Feltöltésre került a Szolgáltatások oldala.
Hírek
A kemence építése
A kemence építésével a múltban sokan foglalkoztak. Minden ügyesebb kezű ember tudott kemencét rakni, aki a sárral, vesszővel való bánásmódot ismerte.
A kemence helye a szoba konyha felőli sarkában volt, a bejárati ajtó és a hátsó főfal közötti területen. Innen nyílt a kemence szája, amely áttörte a két helyiség közötti válaszfalat. A szájnak és a hozzákapcsolódó kéménynek fontos szerepe volt. A száj méretét a tüzelőanyag, a nagy kerek kenyér, a sütő-főző edények mérete befolyásolta. Szélessége, magassága 40-45 cm volt. A kemenceszáj készítésekor ügyeltek arra, hogy a nyílás a kemence középvonalába essen. A boltívet pelyvás sárba rakták, hogy hő hatására ne repedezzen meg.
A kemenceszáj kialakítása után következett a padka körvonalának kijelölése, mely lehetett íves vagy szögletes. Ezután következett a padka köpenyfalának készítése vályogból, téglából, melyet pelyvás sár fogott össze. Sövényből is készíthették a padka oldalát. A szoba padlójába karókat vertek le, közeiket vesszővel fonták be, majd pelyvás sárral tapasztották be. A padka készítésénél ügyeltek a homloklap dőlésére is, a vályogot soronként kijjebb rakták, vagy a karókat ferdén ütötték le.
A köpenyfal elkészülte után a padka belső részét földdel töltötték fel, jól ledöngölték. A kemence lehűlésének megakadályozására szigetelőréteget raktak homokból, téglatörmelékből, üvegdarabokból.
Ezután kezdték el a kemence aljának fenekének készítését. Nagyságát a kemencében süthető kenyerek számával mérték.
Volt 2-4-8 kenyeret befogadó kemence is, melynek mérete 80 cm-től 160 cm-ig terjedt.
A kemence alját agyagból készítették, amelybe a kötés erősítésére pelyvát, sót, állati vért is tettek. Az 5-7 cm vastag nedves agyagot erősen ledöngölték, majd egyenes deszka élével üvegsimaságúra ütögették. Az agyag a kemence használata közben keményre égett, a benne lévő sótól felülete üvegszerűvé vált, mely tartós volt. A fenék készítésekor gondosan ügyeltek arra, hogy mindenütt vízszintbe legyen.
A fenék készítése után következett a kemence oldalának rakása, mely az építés legkeményebb művelete volt. Az agyagos sárgaföldet, a sarat pelyvával, törekkel keverték, hogy a kötése jobb legyen. Az agyag jól szigetelt, és az égetés során nem repedezett meg. Az agyagot az építés előtti napon kidolgozták: locsolták, kapával többször átvágták, lábbal taposták, belerakták a töreket, pelyvát.
Régi előírás méhészeknek
A magyar gazdák régi előírásai szerint a méheket április elsején vagy április első hetében, lehetőleg szerdán vagy csütörtökön kell kiereszteni első röptükre, mert így lesznek méhecskéi abban az esztendőben szorgalmatosak, kövérek, szépek és elevenek.
A napi hőmérséklettől, a télen elfogyasztott élelem minőségétől és a téli nyugalomtól függően a méhek tavasszal elhagyják a kaptárt. Kirepülésük általában +10 °C körüli hőmérsékleten, szélcsendes, napfényes időben következik be. Ilyenkor szabadulnak meg a tél folyamán vastagbelükben felgyülemlett emészthetetlen anyagoktól. Ezt nevezzük tisztuló kirepülésnek.
Tájékoztató
Ár- és belvízi helyzet
A Tiszán, a Hármas-Körösön és a Hortobágy-Berettyón folytatódik a lassú áradás. A Zagyva hétvégén levonult árhulláma nem érte el a fokozat elrendelését szükségessé tevő szintet. A Körösökön az olvadás és a sok csapadék hatására jelentős árhullám alakult ki. A felső vízmércéken ez elérte a III. fokú készültségi szintet, az alsóbb szakaszokon II. illetve I. fokú szinttel várható a tetőzés. A Hármas-Körös 57 km-es jobbparti védvonalán Mezőtúr és a torkolat között jelenleg I. fokú készültség van érvényben. Az árhullám jelenleg Mezőberény térségében tetőzik, Gyománál 630 cm –rel várjuk a tetőzést 30-án. Szarvasnál a tetőzés 660+- 20cm-rel várható március 31-én.
