Rendeletek
Tiszanána Község Önkormányzatának 9/2010/IV.27./ önkormányzati rendelete
- május, 1
- 292
- Rendeletek
- More
Költségvetési rendelet
- február, 25
- 310
- Rendeletek
- More
Tiszanána Község Önkormányzata Képviselőtestületének 7/2004.(IV.1.) rendelete a temetőkről és a temetkezésről.
Tiszanána Község Önkormányzata Képviselőtestületének 7/2004.(IV.1.) rendelete a temetőkről és a temetkezésről.
Tiszanána Község Önkormányzatának Képviselotestülete a helyi önkormányzatokról szóló
1990.évi LXV. törvény 16.§. (1) bekezdésében, továbbá a temetokrol és a temetkezésrol szóló
1999.évi XLIII. törvény (a továbbiakban TeTv.) 41.§. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a TeTv. Végrehajtására kiadott a 145/1999. (X.1.) Korm. rendelet (a továbbiakban TeR.) rendelkezéseire is figyelemmel – az alábbi rendeletet alkotja.
I. fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.§. (1) a szabályozás célja, hogy a település területén a helyi viszonyok figyelembevételével biztosítsa az elhunytakat megilleto jogot a végtisztesség megadása, az emberhez méltó temetés garantálása érdekében, szabályozza a temetok muködési rendjét, a temetés lebonyolításának zavartalanságát.
(2) A tisztességes, és méltó temetés, valamint a halottak nyughelye elott a tiszteletadás joga bármely megkülönböztetésre tekintet nélkül mindenkit megillet.
(3) A temetés módja lehet világi és egyházi.
(4) Halottakat eltemetni csak temetési helyen szabad. Az elhamvasztott halottak maradványait tartalmazó urnákat – a 24.§. (2) bekezdésben írt kivételtol eltekintve – ugyancsak a temetoben szabad elhelyezni.
2.§. (1) Jelen rendelet hatálya a Tiszanána község közigazgatása területén muködo temetokre – ide értve a jövoben létesülo temeto/ke/t is -, valamint az ezek fenntartásával és a temetkezésekkel kapcsolatos tevékenységre és azok folytatóira terjed ki.
(2) Tiszanána község közigazgatási területén – jelen rendelet megalkotásakor:
Muködo egyházi temeto: a Katolikus temeto, Tiszanána, Széchenyi út
a Református temeto I., Tiszanána, Kossuth út,
a Református temeto II., Tiszanána, Arany J. út.
(3) Új temetot létesíteni csak a TeR. Ezzel kapcsolatos szabályainak betartásával lehet.
3.§. E rendelet alkalmazása szempontjából:
– temeto: a település igazgatási területén belüli, beépítésre szánt, építési használata szerinti zöldfelületi jellegu, különleges t4erület, amely kegyeleti célokat szolgál, közegészségügyi rendeltetésu, és amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak vagy használtak,
– köztemeto: az önkormányzat tulajdonában lévo temeto, illetoleg a temetonek az a része, amelyben az önkormányzat a köztemeto fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti,
– temetkezési emlékhely: a temeton kívül, különösen templomban, altemplomban, templomkertben, történeti kertben, urnacsarnokházban vagy más építményben és területen lévo, az elhunytak eltemetésére, urnák elhelyezésére és hamvak szétszórására szolgál:
– temetési hely: a temetoben vagy a temetkezési emlékhelyen létesített sírhely, sírbolt, urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt, valamint a hamvasztóüzemi építmény területén ingatlanán létesített urnafülke, urnasírhely. A temetési helyek egyes formái, a temetés módja, továbbá a földben vagy építményben történo elhelyezkedése alapján különböznek egymástól:
– kegyeleti emlékhely: elhunytak emlékének megjelölésére és megorzésére létesített építmény, emlékmu, emlékjel, épületen elhelyezett emléktábla,
– kegyeleti közszolgáltatás: a köztemeto fenntartását, továbbá üzemeltetését magába foglaló egyéni és közösségi kegyeleti célú, az elhunyt emlékének megorzésére irányuló önkormányzati tevékenységek összessége.
4.§.(1) A temeto tulajdonosa köteles a temeto fenntartásáról továbbá üzemeltetésérol saját maga vagy szerzodés alapján valamely gazdálkodó szervezet útján gondoskodni.
(2) A temeto tulajdonosa köteles gondoskodni a temeto kegyeleti méltóságának megorzésérol,
a temeto tárgyi és infrastrukturális létesítményeinek, zöldfelületeinek, valamint
sírhelytábláinak megépítésérol, kialakításáról. Köteles továbbá szabályzatot készíteni a temeto használatának rendjérol.
(3) Amennyiben a jelen rendelet hatálybalépését követoen valamely más szervezet temetot létesít, úgy a temeto fenntartásával, üzemeltetésével járó feladatokról a temeto tulajdonosa köteles gondoskodni.
5.§. (1) A temeto fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátását a Jegyzo ellenorzi. Ennek keretében:
a./ a temeto fenntartóját és üzemeltetojét felhívhatja a jogszabályokban és a temeto szabályzatában foglalt rendelkezések betartására,
b./ a szabályok megszegoivel szemben szabálysértési eljárást folytathat le,
c./ ellenorzi a kegyeleti közszolgáltatási szerzodésben foglaltak betartását. Szükség esetén kezdeményezheti a közszolgáltatási szerzodés felmondását.
(2) A Jegyzo ellenorzése során a temetoben vezetett nyilvántartásokba betekinthet és vizsgálhatja a temetoben szolgáltatást végzok jogosultságát.
II. felezet
A TEMETO FENNTARTÁSA ÉS ÜZEMELTETÉSE
6.§. A temeto üzemeltetésérol a temeto tulajdonosa gondoskodik. Az üzemelteto a temetkezési szolgáltatók tekintetében köteles megtartani az egyenlo bánásmód követelményét.
7.§. (1) A temeto mindenkori üzemeltetojének feladatai:
a./ meghatározza a temetési szolgáltatás, illetoleg a temetoben végzett egyéb vállalkozási tevékenységek ellátásának temetoi rendjét,
b./ biztosítja az eltemetés (urnaelhelyezés) feltételeit,
c./ megállapítja a temetolátogatók kegyetgyakorlásának feltételeit, a nyitvatartási idot,
d./ biztosítja a ravatalozó, boncoló helyiség-csoport és ezek technikai berendezései, tárolók és hutok, valamint a temeto egyéb közcélú létesítményei (infrastruktúra) karbantartását, és muködteti azokat:
e./ gondoskodik a temetobe kiszállított elhunytak átvételérol, és biztosítja a temeto nyitását, zárásá,
f./ vezeti és megorzi a nyilvántartó könyveket,
g./ tájékoztatja a temetolátogatókat,
h./ kijelöli a temetési helyeket,
i./ elvégzi a temeto és létesítményeinek tisztántartását, az utak karbantartását, síkosságmentesítését és a hóeltakarítást,
j./ összegyujti és elszállítja a hulladékot,
k./ gondoskodik a temeto rendjének betartásáról és betartatásáról,
l./ összehangolja a temetéseket,
m./ gondoskodik az ügyfélfogadásról.
(2) Az üzemelteto köteles együttmuködni a temetkezésben érintett más szolgáltatókkal, illetve hatóságokkal.
8.§. Az üzemelteto a temetkezésekkel kapcsolatos tevékenysége ellátásáért (nyilvántartás vezetése, sírkijelölés, felügyelet stb.) valamint a létesítmények és eszközök biztosításáért – a szolgáltatást igénybe vevoktol – díjazást kérhet, errol és ennek mértékérol a temeto tulajdonosa dönt.
III. fejezet
A TEMETO RENDJE
9.§. (1) A temeto tulajdonosa /vagy felhatalmazása alapján a temeto üzemeltetoje) megállapítja a temeto rendjére vonatkozó szabályokat, így különösen:
a./ A temeto nyitvatartási rendjét,
b./ A temetoi hirdetmények közzétételének rendjét,
c./ A temetoben a sírok, síremlékek stb. díszítésére szolgáló tárgyak (koszorúk, vázák, virágok, mécsesek, gyertyák stb. ) elhelyezésére vonatkozó szabályokat
d./ A temeton belüli úthálózat muködési rendjét,
e./ A temeto tisztántartására vonatkozó szabályokat,
f./ A temetoi vízelvezetés és a vízvétel szabályait,
g./ A temetoben végezheto munkák szabályait,
h./ A temetoben ültetheto növényekre vonatkozó szabályokat stb. /
IV. fejezet
A TEMETKEZÉSI HELYEK KIALAKÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI
10.§. (1) A temeto belso kialakításának rendjét, az egyes parcellák felhasználási módját, idejét „temetorendezési tervben” kell meghatározni. A tervnek térképet (vázrajzot) is tartalmaznia kell, amelyen a temeto egyes területei beazonosíthatóak.
A temeto térképét a temeto bejárata mellett ki kell függeszteni, a változásokat azon legalább évente át kell vezetni.
(2) A temetot sírhelytáblákra kell felosztani. A sírhelytábla a temetorendezési tervben megjelölt olyan temetorész, amely a nyugvási idot követoen kiurítheto és temetés céljára ismételten igénybe veheto. A sírhelytáblákat sorszámozni kell, s azokról külön-külön táblakönyvet kell felfektetni.
Külön sírhelytáblát kell kijelölni a felnottek, a 10 év alatti gyermekek, halvaszületettek és elvetélt magzatok, továbbá a csonkolt testrészek eltemetésére.
A sírhelytáblákat elo kell készíteni a folyamatos temetésre.
(3) A sírhelytáblákat számozott sorokra, azon belül sorszámozott sírhelyekre kell felosztani.
A díszsírhelyekrol sírhelykönyvet kell vezetni.
11.§. (1) Temetni, illetoleg az elhamvasztottak maradványait tartalmazó urnákat elhelyezni csak temetkezés céljára kijelölt területen szabad.
(2) Temetkezésre használt helyek:
Koporsós temetés esetén:
– sírhelyek: egy ill. két koporsó befogadására alkalmas temetési hely,
– gyermeksírhelyek
Hamvasztásos temetés esetén:
– a hamvakat tartalmazó urnák földbe temetésére: urnasírhelyek,
– a hamvakat tartalmazó urnák építménybe való elhelyezésére:
– urnafülkék (kolumbáriumok), ill.
– urnasírboltok
– hamvszóró parcellák: a hamvak szétszórására és földbe való bemosására szolgáló
parkszeruen kialakított temetorész.
12.§. A temetési helyek méretei:
(1) A sírhelyek (sírgödrök) méretei:
– egyes sír mérete: hossza 2,1 m, szélessége 0,9 m, mélysége legalább 2 méter,
– kettos sír mérete: hossza 2,1 m, szélessége 1,9 m, mélysége legalább 2 méter,
– gyermeksír 1,3 x 0,60 m mélysége 1,6-2,5 méterig terjedhet.
A sírok egymástól való legkisebb távolsága 0,6 m. A régi temetok esetében a feltételeket
adottnak kell tekinteni.
A sírgödröt kifalazni tilos.
Koporsós rátemetés esetén a felülre kerülo koporsó tetejének a föld felszínétol legalább 1,6
m mélyre kell kerülnie.
