tervezik a temetők körbekerítését, meg szeretnék duplázni a csónakkikötő jelenleg 300 férőhelyes kapacitását, s a dinnyésháti bekötőút rekonstrukcióját. Mindezek mintegy 310 millió forintos fejlesztést jelentenek, amelyre a fedezetet pályázatokon keresztül kívánja az önkormányzat előteremteni.

Mint Általános Művelődési Központ (ÁMK), többcélú intézmény a miénk: ide tartozik az óvoda, az általános iskola, a fogyatékos-oktatás, a zeneiskola, a napközi otthon, a községi könyvtár, a nyugdíjasklub, és természetesen a felnőtt közművelődés is. Fogalmazhatunk úgy is, hogy az óvodától a sírig elkísérjük az itt élőket – foglalta össze a tiszanánai intézmény szerepét Hímer Sándorné, az ÁMK igazgatója. A 75 férőhelyes óvodába 94 gyermek jár, de az igény 100 fölött van, így évről évre 20–25 csöppség felvételét kénytelen elutasítani az intézmény, és sokan csak az iskola előtti utolsó évben jöhetnek ide, ami nehezíti a kicsik felkészítését. Éppen ezért vált szükségessé az óvoda bővítése – mutatott rá az igazgatónő –, amely szerencsére már a megvalósulás szakaszába lépett. Az egyébként erősnek számító iskolába a legutóbbi tanévben 305 nebulót írattak be, ők – a felzárkóztatást segítendő – párhuzamos osztályokban sajátíthatják el a tananyagot. Hímerné szerint ezt igen jól teszik, ugyanis egy felmérés szerint a nyolcadikosok az országos átlag felett teljesítenek, s a középiskolai visszajelzések szintén kedvezően szólnak a felkészültségükről, ami nyilvánvalóan a tantestületet is dicséri. A gyerekek „helyben tartásának” szándékával 1994-ben életre hívott zeneiskolában 5 féle hangszeren tanulnak játszani az arra fogékonyak: zongorán, keyboard-on, rézfúvósokon, gitáron és furulyán. Működik itt egy színjátszócsoport is, amely már saját darabokat is ír, s komoly sikereket könyvelhet el. Hasonlóképpen élénk a felnőtt kulturális élet: a községi könyvtárban rendszeresek a kiállítások és az író-olvasó találkozók. – A jövőt illetően szólnom kell arról is – tért rá a jövőre vonatkozó tervekre Hímer Sándorné –, hogy szükség lenne a napközi otthon konyhájának bővítésére és az iskola nyílászáróinak cseréjére is.