A Tiszán az elmúlt héten kialakult árhullám szombaton Vásárosnaménynál este 740 cm-rel tetőzött. Jelenleg az árhullám tetőzése Dombrád térségében tart. A Tisza Fegyvernek-Csongrád közötti mindkét parti védvonalaira holnap (03.30) reggelre várható az első fokú készültség elrendelése. A jelenlegi helyzet ismeretében a jövő hét elejére várható tetőzés a II. fokú szint ( Szolnok: 750 cm) közelében fog kialakulni. Pontos előrejelzést a tokaji tetőzés után adunk ki. A folyók viszonylag magas vízállását kihasználva a nyári szárazabb időszakra számítva az igazgatóság megkezdte a holtágak feltöltését. Az Igazgatóság vízgyűjtőterületén a hétvégén (március 26-28.) 2,9-8,1 mm csapadék esett. A Közép-Tisza vidéken 22 szivattyútelep üzemel, melyek naponta 800 ezer köbméter belvizet emelnek a folyókba. Az elöntések területe az elmúlt napokban emelkedett, de az 5.850 hektár a 2000-ben észleltnek csak 7 %-a.
Lovas Attila
A tiszanánai tarsolylemez
A X. századi honfoglaló magyarság ötvösművészetének egyik legkiemelkedőbb rang és méltóság jelző használati tárgya a lemezes tarsoly volt.
Az akkori időkben a természeti népeknél még nem terjedt el a keresztény vallás, így hitük szerint használati tárgyaikkal együtt temetkeztek. A régészek több előkelő férfisírban a veretes öv és a díszes fegyverzet mellett megtalálták a veretes vagy lemezes tarsoly maradványait. Minden harcosnak lehetett tarsolya, de csak a rangosabbak sírjaiból kerültek elő díszesebbek.
Az államalapítás után a kereszténység uralma egy csapásra megszüntette a honfoglaló magyarok művészeti emlékeit. Nem volt összeegyeztethető a pogányság eszmevilága és jelképei a kereszténységgel. Kisebb távoli, kevésbé ellenőrizhető falvakban még készülhetett pár hasonló ötvösmunka, de egy-két emberöltő elteltével teljesen feledésbe merültek a honfoglalás kori motívumok. Ilyen tarsolylemezek sehol más népek sírjaiban nem lelhetők fel, így nyugodtan tekinthetjük a honfoglaló magyarok sajátos hagyatékainak.
A tiszanánai tarsolylemezt a Cseh tanya első sírjában találták. A tanyát homokbányának használták. A megtaláló a leletet a plébánosnak adta át.
A tarsoly ezüst előlapú, vörösréz hátlappal. Formája szokásos, mérete az átlagosnál sokkal kisebb 98×90 mm. Előlapja díszítetlen, szélein 13 domború fejű szegecs, alul felül középtengelyben egymással szembeállított csúcsú, háromszirmú ezüstveret, melyek a hátlappal összefogják az előlapot és a függesztő szíjat is rögzítették.
A lemezt középen eltörték. A két fele jelenleg összeforrasztott állapotban van.
Tájékoztató
A Közép-Tisza vidék ár- és belvízi helyzetéről
A Tisza áradó vízállása miatt március 24-én reggeltől a Tisza balparti védvonalán Kisköre-Fegyvernek között, a jobbparti védvonalán Kisköre-Doba között nappali figyelőszolgálatot jelentő I. fokú árvízvédelmi készültséget kellett elrendelni, mert a vízállás a Kiskörei vízmércén meghaladta az elrendelési szintet. A kiskörei vízlépcsőnél a duzzasztást március 26-án 10 órától meg kellett szüntetni. A duzzasztás megszüntetésével egyidejűleg a Tisza folyó Kisköre alatti szakaszán a távolságtól függően az elkövetkező napokban az uszadék megjelenésére kell számítani, amit a vízi eszközök üzemeltetésénél, illetve lekötésénél figyelembe kell venni.
A folyó magas vízállása miatt a zsilipeket is zárni kellett, illetve több szivattyútelepet is be kellett üzemelni az összegyülekező belvizek átemelésére. Március 24-én reggel a kiskörei, kunhegyesi és cibakházi belvízvédelmi kerületekben, 25-én reggeltől a jászkiséri kerületben, 26-án reggeltől pedig a kisújszállási és a karcagi kerületben kellett I. fokú belvízvédelmi készültséget elrendelni. Jelenleg a belvíz által borított terület 2.500 hektár, és 13 szivattyútelep üzemel.
Lovas Attila
A disznóölés – hízóvágás…
Az állatot szúrással ölték meg, vérét felfogták, a szőrét leperzselték.