(2) A kolumbáriumban az urnák tárolása 30 x 30 x 45 cm-es belméretu és szilárd alappal légmentesen lezárt urnafülkében történhet.
(3) Urna földbetemetése esetén az urnasírhely mérete általában 80 x 60 cm, mélysége legalább 1 méter.
(4) A díszsírhely egyes sírhely, 2,5 m x 1 m, 2,2 méterre mélyített, hogy a késobbi rátemetés lehetséges legyen.
(6) A hamvszóró parcella mérete: 3 x 4 m, mélysége 0,6 m.
(7) A temeto üzemeltetoje köteles külön sírhelytáblát kijelölni az abortusz folytán távozott magzatok, a csonkolt testrészek, emberi szervek és szervmaradványok eltemetésére.
13.§.1) Síremléket csak a nyilvántartási könyvbe bejegyzett eltemetteto, vagy az általa felhatalmazott személy állíthat vagy távolíthat el.
(2) A síremléket szilárd alapra kell helyezni. A síremlék nem foglalhat el a sírhelynél nagyobb területet. A felállítandó síremlék tervét a temeto üzemeltetojének be kell mutatni. Kegyeletet vagy a közízlést sérto síremléket felállítani tilos.
(3) A temetoben felállított síremléket lebontani, áthelyezni, azzal rendelkezni csak a temeto üzemeltetojének történo elozetes bejelentés után, annak rendelkezései szerint szabad.
(4) A temetési helyek megjelölésekor a TeR. Erre vonatkozó szabályai szerint kell eljárni.
V. fejezet
A TEMETÉSI HELYEK HASZNÁLATI
IDEJE ÉS DÍJA
14.§. (1) A temetési hely felett rendelkezési jogosultságot annak megváltásával lehet szerezni.
(2) A sírhelyek használata a megváltástól számítva 25 évre szól. (Rátemetés esetén az utolsó koporsós rátemetés napjától, a kettes sírhely esetén az utolsó koporsós temetés napjától számított 25 év.)
(3) A sírbolt (kripta) használata a kriptába történt utolsó temetés után 60 év elteltével jár le, ezt követoen a temeto tulajdonosa rendelkezik a kriptával.
(4) Az urnafülkék, urnasírhelyek használata 10 évre terjed. (Urnasírbolt esetén 20 év).
(5) A sírhelyek, sírboltok, urnasírhelyek, urnafülkék, urnasírboltok további használati joga az eredetivel azonos idotartamra ismételten megváltható, kivéve, ha a temeto ennél rövidebb idon eloreláthatóan megszüntetésre kerül. Ez esetben a megváltás idoarányos része visszatérítésre kerül.
(6) A részben vagy teljesen lezárt temetoben a használati ido rátemetés esetén sem hosszabbítható meg.
15.§. A temetési helyek használatáért a temeto tulajdonosa által meghatározott mértéku
megváltási díjat kell fizetni. A díjfizetés szabályait ugyancsak a temeto tulajdonosa határozza meg.
VI. fejezet
TEMETO LEZÁRÁSA, MEGSZÜNTETÉSE
16.§. (1) Ha a temeto megtelik, vagy egyéb fontos körülmény azt megkívánja a temeto tulajdonosa – az önkormányzat legalább hat hónappal korábbi tájékoztatása mellett – dönthet a temeto lezárásáról.
(2) Ha a temeton belül temetorész, sírhelytábla telik meg, annak lezárásáról önkormányzatot egyidejuleg értesíteni kell.
(3) A lezárásról hirdetményt kell közzétenni a temetoi tájékoztató táblán, a ravatalozón és az érintett temetorészen.
(4) A temeto, temetorész, sírhelytábla, temetési hely megszüntetését megelozoen hirdetményben, továbbá legalább három alkalommal a helyi és országos sajtóban, és helyben szokásos módon közzé kell tenni úgy, hogy az elso közzététel a megszüntetést megelozoen hat hónappal, a továbbiakban pedig két havonként történjen. A hirdetményt a Polgármesteri Hivatal hirdetotábláján, a temetokapun, a ravatalozón, és az érintett temetorészen is ki kell függeszteni.
17.§. (1) Ha a tulajdonos a temeto vagy temetorész más célú felhasználásáról, úgy gondoskodni kell a temetési helyek kiürítésérol.
(2) A lejárt használati ideju temetési helyek kiürítésérol az üzemelteto gondoskodik. A kiürítés folytán így megüresedett sírhelyek térítés nélkül kerülnek vissza a temeto tulajdonosának (üzemeltetojének) a birtokába.
(3) A még le nem járt használati ideju temetési helyek áthelyezésérol a temetési hely felett rendelkezni jogosulttal az üzemelteto állapodik meg.
(4) Ha valamely urnafülke, illetoleg urnasírhely használati ideje lejár, a temeto üzemeltetoje hirdetményben tartozik a hozzátartozók figyelmét a lejárat elott legalább hat hónappal erre felhívni. A hirdetményt ilyen esetben az urnafülkét tartalmazó építmény, illetoleg urnasírhely-tábla jól látható helyén és a temeto kapuján kell hat hónap idotartamra kifüggeszteni.
(5) Ha az urnafülke (urnasírhely) használati idejét a hozzátartozók nem hosszabbítják meg, a temeto üzemeltetoje a használati ido lejárta után azt kiürítheti, és az urnákat közös sírba temetheti, vagy közös fülkébe helyezheti.
18.§. (1) A sír felnyitását az elhalt közeli hozzátartozója, vagy az kérheti, aki az eltemettetésrol gondoskodott. Ezt indokolt esetben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes intézete engedélyezheti.
(2) Temeto (temetorész) kiürítésével összefüggésben szükséges áttemetés esetén a sírnyitási engedély az eltemetteto, illetoleg bármely hozzátartozó részére megadható.
19.§. (1) A muvészettörténeti, vagy muvészeti értéket képviselo síremléket, továbbá az ország, vagy Tiszanána község életében jelentos szerepet játszó személyisége, sírhelyét (urnáját), síremlékét lebontani, felszámolni nem lehet, azok fenntartásáról, esetleges áthelyezésérol az önkormányzat képviselotestülete gondoskodik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti sírhely (urna) illetve síremlék megorzésére javaslatot a település bármely polgára tehet. A döntés a képviselotestület hatáskörébe tartozik.
VII. fejezet
A TEMETÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
19.§. (1) Az elhunytat lehetoség szerint azonnal, de legkésobb a halál beálltát követo 16 órán belül halotthutobe kell szállítani. A hutohasználat díjtételeirol a temeto tulajdonosa rendelkezik.
(2) A kórházban vagy más egészségügyi intézményben elhunyt halott az intézmény hutojébe is tárolható.
(3) Koporsós temetés esetén a halottat – ha jogszabálymásként nem rendelkezik – a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 72 órán túl és 96 órán belül el kell temetni. Ettol eltérni akkor lehet, ha
– a halottvizsgálatot végzo orvos erre engedélyt adott,
– a holttest hutése az eltemetésig biztosított. Ez esetben a temetést 8 napon belül
kell elvégezni.
(4) Hamvasztásos temetés esetén a halottal – hutése mellett – a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 15 napon belül kell elhamvasztani.
20. §. (1) Ravatalozni csak a temetoben, az arra kijelölt helyen szabad. Ettol eltérni csak az illetékes tisztiorvos engedélyével lehet.
(2) A halott a ravatalozóban a szertartás megkezdése elott legfeljebb 3, de legalább 1 órával korábban helyezheto el. A ravatalozásig a halottak hutoben kell tárolni.
(3) A ravatalozó helyiséget a temetés elott legalább egy órával, de minden esetben a ravatalozás megtörténte után azonnal ki kell nyitni. A ravatalra helyezett koporsót a szertartás kezdetéig nyitva lehet tartani. Nem lehet nyitva tartani a koporsót, ha a holttest már oszlásnak indult, vagy súlyosan roncsolódott állapotban van.
(4) Légmentesen lezárva kell tartani a koporsót, ha az elhalt fertozo betegségben hunyt el. Biztosítani kell, hogy a koporsó közvetlen közelében se tartózkodjon senki.
(5) Egy koporsó csak egy holttest elhelyezésére szolgálhat.
(6) A koporsót a földbe helyezés elott véglegesen le kell zárni.
(7) A temetést végzo temetkezési vállalkozó köteles a ravatalozásra vonatkozó szabályokat megismerni és betartani.
21.§. (1) Temetni hagyományos módon (koporsós temetés), vagy hamvasztásos módon (a hamvak urnába helyezésével, vagy szétszórásával) lehet.
(2) A halottszállítás, a temetések, az újratemetések, a sír- és urnanyitások során be kell tartani a TeR. vonatkozó szabályokat.
22.§. (1) Az elhaltakat általában – az elhalálozás ideje szerinti sorrendben – a következo sírokba kell temetni, kivéve a kettos sírhelyeket és a sírboltokat. Indokolt esetben a temeto üzemeltetoje eltéroen is rendelkezhet. Lezárt sírhelytáblában levo sír boltokba, vagy családi (kettos) sírhelyekben a tábla lezárása után is szabad temetni.
(2) Fertozo betegségben elhaltra csak a temetést követo egy év eltelte után szabad rátemetni.
(3) Urnát urnafülkébe elhelyezni, urnasírba temetni, vagy sírhelyre rátemetni egyaránt szabad. A rátemetésnél ilyen esetben sírnyitási engedély nem szükséges, azonban ügyelni kell arra, hogy az urna a talaj szintjétol legalább egy méter mélységbe kerüljön. Az egy urnafülkébe, vagy urnasírba elhelyezheto, valamint a rátemetheto urna számát a temeto üzemeltetoje határozza meg.
VIII. fejezet
A TEMETKEZÉSI TEVÉKENYSÉG
23.§. (1) A temetkezési tevékenységet (temetkezési szolgáltatásokat) a település területén csak a cégbíróságon bejegyzett vállalkozó, vagy vállalkozói igazolvánnyal rendelkezo egyéni vállalkozó (a továbbiakban temetkezési vállalkozó) végezhet.
(2) A temetkezési vállalkozók kötelesek együttmuködni a szolgáltatás zavartalan lebonyolítása érdekében a temeto üzemeltetojével, az illetékes hatóságokkal, más szolgáltatókkal és érdekeltekkel. Az együttmuködés területeit, szabályait, a vállalkozó által nyújtott szolgáltatások körét célszeru megállapodásban rögzíteni.
(3) A temetkezési szolgáltatások körébe tartozik különösen a temetésfelvétel, a helyi és a távolsági halottszállítás, az elhunyt temetésre való elokészítése (a halott öltöztetése, koporsóba helyezése), a temetéshez szükséges kellékekkel való ellátása, a ravatalozás, a sírgödör kialakítása, a búcsúztatás, a sírba helyezés, a sír betemetése (a halott elhantolása), a hamvasztás, az urnaelhelyezés, az urnakiadás, a hamvak szórása, a sírnyitás, az exhumálás, és az újratemetés.
(4) A temetkezési vállalkozóknak olyan magatartást kell tanúsítaniuk és üzletpolitikát kialakítaniuk, hogy a megrendelok igényét – adottságaiktól, lehetoségeiktol függoen – teljes köruen kielégíthessék. Ennek érdekében:
– folyamatosan álljanak rendelkezésre (ügyelet, ügyfélszolgálat útján),
– rendkívüli szolgáltatást is vállaljanak (pl.: baleset stb. )
– készen álljanak helyettesítésre (vállalkozáson belül vagy más vállalkozó
közremuködésével),
– a szolgáltatás eszközeit tekintve megfelelo tartalékkal rendelkezzenek.
(5) A temetkezési szolgáltatókkal szembeni – egyéb – követelmények tekintetében a TeR. Rendelkezései az irányadók.
24.§. (1) A temetési szertartást a hozzátartozók csak kivételesen – Tiszanána polgármesterének külön engedélyével – végezhetik el.
(2) Az elhamvasztott halottak maradványait tartalmazó urna kivételesen a temetésrol, elhamvasztásról gondoskodó személy részére kiadható – az átvétel igazolása, illetoleg a körülménynek a nyilvántartásba való feljegyzése mellett.
IX. fejezet
A TEMETOI KÖTELEZO NYILVÁNTARTÁSOK VEZETÉSE
25.§. (1) A temeto üzemeltetoje állapotfelmérésen és kituzésen alapuló nyilvántartókönyvet, tábla- és sírhelykönyvet tartozik vezetni, továbbá a látogató közönség számára is hozzáférheto helyen ellenorzési naplót tartani.
10
(2) A nyilvántartó könyvbe – minden temetés (urnaelhelyezés) alkalmával – az alábbi adatok
kerülnek:
– folyószám,
– térképi azonosító szám,
– a ravatalozás helye és ideje, a temetés, az urnaelhelyezés, a hamvak
szétszórásának napja,
– az elhalt neve, leánykori neve, születési ideje, utolsó állandó lakcíme,
foglalkozása, elhalálozásának idopontja,
– a sírhelyparcella, sírhelysor, temetési hely száma,
– az eltemetteto neve, lakcíme,
– a temetést végzo temetkezési vállalkozó neve,
– a szertartás jellemzoi, a szokásostól eltéro események,
– a síremléke (sírkore) vonatkozó jellemzo adatok.
A nyilvántartásba – az ido és a hely megjelölésével – be kell vezetni, ha holttestmaradványok közös sírba kerülnek elhelyezésre.
A nyilvántartás mellett betusoros névmutatót is vezetni kell.
A nyilvántartáshoz kell csatolni a halott eltemethetoségét igazoló okmányok másolatát.
(3) A táblakönyvben az adott sírhelytáblában lévo sorokat és az azokhoz tartozó sírhelyeket kell nyilvántartani.
(4) A sírhelykönyv az adott sírhelytáblán belüli – soronként is külön jelzett – sorszámozott sírhelyek nyilvántartása.
26.§. (1) A temetoi nyilvántartásokba az eltemetteto(k) és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy(ek) betekinthet(nek),részükre a temeto üzemeltetoje ingyenesen adatszolgáltatást köteles nyújtani, továbbá felvilágosítást adni az elhunyt személyek temetési helye felol érdeklodoknek.
(2) A temetoi nyilvántartásokat a temeto fennállásáig meg kell orizni. Azt követoen azokat át kell adni a területileg illetékes levéltárnak.
X. fejezet
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
27.§. (1) Amennyiben a cselekmény nem buncselekmény, szabálysértést követ el és 30.000,-Ft-ig terjedo pénzbírsággal sújtható, aki a rendeletben foglaltakat megszegi, vagy kijátssza, így elsosorban:
a/ a temeto rendjét megszegi, csendjét zavarja, a temetohöz nem illomagatartást tanúsít, engedély nélkül gépjármuvel behajt, a temeto épületeiben, a temeto tartozékaiban, növényzetében kárt tesz, szemetel, nem a kijelölt helyen tárolja szemetet, állatot bevisz,
b/ a sírgödröt kifalazza
c/ síremléket bejelentés nélkül lebont, áthelyez,
c/ lezárt temetoben sírboltot épít,
e/ bejelentés nélkül végez munkát, stb.
(2) A szabálysértési eljárás lefolytatása a jegyzo hatáskörébe tartozik.
28.§. A jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a temetokrol és a temetkezésrol szóló 1999.évi XLIII.törvény,valamint a végrehajtására kiadott 145/1999. (X.1.) Korm.rendelet rendelkezései az irányadók.
29.§. Jelen rendelet kihirdetésének napjén lép hatályba. Kihirdetésérol a Jegyzo a helyben szokásos módon gondoskodik.
A rendelet kihirdetésével egyidejuleg a 18/2001 önkormányzati rendelet hatályát veszti..
Tiszanána, 2004. április 1.
Dr. Tóth József sk. Dr. Joó István sk.
polgármester jegyzo
- augusztus, 18
- 324
- Rendeletek
- More
Tiszanána Község Önkormányzat Képviselõtestületének 9/2004.(IV.1.) rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól.
Tiszanána Község Önkormányzat Képviselõtestületének 9/2004.(IV.1.) rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól.
A képviselotestület a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990.évi LXV.tv. 16.§. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel az Ötv 79-80.§-aiban, továbbá az államháztartásról szóló módosított 1992.évi XXXVIII.tv. 108-109.§.–ban foglaltakra – Tiszanána Község Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja.
I.
Általános rendelkezések
A rendelet hatálya
1.§.
E rendelet hatálya kiterjed:
a./ a községi önkormányzatra, annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt muködõ költségvetési szervekre ( a továbbiakban: intézmények)
b./ mindazokra a dolgokra, melyek a községi önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingatlan és ingó dolgokra, vagyoni értékû jogokra, a gazdasági és közhasznú társaságokban az önkormányzatot megilleto részesedésekre, valamint az értékpapírokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon ).
Az önkormányzati vagyon
2.§.
/1/ Az önkormányzati vagyon rendeltetése szerint törzsvagyonból és forgalomképes vállalkozói vagyonból áll.
/2/ A törzsvagyon körébe tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét a törvény rendelkezéseinek figyelembevételével e rendelet állapítja meg.
/3/ A törvényben foglaltakon túlmenoen forgalomképtelenek a települési szeméttelep, köztéri mualkotások, veszélyes hulladék tárolására kijelölt helyek, továbbá minden ingó és ingatlan dolog, amelyet törvény vagy a település önkormányzatának képviselo-testülete forgalomképtelennek nyilvánít.
/4/ Az /1/ bekezdésben meghatározott önkormányzati vagyon egyéb módon történo hasznosítása a képviselotestület közterület használatáról és közterület használati díjairól szóló önkormányzati rendeletében foglaltak szerint történhet.
/5/ A törvényben foglaltakon túlmenoen korlátozottan forgalomképesek az önkormányzat tulajdonában lévo muvészeti alkotások és a közüzemi szolgáltatást végzo vállalatok, gazdasági társaságok használatába adott önkormányzati vagyon, amely magába foglalja az ingó és ingatlan vagyontárgyakat is.
/6/ A törzsvagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes vagyon olyan gazdasági társaságba apportálható, ahol:
a./ az önkormányzat által alapított egyszemélyes társaság az önkormányzat, ill. több önkormányzat többségi tulajdonában, vagy többségi irányítása alatt áll, és
b./ az érintett vagyontárgy jellege szerinti közszolgáltatási feladatot lát el, valamint
c./ az önkormányzat felelossége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
/7/ A közmuvagyonnak gazdasági társaságba való bevitelérol rendelkezo alapító okiratot, társasági szerzodést, alapszabályt az önkormányzat képviselo-testülete határozattal hagyja jóvá. E rendelkezést megfeleloen alkalmazni kell az alapító okirat, társasági szerzodést, alapszabály módosítására is.
/8/ Forgalomképes vállalkozói vagyon mind az a vagyon, amely nem tartozik a (3) – (5) bekezdés hatálya alá, illetve amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.
Vagyonnyilvántartás és leltár
3.§./1/ Az önkormányzat vagyonáról a mindenkor hatályos jogszabályok eloírásainak megfelelo nyilvántartásokat kell vezetni.
/2/ Az önkormányzati vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) összesített adatokkal az önkormányzatnak be kell mutatni, melyben szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelo kötelezettségeket is.
II.
Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának közös szabályai
A tulajdonosi jogok gyakorlása
4.§.
/1/ A tulajdonosi jogokat a képviselotestület gyakorolja, a tulajdonjog egyes részjogosítványainak gyakorlásával szerveit, és az önkormányzati vagyonkezeloket e rendelet szerint bízza meg.
/2/ Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezo gazdálkodó szervezet, vagy magánszemély akkor kezelheti, ha a tulajdonosi jogok gyakorlója az erre irányuló szerzodésben a tulajdonosi jogok egészének, vagy egy részének gyakorlásával megbízza.
/3/ Önkormányzati vagyonkezelo szervek : az önkormányzat intézményei, gazdasági és közhasznú társaságai, az önkormányzat hivatala.
/4/ A vagyonkezelo szerv a kezelésében, használatában lévo önkormányzati vagyonnal – az önkormányzat kötelezo feladatainak sérelme nélkül – a törvények, és e rendelet keretei között gazdálkodik.
/5/ Az önkormányzat a tulajdonában lévo vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülo vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, ill. vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.
/6/ Amennyiben az önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, vagy abban tagként, részvényesként belép, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási felelosségi körébe tartozik, az önkormányzat, ill. több önkormányzat esetén az önkormányzatok együttes tulajdonosi, vagy szavazati aránya 51 %-nál kevesebb nem lehet.
/7/ Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a képviselotestület nevében a polgármester gyakorolja. Attól eltérni csak a képviselotestület nyilatkozatával lehet.
/8/ Az önkormányzat kültagként saját nevének betéti társaság, cég nevében történo feltüntetéséhez nem járul hozzá.
/9/ Az önkormányzati törzsvagyon állagának megorzésérol, üzemeltetésérol a képviselotestület, a polgármesteri hivatal, az önkormányzat intézményei, illetoleg e vagyontárgyakat üzemelteto gazdasági társaság útján gondoskodik.
/10/ A korlátozottan fogalomképes vagyontárgyak hasznosítására irányuló jogügyletek megkötése esetén a jognyilatkozat megtételére jogosult személy köteles a szerzodésben foglaltak teljesítését folyamatosan figyelemmel kísérni.
Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága
5.§.
/1/ Az önkormányzati vagyont 1 millió Ft értékhatár felett értékesíteni, a vagyonhasználatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános (indokolt esetben zártköru) versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevo részére lehet.
/2/ Az ingatlan nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a polgármesteri hivatal, ingóság nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a vagyonkezelo szerv feladata a versenytárgyalás lebonyolítása.
/3/ A szerzodés megkötésére a polgármester jogosult.
/4/ Az önkormányzat Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottsága ellenorzi a nyilvános
értékesítést és hasznosítást.
6.§.
Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
/1/ A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.
/2/ Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:
a./ értékpapír esetén a névérték alapján,
b./ egyéb ingó- és ingatlanvagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján.
/3/ Ha a szerzodés tárgya több vagyontárgy /vagyontömeg /, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
/4/ Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.
7.§.
Eljárás a tulajdonos képviseletében
Az önkormányzati vagyont érinto hatósági eljárásban a tulajdonost megilleto nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.
Az önkormányzati ingatlanvagyon tulajdonjog változással nem járó, egyéb módon történo 1 évet meghaladó hasznosításáról a képviselotestület, ennél rövidebb idotartam esetén a polgármester rendelkezik.