Ez utóbbi rész az ország különböző vidékein különbözőképpen történt. Legrégebbi a szalmával való pörzsölés. Ezzel nagyon kellett vigyázni, nehogy sokáig égjen egy helyen a szalma, mert akkor a bőr fekete és repedezett lett. A szalmapörkölés után jött divatba a fapörkölő. A szerkezetbe nagyon vékonyra vágott, száraz akácfagyújtóst tettek és kézi kar segítségével mozgatott ventilátor fújta ki belőle a lángot. A későbbi benzines pörkölőt kézzel kellett pumpálni, de ez hamar kiment a divatból, mert ha nem vigyáztak, a hús átvette a benzinszagot. Ma már leginkább gázlánggal pörkölik a disznót.
A perzselés után az állatot meleg vízzel lemosták és tisztára kaparták.
A bontás módja a parasztháztartásban, a századfordulóig kizárólagosan az orjára való bontás volt. A hátára fektetett állat lábait kihasították, majd hasra fordították és a gerincoszlop két oldalán hosszában átvágták a szalonnát, majd a nyakszirttől a fülek alatt a szájig bemetszették. Általában ekkor választották le a fejet. Ezután lefejtették mindkét oldalon a szalonnát az állat hátáról, oldaláról, és jobbra-balra kiterítették. Egy fejszével elválasztották a gerincet a bordáktól és a gerincoszlopot a farokkal együtt kiemelték, majd kétfelé terítették az oldalast és kiszedték a belsőségeket. Ezután következett a háj lefejtése. Majd kivették az oldalasokat, és így a bontószéken a szalonna maradt az állal.
Az orjadarabot kiiktató úgynevezett karajra bontás a századfordulón jelent meg a parasztgazdaságokban. A munkamegosztás a következőképpen zajlott: a disznót a gazda ölte meg és bontotta fel. A férfiak munkája a perzselés, a tartós töltelék készítése, a hús és szalonna sózása, az asszonyok feladata a béltisztítás, a hurka és a gömböc készítése, az abálás, a zsírsütés, valamint a sütés, főzés a disznótorra, kóstoló összeállítása volt.
Sok helyen egy meghatározott színhúsdarab járt a kanásznak járandóságként, amit kanászpecsenyének vagy pásztorpecsenyének hívtak.
Tiszanánán születtek…
Zsutai János (Tiszanána, 1840. aug. 15. – Pest, 1871. ápr. 24.): költő.
Debrecenben ref. teológiát végzett, utána 1865-ben tanítói állást vállalt. 1867-ben ittasan belekeveredett egy kávéházi dulakodásba s agyonszúrt egy debreceni polgárt. A börtönből kiszabadulva, 1870-ben Bp.-en írnok lett, de néhány hónap múlva, meghasonulva a világgal, a Dunába ölte magát. A „népnemzeti” iskola stílusjegyeit magukon viselő verseit a debreceni ref. ifjúság adta ki Zsutai János költeményei címmel (Csiky Kálmán életrajzi bevezetőjével, Debrecen, 1872).
Meghívó
Tisztelettel meghívjuk 2004. március 30.-án 9. órakor kezdődő Tiszanána Képviselőtestület ülésére. Az ülés helye Tiszanána Polgármesteri Hivatal tanácskozó terme.
Napirendek:
1./ A település közrendjének, közbiztonságának helyzete.
2./ Tájékoztató a Polgárvédő Egylet, az Önkéntes Tűzoltó Egyesület és a községben működő civil szervezetek munkájáról.
3./ Tájékoztató a szociális, gyermekjóléti, családsegítő tevékenységről.
Rendszeres gyermekvédelmi támogatás, aktív korú rendszeres szociális segély felülvizsgálata.
4./ Rendeletek jogharmonizációs felülvizsgálata az ütemterv szerint (4 rendelet).
5./ ÁMK Alapító Okiratának felülvizsgálata, elfogadása.
6./ Egyéb ügyek, indítványok, bejelentések megtárgyalása.
Dr.Tóth József
polgármester
Tájékoztatás
1.) A gátakon gépjárművel csak engedéllyel lehet közlekedni! Engedély a vízügyi igazgatóságoknál kapható.
A Tisza-tavat körülvevő gátrendszer az alábbi vízügyi igazgatóságokhoz tartozik a
Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság: a Tisza jobb partja a Laskótól északra
Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság: a Tisza bal partja Tiszafüredtől északra
Közép-tiszai Vízügyi Igazgatóság: a fentiekben nem említett, többi terület (Laskó -Kisköre -Abádszalók -Tiszafüred).
2.) Az elzáróművek (zsilipek) nyitását és zárását a vízállásjelentésben közlik.
3.) A Tisza-tó területén a Hortobágyi Nemzeti Parknak a 33-as úttól északra eső, korlátozottan látogatható részét csak természetvédelmi őr kísérletében lehet megtekinteni.
Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága
tel.: 06 52 349 922