8.§.
Az önkormányzati vagyon ingyenes, vagy kedvezményes átruházása, követelés elengedése
/1/ Az önkormányzati vagyont ingyenesen, vagy kedvezményesen átruházni – a törvényben meghatározott eseteken kívül – a következo célra lehet:
a./ meghatározott céllal, más önkormányzatnak,
b./ kötelezettségvállalással, közérdeku célra,
c./ közalapítvány javára, alapítvány rendeléssel,
d./ közösségi célra, alapítványi hozzájárulással.
/2/ Az önkormányzat és szerve csak az alábbi esetekben mondhat le részben, vagy egészben követelésérol:
a./ csodegyességi megállapodásban,
b./ bírói egyezség keretében,
c./ felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
d./ a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg,
e./ ha a követelés igazoltan csak veszteséggel /aránytalan költségráfordítással/ érvényesítheto,
f./ kötelezettje nem lelheto fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemloen bizonyított.
9.§.
A felajánlott vagyon elfogadása
/1/ Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondta, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelo elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.
/2/ Az önkormányzat részére 1 millió forint értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselotestület jóváhagyására.
10.§.
Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal
A képviselo-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül:
a./ az önkormányzat tulajdonát képezo vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,
b./ ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történo kijelölése,
c./ gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történo kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba,
d./ hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,
e./ kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,
f./ kezességvállalása, 1 évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,
g./ gazdasági és közhasznú társaság alapítása,
h./ társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása.
11.§.
/1/ Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések értékhatártól függoen az önkormányzat és szervei, valamint a vagyonkezelok hatáskörébe tartoznak.
/2/ A képviselotestület hatáskörébe tartozik
a./ 1 millió Ft feletti vagyontárgy vásárlása,
b./ 1 millió Ft értékhatár felett a vagyontárgy értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése,
c./ behajthatatlan követelések törlése 300 ezer forint értékhatár felett.
/3/ A képviselotestület pénzügyi bizottságának hatáskörébe tartozik:
a./ az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésének, hasznosításának ellenorzése,
b./ a biztosítási szerzodések megkötésének véleményezése,
c./ a képviselo-testület által értékesítésre kijelölt 1 millió forint értékhatár alatti
ingatlan elidegenítése, használatának, ill. hasznosítási jogának átengedése, biztosítékul
adása, egyéb módon történo megterhelése,
d./ 100.000,- Ft-tól 1 millió Ft értékhatárig ingóvagyontárgy adásvételének engedélyezése, gépkocsik adásvétele, valamint az éves költségvetésben jóváhagyott beszerzések engedélyezése,
e./ 1 millió Ft értékhatár alatt, ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásának jóváhagyása,
f./ behajthatatlan követelések törlése 30 ezer Ft és 300 ezer Ft között.
/4/ A vagyonkezelo szervezet vezetojének hatáskörébe tartozik a pénzügyi bizottság jóváhagyásával:
a./ a közszolgáltatáshoz nélkülözheto vagyon – 2 évet meg nem haladó – határozott
idotartamú bérbeadás útján történo hasznosítása,
b./ a használatában, kezelésében lévo 100 ezer Ft értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyak, vagyonértéku jog értékesítése,
c./ 30 ezer Ft – a számviteli szabályok szerint számított – egyedi értéket meghaladó elavult ingóságok értékesítése.
/5/ A polgármester jogosult:
a./ a hatáskörrel rendelkezo szerv döntése alapján a vagyon hasznosítási jogügyletek megkötésére,
b./ megkötni a nem intézményi használatban lévo bérleti szerzodéseket,
c./ megkötni – a pénzügyi bizottság véleményének figyelembevételével – a biztosítási szerzodéseket,
d./ rendelkezni a nem törzsvagyon körébe tartozó, 500 ezer Ft egyedi forgalmi értékhatár alatti önkormányzati ingóvagyon szerzésérol, elidegenítésérol, megterhelésérol, bérbeadásáról, használatba adásáról, és gazdaságba történo bevitelérol, melyrol az azt követo elso képviselo-testületi ülésen be kell számolnia.
/6/ A vagyonleltár folyamatos karbantartásáról a jegyzo köteles gondoskodni.
III.
Záró rendelkezések.
12.§.
/1/ Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, kihirdetésérol a jegyzo gondoskodik.
/2/ Hatálybalépésének idopontjával a 15/2000, 9/2001, 4/2002, 17/2002, 32/2002. és a
26/2003.sz.önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik.
Tiszanána, 2004. április 1.
Dr. Tóth József sk. Dr. Joó István sk.
polgármester jegyzo
1.sz. melléklet
Bérleti díjak
• földhaszonbérlet 1,- Ft/ 10m2
– fakivágás közterületrol 1000,- Ft/db
– hirdetési díj 300,- Ft/hirdetés
• fénymásolás 25,- Ft/oldal
• lakbér öszkomfortos lakás esetén 120,- Ft/m2
• komfortos -”- 100,- Ft/m2
• félkomfortos -”- 80,- Ft/m2
komfort nélküli -”- 60,- Ft/m2
– garázs bérleti díj 1.500,- Ft/hó
Az ENTER NÁNA KHT által végzett szolgáltatási díjak:
Kábel-televízió:
– havi díj (alapcsomag) 1.000,- Ft
– havi díj (extra -”- 2.100,- Ft
– visszakötés 3.000,-Ft
– újbekötés 12.000,- Ft
– szurozés 1.500,- Ft
Internet használat 15,- Ft/perc + ÁFA
Nyomtatás (fekete-fehér) 40,- Ft/oldal + ÁFA
-„- színes 60,- Ft/oldal + ÁFA
Fénymásolás 25,- Ft/oldal + ÁFA
Fax használat 20,- Ft/oldal + ÁFA
Hirdetési díj a képújságon 125,- Ft/nap + ÁFA (minimum 3 nap)
Fûnyírás 25,- Ft/m2
Hóeltakarítás 20,- Ft/m2
Kézi földmunka 3.000,- Ft/fo/nap
- augusztus, 18
- 313
- Rendeletek
- More
Tiszanána Község Önkormányzatának 3/2004.számú rendelete a vásárokról és piacokról.
Tiszanána Község Önkormányzatának 3/2004.számú rendelete a vásárokról és piacokról.
Tiszanána község Önkormányzatának képviselo-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV.tv. 16.§. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a vásárokról és piacokról szóló 35/1995.( IV.5.) Korm. rendeletet módosító 268/2003.(XII.24.) Korm.rendelet 9.§. (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet
1.§.
A rendelet hatálya
/1/ A rendelet hatálya kiterjed Tiszanána község közigazgatási területén vásárt rendezokre, illetve piacot fenntartókra, valamint a vásáron illetve a piacon értékesíto tevékenységet folytatókra. E rendeletet kell alkalmazni alkalmi ünnepi vásár ( búcsú, falunap stb. ) tartása esetén is.
/2/ A vásár, a piac területén létesített üzlet muködésére, az annak üzletkörébe tartozó áruk forgalmazására – ideértve a jövedéki termékek árusítását is – külön jogszabályok irányadóak.
/3/ Vásár rendezésére,és piac fenntartására csak az kaphat jogosítványt, aki az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel. Vásár és piac rendezése, fenntartása és muködtetése a településen a helyi Önkormányzat feladata.
II. Fejezet
2.§.
Vásárokra, piacokra vonatkozó általános rendelkezések
/1/ Tiszanána Község Önkormányzata ( továbbiakban: Önkormányzat ) az ENTER NÁNA Kht. gazdasági társaság ( továbbiakban: üzemelteto ) útján
a.) február, május, augusztus, és október második szombatján országos kirakodóvásárt,
b.) hét minden napján ( kivéve vasárnap ) piacnapot rendez, ill. tart fenn a Martinovics utcai piactéren.
/2/ Az országos kirakodó vásáron, és a heti piacon az árusítási ido 7,00 órától 13,00 óráig tart.
/3/ A vásáron és piacon az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések és hatósági eloírások megtartásával árú-és termékértékesítés, továbbá vendéglátóipari, kölcsönzo, megorzo, mutatványos, valamint helyben végezheto szolgáltató és javítóipari tevékenység folytatható.
A kirakodó vásáron – a 35/1995.(IV.5.) Korm.rendelet (a továbbiakban: R) által tiltott
termékek kivételével – alkalomszeruen mindenfajta saját tulajdont képezo, valamint tovább eladás céljára beszerzett használtcikk is értékesítheto.
3.§.
/1/ A vásáron árut az hozhat forgalomba, illetoleg a 2.§. /3/ bekezdésében meghatározott
tevékenységet az folytathat, aki az áru forgalomba hozatalára a tevékenység folytatására
jogszabály alapján jogosult.
/2/ A vásáron vendéglátó tevékenység csak szakhatósági engedélyek alapján üzletben, vagy büfékocsiban folytatható.
4.§.
/1/ A vásári és piaci árusítás során be kell tartani az elárusítóhelyre, az árusítást végzo
személyre és az árusított termékekre vonatkozó kereskedelmi, közegészségügyi,
növényegészségügyi és köztisztasági eloírásokat.
/2/ Vásáron és piacon csak az árusíthat, aki az Európai Gazdasági Térség valamely
tagállamában rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel. Vásáron és piacon gazdálkodó
szervezet, társadalmi szervezet, egyéni vállalkozó, mezogazdasági termelo, népmuvész,
iparmuvész, képzomuvész és fotómuvész, valamint magánszemély árusíthat.
/3/ Az /2/ bekezdésben felsoroltak és az alkalomszeruen értékesítok kötelesek a vásár, piac rendjét ellenorzo szerv /üzemelteto / felszólítására személyazonosságukat, vagy
megbízotti minoségüket igazolni.
III. Fejezet
Helyfoglalás, helyhasználat, asztalfoglalás
5.§.
/1/ A vásáron az árusok, illetve a szolgáltatók helyét az üzemelteto jelöli ki.
/2/ Az üzemelteto külön helyet jelölhet ki az egyes termékek és terményféleségek árusítására, a közegészségügyi eloírások figyelembevételével.
/3/ Valamennyi árusítótól és szolgáltatótól elkülönítetten kell elhelyezni a használtcikket
árusítókat.
/4/ A vásáron a helyfoglalás – a meghatározott idore szóló helyhasználati és asztalbérleti
engedéllyel rendelkezok kivételével – az érkezés sorrendjében történik.
/5/ A helyhasználók a zárást követo 1 órán belül kötelesek az elfoglalt helyet kiüríteni,
árujukat, felszerelésüket elszállítani és az általuk elfoglalt helyet tisztán elhagyni.
6.§.
/1/ Napi helyhasználatra a helypénzjegy jogosít. A helypénzjegy másra nem ruházható át. Ha napi helyhasználatra jogosult a számára kijelölt helyet kiürítette, úgy azt az üzemelteto újra kiadhatja.
/2/ A napi helyhasználaton kívül határozott idore szóló helyhasználati és asztalbérleti
engedély adható. Az engedélyt igénybe vevok a rendelet melléklete szerinti díjat köteles kifizetni. Ha a határozott idore szóló helyhasználati és asztalbérleti engedéllyel rendelkezo a számára kijelölt helyet 7 óráig nem foglalja el, úgy azt az üzemelteto arra a napra újra kiadhatja.
/3/ A helyhasználati és asztalbérleti engedély azonnali hatállyal visszavonható, ha a jogosult az engedélyben, a rendeletben illetoleg a szerzodésben eloírt feltételeket, szabályokat megszegi, vagy az engedéllyel bármilyen módon visszaél, a helyhasználati, ill. asztalbérleti díjat határidore nem fizeti meg.
IV. Fejezet
Helypénz, helyhasználati díj, asztalfoglalási díj.
7.§.
/1/ Napi helyhasználatért a helypénzt az árusítás megkezdése elott készpénzben kell megfizetni, az e rendelet mellékletében meghatározott díjtételek szerint. Helypénzt kell fizetni a vásárra bevitt minden áru és termék, ill. az általa elfoglalt terület után. A helypénz megfizetése az üzemelteto által kiadott nyugta vagy számla ellenében történik.
/2/ A helyhasználati díj kiszámítása szempontjából minden megkezdett m2 egésznek számít.
/3/ A helypénzt az árusítási idotartamtól függetlenül az egésznapra megállapított díjtétel
szerint kell megfizetni.
/4/ Helypénzt kell fizetni az árut szállító jármu után is, ha az üzemelteto engedélyével a vásár, a piac területén marad, vagy az áruértékesítés jármurol történik.
8.§.
/1/ A helyhasználó mindaddig köteles megorizni és ellenorzéskor felmutatni a helypénz jegyét, amíg a vásárt, piacot el nem hagyja. Ha az árus a helypénzjegyet bármilyen okból felmutatni nem tudja, a szabályszeru díjat ismételten köteles megfizetni.
/2/ Az engedélyezettnél nagyobb terület elfoglalása vagy a helypénz megállapítása alapjául szolgáló áru eltagadása esetén a helyhasználó többletterület ill. az áru mennyiség után megállapított helypénz kétszeresét köteles megfizetni.
V. Fejezet
9.§.
Élelmiszer forgalmazására vonatkozó rendelkezések
/1/ A vásárra, piacra csak fogyasztásra alkalmas, jellegének megfelelo és hamisítatlan élelmiszer hozható forgalomba a közegészségügyi- és járványügyi, valamint az
állategészségügyi és élelmezésügyi eloírásokban foglaltak szerint.
/2/ Mezogazdasági ostermeloi igazolvánnyal rendelkezo személy kizárólag saját gazdaságában eloállított zöldséget, gyümölcsöt, virágot, valamint nem hokezelt savanyított terméket, mézet, sajátnevelésu illetoleg tenyésztésu állattól származó tejet, tejterméket, tojást, étkezési szalonnát, füstölthúst, olvasztott étkezési zsírt árusíthat az élelmiszerek eloállítására és forgalmazására vonatkozó külön jogszabály szerint.
/3/ A népmuvész, népi iparmuvész, iparmuvész, képzomuvész és fotómuvész a saját eloállítású alkotásait árusíthatja.
/4/ Gomba csak akkor árusítható és ott, ahol a piaci gombaárusítás ellenorzésére és árusítási engedély kiadására a piac területén a teljes nyitvatartási ido alatt szakellenor muködik.
/5/ Az árusok az általuk használt helyet kötelesek tisztántartani.
/6/ Az egyéni vállalkozónak illetve mezogazdasági kistermelonek nem minosülo – az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezo – egyéb magánszemély a tulajdonát képezo vagyontárgyakat a kirakodóvásáron és használtcikk piacon alkalomszeruen értékesítheti.
A vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkezo magánszemély üzletszeru kereskedelmi
tevékenységet nem folytathat, tovább eladás céljára beszerzett árut nem értékesíthet.
VI. Fejezet
Rendészeti intézkedések
10.§.
/1/ A piac és vásár területén lévo építményeket berendezési tárgyakat, felszereléseket, valamint fákat, növényeket és útburkolatot megrongálni tilos. A helyhasználó az általa okozott kárért a polgári jog szabályai szerint tartozik felelosséggel az üzemeltetonek. Tilos azon bárminemu átalakítás, változtatás az üzemelteto írásbeli hozzájárulása nélkül.
/2/ A vásár területén tilos a forgalmat akadályozni, a közlekedési utakat eltorlaszolni, hangoskodni, mások alkudozásaiba beleszólni, azt megzavarni.
/3/ Az árusító köteles az ellenorzo személynek, továbbá a statisztikai összeírást végzo
felírónak az áru származása, minosége és ára tekintetében – a valóságnak megfeleloen -a szükséges felvilágosítást megadni. Annak az árusítónak, akire nézve jogszabály eloírja az áru eredetének bizonyítására alkalmas okiratot /számla, jegyzék, stb. / magánál kell tartani és azt felszólításra fel kell mutatni. Engedély nélküli ill. a nem kijelölt helyen történo árusítás megszüntetésére az üzemelteto a helyszínen azonnali hatállyal intézkedhet
/4/ Az áru mérésénél csak érvényes hitelesítésu méroeszközök használhatók. Bérmérlegelést, mérleg kölcsönzést kizárólag az üzemeltetheto végezhet.
/5/ A vásár, ill. a piac területén tilos a szerencsejáték és minden olyan tevékenység, amely az emberek megtévesztésére, félrevezetésére irányul.
/6/ Piacok és vásárok területén elhelyezett eligazító és utasítást tartalmazó táblák eloírásait mindenki köteles betartani.
/7/ A vásár és a piac területén tüzet rakni tilos! Melegételek készítésével és forgalombahozatalával foglalkozó kereskedok megfelelo tuzbiztonságot nyújtó tuzhelyet kötelesek használni.
/8/A vásár ill. a piac területén 1 napnál hosszabb idotartamra sátrat, bódét, vagy pavilont létesíteni csak az üzemelteto engedélyével lehet.
11.§.
/1/ A vásáron ill. a piacon az üzemelteto kitilthatja az árust, ha a figyelmeztetést követoen
a./ nem az üzemelteto által kijelölt helyet foglalja el, ill. nem a szakosításnak megfelelo
helyen árusít /5.§./,
b./ a vásár rendjét a 11.§.-ban foglalt rendelkezések megsértésével, vagy más módon magatartásával zavarja,
c./ a helypénz megfizetését megtagadja.
/2/ A kitiltás idotartama 1 hónap, második alkalommal, ill. ezt követo ismételt elkövetés
esetén 3 hónap.
12.§.
/1/ A vásár illetve piac rendjét a vásár rendezoje illetve üzemeltetoje határozza meg és arról jól látható helyen közzétett hirdetményben tájékoztatja az árusokat és a vásárlókat. A hirdetményben ismertetni kell a helyfoglalás, a telepítés szakmai szabályok figyelembevételével kialakított sorrendjét.
/2/ Ha a vásár rendezoje, illetve a piac fenntartója az adott területen a vásár rendezoi, illetve piacfenntartói tevékenységét megszünteti, köteles gondoskodni a terület eredeti környezeti állapotának visszaállításáról.
/3/ A vásárok és piacok rendjét, a forgalombahozott termékeket, valamint a jogszabályban foglaltak megtartását a jegyzo, a kereskedelmi ügyintézo, az üzemelteto, az ellenorzésre jogosult más hatóságok, valamint tagjaik tekintetében a területi gazdasági kamarák végzik. A hatósági ellenorzésre – eltéro szabályozás hiányában – az államigazgatási eljárásról szóló 1957.évi IV.tv. szabályait kell alkalmazni.
13.§.
Aki az e rendeletben foglalt kötelezettségét megszegi – amennyiben más jogszabály alapján súlyosabb elbírálás alá nem esik – szabálysértést követ el és 30.000.- Ft-ig terjedo pénzbírsággal sújtható.
VII. Fejezet
Záró és hatálybalépteto rendelkezések
14.§.
/1/ E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, kihirdetésérol a jegyzo a helyben szokásos módon gondoskodik.
A rendelet 1.§.(3) bekezdése, a 4.§.(2)bekezdése, valamint a 9.§. (6) bekezdése a Magyar
Köztársaságnak az Európai Unióhoz történo csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzodést kihirdeto törvény hatálybalépésének napján 2004.május 1-tol lép hatályba.
/2/ E rendeletet a vásárokon és a piacokon jól látható helyen ki kell függeszteni.
/3/ E rendelet kihirdetésével hatályát veszti a 16/2000, 10/2001.(I.29.), 1/2002.(I.25.),
21/2002.(V.26.), 31/2002.(XI.29.), 25/2003.(XII.23.) sz. önkormányzati rendeletek.
Tiszanána, 2004.február 18.
Dr. Tóth József sk. Dr. Joó István sk.
polgármester jegyzo
Melléklet
A helypénz díjtételeket Tiszanána Község Önkormányzatának képviselotestülete a község közigazgatási területén az alábbiakban állapítja meg.
a./Piaci helypénz:
Kis stand 4 m2-ig 400,- Ft/nap
havi bérlet 1.500,- Ft/hó
Nagy stand 4m2 fölött 800,- Ft/nap
havi bérlet 3.000,- Ft/hó
Helyi ostermelok 50,- Ft/nap
havi bérlet 500,- Ft/hó
Árusító asztal helyi ostermelo 50,- Ft/nap
havi bérlet 300,- Ft/hó
Árusító asztal árusoknak 200,- Ft/nap
b./ pecsenyesüto, italméro, cukrász és egyéb szolgáltató tevékenységet
folytató sátrai után m2-ként 100,- Ft,
• köszörusök, vésok m2-ként 100,- Ft
• körhintások, céllövölde, mutatványosok sátrai után m2-ként 100,-Ft
c/ üres jármuvek:
A piactéren, vásártéren félórát meghaladó jármuvel való helyfoglalás
esetén :
piac kiradodó vásár
– tehergépkocsi, vontató 120,- 250,- Ft/m2
– személygépkocsi 100,- 200,- Ft/m2
– l lófogatú szekér, motorkerékpár,
taliga, 2 kereku kocsi 50,- 100,- Ft/m2
- augusztus, 18
- 628
- Rendeletek
- More
Tiszanána Község Önkormányzata Képviselotestületének 5/2004.(II.24./sz. rendelete a polgármesteri hivatal köztisztviseloit megilleto juttatásokról, támogatásokról.
Tiszanána Község Önkormányzata Képviselotestületének 5/2004.(II.24./sz. rendelete a polgármesteri hivatal köztisztviseloit megilleto juttatásokról, támogatásokról.
Tiszanána Község Önkormányzata a köztisztviselok jogállásáról szóló 1992.évi XXIII.tv.
(Ktv.) 4.§. és 106.§. (7) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Polgármesteri Hivatalban ( továbbiakban: Hivatal ) foglakoztatott köztisztviselok közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseit az alábbiak szerint szabályozza:
A rendelet hatálya
1.§.
1. E rendelet hatálya a jegyzo, és a Hivatal köztisztviseloi közszolgálati jogviszonyára terjed ki.
2. E rendelet azokat a közszolgálati jogviszonyból származó jogosultságokat és kötelezettségeket szabályozza, amelyekre a képviselo-testület a Ktv. alapján lehetoséget kapott. A képviselo-testület hatásköre a különbözo juttatások bevezetésére és a finanszírozási mérték meghatározására terjed ki. A juttatások mértékét, feltételeit és a kifizetés szabályait a jegyzo a Közszolgálati Szabályzatban ( továbbiakban: Szabályzat ) határozza meg.
3. A foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármesterre e rendelet hatálya akkor terjed ki, ha arról kifejezetten rendelkezik.
4. A részmunkaidoben foglalkoztatott köztisztviseloket e rendeletben szabályozott jogosultságok munkaido arányosan illetik meg.
Munkakörök
2.§.
A köztisztviselok munka-és feladatkörét, képesítési követelményeit és a hivatali szervezetben elfoglalt helyét az SZMSZ mellékletét képezo Ügyrendben és munkaköri leírásokban kell meghatározni.
A köztisztviselo munkaköri megnevezését ennek megfeleloen a szakmai területre utaló kifejezéssel kell megállapítani ( pl. pénzügyi eloadó, szocális foeloadó, gyámügyi tanácsos stb.)
A köztisztviselo díjazása
3.§.
Illetményalap
(1) A köztisztviselo a közszolgálati jogviszonya alapján havonta illetményre jogosult. Az illetményt száz forintra kerekítve kell megállapítani. Az illetmény alapilletménybol, illetménykiegészítésbol és illetménypótlékból áll.
Illetménykiegészítés
2. A Ktv.44/A.§. alapján a képviselo-testület évente, a költségvetési rendeletben a tárgyévre vonatkozóan a köztisztviselonek illetménykiegészítést állapíthat meg. Az illetménykiegészítés mértékét a Ktv. hivatkozott szakaszára tekintettel állapíthatja meg.
Az illetménykiegészítésre vonatkozó szabályok kiterjednek a Hivatal közép-és felsofokú végzettségu köztisztviseloire és vezetoire.
Vezetoi pótlék
3. A Ktv.46.§.(5) bekezdése alapján a képviselo-testület évente a költségvetési rendeletben, a tárgyévre vonatkozóan vezetoi illetménypótlékot állapíthat meg. A vezetoi pótlék mértékét a Ktv. hivatkozott szakaszára figyelemmel állapítja meg.
Képzettségi pótlék
4. A képzettségi pótlék szabálya kiterjed a Hivatal felso-és középfokú végzettségu köztisztviseloire és vezetoire. Nem terjed ki az ügykezelore és fizikai alkalmazottakra. Képzettségi pótlék illeti meg a jegyzot ( 50% mértékben) valamint a mérlegképes könyvelo szakképesítéssel rendelkezo köztisztviselot ( 40% mértékben )
Idegennyelv-tudási pótlék
5. Az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító nyelvekrol és munkakörökrol a Szabályzat III.fejezetének 3.pontja rendelkezik. Mértéke megegyezik a Ktv.-ben meghatározottakkal
6. Egyéb juttatások
7. Jubileumi jutalom
A köztisztviselot és a polgármestert közszolgálati jogviszonya (Ktv.72.§./1/-/2/ bekezdése ) alapján a Ktv.49/E.§.szerint 25,30,35,40 évi közszolgálati jogviszonyban töltött ido után jubileumi jutalom illeti meg. A jubileumi jutalom az említett közszolgálati jogviszonyban töltött ido betöltésének napján esedékes. A jubileumi jutalom jogosultság szabályait a Ktv.49/E.§. részletesen tartalmazza.
8. Étkezési hozzájárulás
A köztisztviselot és a polgármestert havonta 3.500,- Ft összegu étkezési utalvány, vagy 6.000,- Ft összegu étkezési hozzájárulás illeti meg, mely adómentesen kifizetheto.
Az étkezési hozzájárulás és annak elszámolásával kapcsolatos szabályokat a Szabályzat IV. Fejezet szabályozza részletesen.
9. Ruházati költségtérítés
A hivatal teljes munkaidoben foglalkoztatott köztisztviseloit és a polgármestert évente egy alkalommal természetbeni juttatásként ruházati költségtérítés illeti meg, melynek mértéke az illetményalap 200 %-a. A ruházati költségtérítés fedezetéül a fenti mértéku finanszírozást a képviselotestület 2004.évre is biztosítja. A ruházati költségtérítés eljárási és technikai szabályait a Szabályzat V. Fejezete szabályozza.
10. A köztisztviselok szakmai képzésének támogatása
A köztisztviselo részére a tanulmányai folytatásához tanulmányi támogatás biztosítható.
A tanulmányi támogatás mértékét a képviselotestület az éves költségvetésében határozza meg, annak részletes szabályait a Szabályzat VI. Fejezet 8./pontja tartalmazza.
11. Szociális, kulturális és egészségügyi juttatások
A Szabályzat VI. Fejezete részletesen szabályozza a lakásépítés és vásárlás, az albérleti díj hozzájárulás, az üdülési hozzájárulás, családalapítási támogatás, szociális támogatások, az illetmény eloleg, a kegyeleti támogatások és a nyugállományú köztisztviselok támogatásával kapcsolatos eljárási és technikai szabályokat.
12. A köztisztviselo eredményes munkájának elismerése
A hivatal eredményes tevékenysége érdekében teljesített szorgalmas, példamutató munkavégzéséért, a szervezet szempontjából fontos, váratlanul jelentkezo feladatok elvégzéséért, ezen eredmények közvetlen, rövididon belül történo ösztönzésére a hivatal köztisztviseloi jutalomban részesíthetok. Az eseti jutalomkéret éves mértékét a képviselotestület az éves költségvetésében határozza meg.
A polgármestert az éves költségvetés eredményes teljesítése esetén 2-4 havi illetményének megfelelo jutalomban részesítheto.
Hatálybalépteto rendelkezések
13. Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, a rendelet kihirdetésérol a jegyzo a helyben szokásos módon gondoskodik.
14. E rendelet hatálybalépésével egyidejuleg a 24/2001.(X.31.), továbbá a 16/2002.(II.08.)sz. Önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik.
Tiszanána, 2004. február 18.
Dr. Tóth József sk. Dr. Joó István sk.
Polgármester jegyzo
- augusztus, 18
- 320
- Rendeletek
- More
Tiszanána Község Önkormányzata Képviselotestületének 12/2004.(IV.28.)számú önkormányzati rendelete AZ ÁLLATTARTÁS HELYI SZABÁLYAIRÓL.
Tiszanána Község Önkormányzata Képviselotestületének 12/2004.(IV.28.)számú önkormányzati rendelete AZ ÁLLATTARTÁS HELYI SZABÁLYAIRÓL.
Az 1990.évi LXV. Törvény 16.§. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Tiszanána Község Önkormányzatának képviselo-testülete az állattartás helyi szabályaira vonatkozóan az alábbi rendeletet alkotja.
I. fejezet
Általános rendelkezések
1.§.
1. E rendelet célja, azon szabályok meghatározása, melyek elosegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését, és biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse.
(2) E rendelet hatálya a (3) bekezdésben megállapított kivétellel – az önkormányzat közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki.
3. A rendelet hatálya nem terjed ki az egészségügyi és állategészségügyi szerveknél valamint a fegyveres eroknél és rendészeti szerveknél folytatott állattartásra.
4. E rendelet alkalmazásában :
a.) állattartás: olyan tevékenység, amelynél az állat tartása állati eredetu termékek eloállítására ( pl: hús, tej, tojás, gyapjú ), munkavégzésre, sportcélok elérésére, kedvtelésre irányul. Nem minosül állattartásnak a családi szükségletek kielégítése vagy feldolgozás céljából vásárolt vagy beszállított állatok legfeljebb egy hétig történo átmeneti tartása.
b.) nagy állat: : ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly
c.) kis állat: sertés, juh, kecske, strucc
d.) egyéb kis állat: baromfifélék, galamb, házinyúl.
e.) prémes állat: nutria, pézsma, nyérc, róka, görény, nyest
f.) haszonállat: továbbiakban a b) – e) pont alattiak
g.) kedvtelésbol tartott állat:.eb, macska, díszállat
h.) egyéb állatok: Magyarországon nem honos állatok
II.fejezet
2.§.
Az állattartás általános szabályai
1. A község közigazgatási területén állatot – a közegészségügyi, állategészségügyi,
állatvédelmi, valamint építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett is
– csak e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani.
2. Az állatok tartására szolgáló építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása építési engedély alapján történhet a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával. Az építmények megvalósítása során alkalmazandó védotávolságokat e rendelet 1.sz. melléklete tartalmazza.
3. Az állattartó köteles gondoskodni az állatok kedvezo életfeltételeinek biztosításáról, a létesítmények tisztaságáról és folyamatos fertotlenítésérol, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról.
4. Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelo tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai védelme és egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételérol gondoskodni.
5. Ha az állattartó nem kívánja az állatot továbbtartani köteles annak megfelelo elhelyezésérol gondoskodni. Tilos az állattartó által megunt, vagy egyéb ok miatt nem tartható állatot szabadon engedni, elhagyni.
6. Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozhasson.
Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy a közterületet illetve a lakóépületek közöshasználatú helyiségét ne szennyezze. Az esetleges szennyezodést a tulajdonos, illetoleg az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani.
III. Fejezet
Az állatok tartása és elhelyezése
3.§.
1. A nevelési-, oktatási-, egészségügyi létesítmény, egyéb közintézmény, gyógyszertár, temeto, élelmiszerbolt és vendéglátó egység területén és annak 50 méteres körzetén belül tilos haszonállatot tartani.
2. Belterületi ingatlanokon az (1) bekezdés kivételével haszonállat és egyéb állat korlátlan számban tartható.
3. Külterületen – a kertes övezet kivételével – a vonatkozó jogszabályok és e rendelet eloírásainak betartása mellett létszámkorlátozás nélkül valamennyi haszonállat tartható.
4. Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiséget könnyen tisztítható, hézag és szivárgásmentes, megfelelo lejtésu, csúszásmentes szilárd padozattal, valamint hézagmentesen fedett és zárt trágyagyujtovel kell ellátni. A trágyatarolót úgy kell kialakítani, hogy minimum 4 havi trágya befogadására legyen alkalmas. Az istállókból, ólakból elfolyó trágyalé, hígtrágya elvezetésére csak szigetelt vízzáró mutárgy (pl. betoncsatorna, PVC cso, stb.) használható.
5. Az így elvezetett trágyalevet, hígtrágyát, zárt, szigetelt aknába kell összegyujteni.
A trágyalé, hígtrágya a közmucsatornába, szennyvíztisztító-telepre, illetve leüríto helyre történo bevezetése, elszállítása tilos! A trágyalevet, hígtrágyát vagy a muszaki védelemmel ellátott trágyadepóban tárolt trágya felszínére, vagy a területileg illetékes Növény- és Talajvédelmi Szolgálat megvalósítási engedélye birtokába földterületre lehet kijuttatni.
A trágya, trágyalé, hígtrágya földterületen történo kihelyezése során a 49/2001.(IV.3.)
Korm.rendelet eloírásait maradéktalanul be kell tartani.
6. Az állattartási tevékenység környezetre gyakorolt zavaró hatása miatt – az OTÉK 36.§-ában foglaltak alapján – az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken való elhelyezésénél irányadó védotávolságok a rendelet 1.sz. mellékletében meghatálhatók. A tevékenység végzése során fellépo szak-, illetve buzhatás nem okozhat lakossági panaszt.
7. Az állattartásra szolgáló helyet el kell keríteni, és amennyiben 20 kis állatnál vagy 5 nagy állatnál több állatot tart a tulajdonos, gazdasági udvart kell kialakítani. Az így lekerített udvar nem csatlakozhat közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz.
8. Az istállót, ólat, ketrecet rendszeresen takarítani kell és szükség szerint, de évente legalább 2 alkalommal fertotleníto meszelést kell végezni.
9. Az alkalmazott tartási rendszernek biztosítani kell az állatok megfigyelhetoségének lehetoségét, valamint az eteto-, és itatóberendezésekhez való akadálytalan hozzáférhetoséget. A sérült, vagy beteg állat szükség szerinti elkülönítése, gyógykezelése céljára helyet kell biztosítani.
10. Az állattartásra szolgáló építmények szellozonyílásait a saját udvar felé kell kiképezni, a keletkezo buzös, gázos áramlását természetes vagy mesterséges szellozéssel a magasba kell terelni.
4.§.
Egyéb állatok tartásának feltételei
1. Méheseket létesíteni és fenntartani a 3.§. (1) bek.a./ pontban megjelölt területen, helyeken tilos. A település egyéb területein a méhesek létesítésénél a lakóépülettol és az utca vonalától legalább 30 méter, a telekhatártól pedig legalább 5 méter védotávolságot kell biztosítani.
2. Méhcsalád tartását több lakásos épületben a polgármester engedélyezheti, valamennyi lakás tulajdonosának /kezelojének, használójának / elozetes hozzájárulása mellett.
3 .Az olyan nem háziasított állat tartásához, amely harapásával, marásával, csípésével, szorításával stb. az ember életét, testi épségét veszélyezteti, a polgármester engedélye szükséges. A kérelem benyújtásakor csatolni kell a közvetlen szomszédok hozzájáruló nyilatkozatát, az Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenorzo Állomás szakvéleményét.
IV. Fejezet
5.§.
Az eb tartás szabályai
(1) Az eb tulajdonosa nyilvántartásba vétel céljából köteles a jegyzonek 30 napon belül
bejelenteni, ha az állat a 3 hónapos kort elérte, elhullott vagy elveszett, új tulajdonoshoz került, vagy tartási helye 3 hónapnál hosszabb idore megváltozott.
(2) A bejelentési kötelezettség nem terjed ki a fegyvereserok, a rendorség, a vám- és pénzügyi szervek által tartott ebekre.
(3) Minden 3 hónaposnál idosebb ebet a tulajdonosa, vagy tartója köteles évenként, a 3
hónapos kort elérteket 30 napon belül, majd 6 hónapon belül ismételten saját költségére
hatósági állatorvossal veszettség ellen beoltatni. A kötelezo védooltásért az ebtulajdonos
külön jogszabályban megállapított díjat köteles fizetni.
(4) A veszettség elleni oltás megszervezésérol a hivatal gondoskodik. Amennyiben a tulajdonos elmulasztja az eb kötelezo oltását, vagy ennek igazolását és azt a hivatal által meghatározott idopontig nem pótolja, az eb kiirtását korlátozás nélkül el kell rendelni.
(5) Aki veszett, vagy veszettségre gyanús kóborebet észlel, köteles azt elsosorban az állatorvosnak, vagy a jegyzonek bejelenteni.
(6) Közterületen, közöshasználatú udvaron, vagy más bárki által igénybeveheto egyéb
területen az ebet pórázon kell vezetni. Az ebet sétáltani olyan közterületen lehet ahol ezt tábla nem tiltja.
(7) Amennyiben a befogott eb gazdája a felügyeleti ido alatt jelentkezik, úgy napi 500 Ft-osköltség megtérítése esetén részére a kutyát vissza kell adni. Amennyiben a kutya gazdája nem jelentkezik a felügyeleti ido alatt, úgy azt értesíteni lehet, vagy az ebet az állatok védelmére vonatkozó szabályok figyelembevételével ki kell irtani.
V. Fejezet
Az állati hullák és állati eredetu hulladékok ártalmatlanná tétele
6.§.
(1) Az állat elhullását a tulajdonos köteles a területileg illetékes állatorvosnak haladéktalanul
bejelenteni.
(2) Az állat hulláját, az állati eredetu hulladékot, és mellékterméket emberi fogyasztásra
felhasználni, vagy forgalomba hozni tilos, azt más eljárással – a körzeti állatorvos
szakvéleménye alapján – ártalmatlanná kell tenni.
(3) Az állattartónak az állathullával az állategészségügyi szabályzatban foglaltaknak
megfeleloen kell eljárnia. Amennyiben a tulajdonos ezen kötelezettségének nem tesz
eleget, úgy az állati hullát a jegyzo megbízásából az ENTER-NÁNA Kht. a tulajdonos
költségére elszállíttatja.
(4) Közterületen baleset következtében elhullott állat tetemét – bejelentésre – az ENTER-
NÁNA Kht. köteles elszállítani.
(5) Eb, macska, baromfi továbbá 3 hetesnél fiatalabb szopósbárány, kecskegida, malac, és
borjú hulláját az állattartó saját telkén évente legfeljebb 50 kg tömegig eláshatja.
A felsoroltnál nagyobb testtömegu állatok hulláját engedélyezett állati hulladékgyujto
helyre kell beszállítania az ATEV Szikszói Fehérjefeldolgozó Üzemébe.
VI. Fejezet
Az állatok védelmének szabályai
7.§.
(1) Tilos az állatok kínzása, bármilyen módon történo bántalmazása, elhagyása, kitétele.
(2) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának, és élettani szükségleteinek megfelelo életfeltételekrol gondoskodni.
(3)Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni az állat korára, nemére, és
élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelento, egymást nyugtalanító
állatok elkülönített tartását.
4. Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelo rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenorzésérol.
(5) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelo és biztonságos elhelyezésérol,
szökésének megakadályozásáról.
(6) A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani
kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetoségét.
7. A szabadban tartott állatot védeni kell a kedvezotlen idojárás káros hatásaitól, és
természetes ellenségeitol. Az állandóan bezárt állat számára tartója köteles megfelelo mozgásteret biztosító férohelyrol gondoskodni.
(8) A gazdasági haszon céljából tartott állat tartása során elonyben kell részesíteni az
állatkímélo technológiákat.
– 6 –
(9) Az állatot nem szabad:
a./ kínozni,
b./ emberre vagy állatra uszítani, ill. állatviadalra idomítani,
c./ kényszertakarmányozásra fogni kivéve az egészségügyi megfontolásból,
d./ a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni,
e./ a teljesítoképességét felismerhetoen meghaladó teljesítményre kényszeríteni,
f./ természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni.
(10)Az /9/ bekezdés a./ pontja nem terjed ki az érett libatoll házilagos, vagy az engedélyezett technológia szerint végzett tépésére, ill. c./ pontja a házilagos vagy az engedélyezett
technológia szerinti liba és kacsa tömésre.
11. Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan kipróbáltatása, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okoz /a továbbiakban együtt:
állatviadal /. Tilos az állatviadal szervezése, tartása, továbbá az állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalom való közremuködés, részvétel, fogadáskötés.
(12) Tilos állatviadal céljára
a./ állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani valamint más személynek átadni, vagy forgalmazni,
b./ építményt vagy földterületet, anyagi eszközt más személy rendelkezésére bocsátani.
(13) Az (11) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a vadászatra alkalmazott állatnak
külön jogszabály alapján történo kiképzésére, vadászaton való alkalmazására.
(14) Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonával, tartásával
felhagyni nem szabad. Az állat eluzése, elhagyása, vagy kitétele tilos.
15. Az állaton fájdalommal vagy károsodással járó beavatkozást – az állattartók körében szokásos, vagy az állat érdekében szükséges azonnali beavatkozások kivételével kizárólag szakirányú végzettséggel, vagy gyakorlattal rendelkezo személy végezhet.
16. Beavatkozás érzéstelenítés nélkül csak akkor végezheto, ha az érzéstelenítés, ill. az ehhez szükséges rögzítés legalább akkora fájdalommal járna mint maga a beavatkozás. A gazdasági haszon céljára tartott állaton érzéstelenítés nélkül végezheto beavatkozásokról külön jogszabály rendelkezik.
17. Az állat küllemének megváltoztatása érdekében, továbbá más nem az állat egészsége vagy késobbi egészségkárosodásának megelozése céljából történo sebészeti beavatkozás – az ivartalanítás és a fajtajelleg fenntartása kivételével – nem végezheto.
(18) Az állat megjelölésénél az állat számára legkisebb fájdalommal járó – külön
jogszabályban meghatározott – megoldást kell alkalmazni.
(19) Az állat terelésénél, lábon hajtásánál, a szállítóeszközre való fel- és lerakásnál, valamint
szállításánál úgy kell eljárni, hogy az az állatnak ne okozzon fájdalmat, szenvedést, vagy sérülést.
VII. Fejezet
Vegyes, záró rendelkezések
8.§.
(1) Az e rendeletben nem nevesített állatok tartásához – kivéve a díszmadarakat, és a dísz-
halakat – a polgármester engedélyét kell kérni.
(2) Aki az e rendeletben foglaltakat megszegi, vagy kijátssza – amennyiben cselekménye nem
minosül buncselekménynek, vagy egyéb szabálysértésnek – a helyi állattartás rendjének
megsértése szabálysértést követi el és 30.000,- Ft-ig terjedo pénzbírsággal sújtható.
(3) A szabálysértési eljárást a szabálysértési hatóság folytatja le.
(4) Amennyiben az állattartás nem felel meg a közegészségügyi, állategészségügyi, építésügyi
és környezetvédelmi feltételeknek, a jelen rendeletben foglalt szabályoknak, valamint ha a
feltételeket az állattartó felhívás ellenére sem biztosítja a polgármester a meghatározott
ingatlanra vonatkozóan az állattartást megtilthatja, vagy az állatok számát korlátozhatja.
(5) Az állattartási szabályok megsértésére utaló bejelentéseket a jegyzo vizsgálja ki.
(6) A polgármester e rendelet alapján meghozott döntései ellen jogorvoslatnak van helye
Tiszanána Község Önkormányzatának képviselotestületéhez.
(7) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, kihirdetésérol a jegyzo gondoskodik.
A rendelet kihirdetésével egyidejuleg hatályát veszti 2/2000.(I.26.)sz. rendelete.
Tiszanána, 2004.április 28.
Dr. Tóth József sk.
Polgármester
Dr. Joó István sk.
Jegyzo
1.számú melléklet
Az állattartás céljára szolgáló létesítmény építése, bovítése esetén betartandó védotávolságok
a védotávolság méterben meghatározva lakóépülettol piheno épülettol fúrott kúttól ásott kúttól
nagyállat és kisállat
– 25 állatig 10 m 10 m 15 m
– 25 állat felett 20 m 10 m 50 m
egyéb kisállat
– 200 állatig 10 m 5 m 10 m
– 200 állat felett 15 m 10 m 15 m
Zárt technológiával történo korszeru állattartásnál – a szakahatóságok egyetértése esetén az eloírt védotávolságok legfeljebb 30 %-kal csökkenthetok.
Amennyiben 50 méter távolságon belül gyermekintézmény, egészségügyi intézmény, egyéb közintézmény, élelmiszer-eloállító vagy értékesíto egység van, állattartás céljára szolgáló építmény létesítését tilos engedélyezni. Amennyiben az elobb megjelölt egységek 50-100 méter távolságon belül vannak, úgy az illetékes ÁNTSZ és az állategészségügyi hatóság véleménye alapján kell a védotávolságot meghatározni.
- augusztus, 18
- 383
- Rendeletek
- More
Tiszanána község Önkormányzatának 4/2004.(II.24.) számú rendelete A helyi környezet védelmérol, a közterületek és ingatlanok rendjérol, a település tisztaságáról. Tiszanána Község Képviselotestülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990.évi LX
Tiszanána község Önkormányzatának
4/2004.(II.24.) számú rendelete
A helyi környezet védelmérol, a közterületek és ingatlanok rendjérol, a település tisztaságáról.
Tiszanána Község Képviselotestülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990.évi LXV. Törvény 16.§. (1) bekezdésében, az 1995.évi LIII.tv. 46.§. (1) bekezdés c./ pontjában és a hulladékgazdálkodásról szóló 2000.évi XLIII.tv. 23.§.és 31.§. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Tiszanána község tiszta, esztétikus képének, valamint a környezet rendjének tisztaságának kialakítása, fenntartása és védelme érdekében a helyi körülményeket figyelembe véve az alábbi rendeletet alkotja.
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1.§.
/1/ A rendelet célja, hogy Tiszanána község közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfeleloen rendezze.
/2/ A rendelet hatálya a község közigazgatási területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkezo egyéb szervezetekre egyaránt terjed ki. Nem terjed ki a rendelet hatálya a veszélyes hulladékokra, a települési folyékony hulladékokra és az azokkal összefüggo tevékenységekre.
/3/ A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsorendu közegészségügyi érdek, ezért ennek elomozdításában mindenki köteles hathatósan közremuködni, a szennyezodést,
fertozést eredményezo tevékenységtol, ill. magatartástól tartózkodni.
/4/ Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosának, használójának (haszonélvezojének ), másnak a használatában lévo ingatlanok tisztántartásáról pedig a használati joggal rendelkezo bérlonek kell gondoskodni.
/5/ A település egész területén a szervezett szemétszállításról az önkormányzat gondoskodik.
2.§.
/1/ Alapfogalmak:
a./ települési szilárd hulladék: a háztartási hulladék (szemét ) és az egyéb szilárd hulladék
b./ háztartási hulladék (szemét): a lakásokban, a lakás, üdülés, pihenés céljára használt egyéb
helyiségekben, valamint a lakás közös használatra szolgáló helyiségekben és területeken keletkezett szilárd hulladék
pl. salak, papír, konyhai hulladék, kerti hulladék, stb.
c./ nem háztartási szemét : emberi ürülék, állati hulla és trágya, jég, hó, sár, bontási anyag,
tuz- robbanásveszélyes mérgezo, fertozo anyag, stb.
d./ egyéb szilárd hulladék: a lakásban ill. más helyiségekben felhalmozódott szilárd hulladék (berendezési tárgy, bútor, háztartási készülék, ipari tevékenység során keletkezo építési törmelék, hulladék )
e./ köztisztasági szolgáltatás: megbízás, ill. megrendelés alapján a köztér tisztántartása, a települési szilárd hulladék kezelése,
f./ tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek rendszeres tisztítása, hó és síkosság
mentesítése, pormentesítése,
g./ kezelés: a települési szilárd hulladék összegyujtése, átmeneti tárolása, és a kijelölt lerakó-
helyre való szállítása.
II. Fejezet
Az ingatlanok és közterületek tisztántartása
3.§.
/1/ A község területén lévo ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megmuveljék, rendben tartsák, gyomtól, gaztól megtisztítsák.
/2/ Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegu takarításáról, síkosság-mentesítésérol, a szilárdburkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezésérol, ürítésérol az önkormányzat, a polgármesteri hivatal és intézményei útján gondoskodik.
/3/ Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel rendelkezo egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyezodés megszüntetése, a szennyezodést okozó szervezet, ill. személy feladata.
/4/ Köztisztasági szempontból járdának minosül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig ) terjed.
/5/ Az ingatlan elotti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának, ill. tulajdonosának kötelessége. Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek, továbbá más elárusítóhelyek elotti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani, függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységbol származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hó eltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.
/6/ A tényleges használó ill. a tulajdonos kötelessége a járda mellett növo gaz kiirtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelo nyesése.
/7/ Ónos esotol, jégtol, hótól síkossá vált járdát a szükséghez képest naponta többször fel kell hinteni ( homok, hamu, furészpor, koporliszt ). E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad.
/8/ A járda és a közút síkosság mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.
4.§.
/1/ A közterületen lévo árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan elotti szakaszra kiterjedoen az ingatlan tényleges használójának, ill. tulajdonosának kötelessége. Ugyancsak kötelessége a jármu behajtók átereszeinek építése, jó karban- és tisztántartása minden esetben.
/2/ Az ingatlanon keletkezo csapadékvíz saját területen történo elhelyezésérol, ill. kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történo bevezetésérol az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.
/3/ A csapadékelvezeto árokba szennyezett (olajos, vegyszeres ) vizet, szemetet bevezetni tilos ! Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot ( törmeléket, iszapot, papírt, tuz- és robbanásveszélyes anyagot ) szórni, beleönteni, bevezetni tilos!
5.§.
/1/ Építési területen és az építkezés közvetlen környékén az építést végzo kivitelezonek kell biztosítani a tisztaságot.
/2/ Beruházások esetén a birtokbavételtol a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak ), ezt követoen a kivitelezés befejezéséig a kivitelezonek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.
/3/ Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyezodés ne keletkezzen.
/4/ Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon, és idotartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.
/5/ Közterületen bárminemu burkolat ( úttest, járda, stb ) felbontása csak a jegyzo, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelojének hozzájárulásával lehetséges.
/6/ Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék-anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésobb a munka befejezésétol számított 48 órán belül a kivitelezést végzo szervnek, vagy személynek el kell szállítani és a közterületet helyre kell állítani, meg kell tisztítani.
/7/ Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, ill. szemetet szállítani és helyezni. Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles felszólításra 24 órán belül saját költségén összetakarítani és elszállítani.
6.§.
/1/ Közterületen szennyezo anyagot csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki nem hulljon, por, és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyezodnék, a szennyezodés eloidézoje köteles azt eltávolítani és a további szennyezodés megakadályozásáról gondoskodni.
/2/ Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál a köz- vagy magánterület szennyezodik, a szennyezodés eloidézojének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.
7.§.
/1/ A község közterületén tilos jármuvet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet
végezni, amely szennyezodést okoz. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyezodés közterületre ne kerüljön.
/2/ A gondozott zöldterületre jármuvel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos !
8.§.
/1/ Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élo fákat bármilyen felirattal megrongálni.
A közszemérmet és közízlést sérto feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.
/2/ Épületen /kapun, ablakon, stb.-n / egyéb létesítményben lévo, idejét múlt hirdetményt az elhelyezo köteles eltávolítani, legkésobb a felhívás kézhezvételétol számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyujtésérol és elszállításáról is gondoskodni.
9.§.
/1/ Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni.
/2/ Aki közterületet, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.
/3/ Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegojét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy élosdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. ( Az állattartással kapcsolatos köztisztasági feladatokról külön rendelet rendelkezik. )
/4/ Elhullott állat tetemét a tulajdonos köteles haladéktalanul állathulladék-helyre szállítani. Közúton történt állat elhullását – ha annak tulajdonosa ismeretlen – a polgármesteri hivatalnál azonnal be kell jelenteni.
10.§.
/1/ Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, jármuvek tárolása közterületen tilos!
/2/ Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt körülvevo 10 m-es területsáv tisztán-
tartása az alkalmi használó kötelessége. Az árusításból keletkezo hulladék gyujtésére zárható edényt kell kihelyezni és azt saját költségen elszállítani.
11.§.
/1/ Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetozetérol az esovíz, hólé a járdára ne csorogjon.
/2/ A település területén lévo tavakba, holtágakba, élo vízfolyásokba, belvízelvezeto árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos !
12.§.
/1/ A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármu forgalmat ne akadályozza.
/2/ Tilos az összerakott hó elhelyezése:
• a gyalogos közlekedési útvonalon,
• útkeresztezodésben, úttorkolatban,
• a kapubejárat elé, annak szélességében,
• közüzemi, szolgáltatási, felszerelési tárgyon és annak közérdeku létesítményein,
• tömegközlekedésre szolgáló jármu megállóhelye, és a járda között.
/3/ A járdáról a havat, ha szükséges naponta többször is hóesés után azonnal el kell takarítani.
III.Fejezet
A települési szilárdhulladék kezelése köztisztasági szolgáltatás
13.§.
/1/ Az önkormányzat közigazgatási területén a települési szilárdhulladék összegyujtése, elszállítása és ártalommentes elhelyezése köztisztasági közszolgáltatás útján történik. A települési szilárd és folyékony hulladékkal összefüggo feladatokat külön rendelet szabályozza.
IV. Fejezet
Az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetése
14.§.
/1/ Avart és kerti hulladékot csak jól kialakított tuzrakó-helyen és telken szabad égetni úgy, hogy az az emberi egészséget és környezetet ne károsítsa és az égetés hosugárzása kárt ne okozzon.
/2/ Az égetendo kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, ill. ipari eredetu hulladékot ( PVC, veszélyes hulladék ).
/3/ A szabadban tüzet gyújtani, tüzeloberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tuz vagy robbanásveszélyt ne jelentsen. A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzeloberendezést orizetlenül hagyni nem szabad, és veszély esetén vagy ha arra szükség nincs a tüzet azonnal el kell oldani.
/4/ A kerti hulladék elszállítására a szervezett és meghirdetésre kerülo lomtalanítási akció is igénybe veheto.
/5/ A hatóságilag elrendelt általános tuzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.
15.§.
A községgazdálkodási körbe tartozó parkfenntartási feladat magában foglalja a község területen lévo parkok, terek, sorfák, sövények gondozását.
V. Fejezet
A köztisztasági rendelkezések betartásának ellenorzése
16.§.
/1/ Aki e rendeletben meghatározott magatartási szabályokat, kötelezettségeket, és tilalmakat megszegi – amennyiben súlyosabbnak minosülo cselekmény nem valósul meg szabálysértést követ el, és 30.000,- Ft-ig terjedo pénzbírsággal sújtható az alábbiak szerint:
/2/ Szabálysértést követ el az, és vele szemben az (1) bekezdés szerint kell eljárni, aki:
• az általa használt ill. tulajdonát képezo ingatlant nem muveli meg, nem tartja rendben, gyomtól, gaztól nem tisztítja meg,
• háztartási és egyéb szemetet nem a polgármesteri hivatal által fenntartott szeméttelepen rak le, valamint oda mérgezo, robbanó, sugárzó, fertozést kelto anyagot helyez el,
• a szeméttelepen nem szemétlerakás céljából tartózkodik, szemetet felhalmoz,
• a szemétgyujto edénybe mérgezo, robbanó, folyékony vagy a szolgáltatást végzo dolgozó testi épségét, egészségét vagy a gépjármuvet veszélyezteto anyagot helyez el,
• a szemétgyujtoedény és környékének tisztántartásáról (takarításáról, fertotlenítésérol) nem gondoskodik,
• az ingatlan és az ingatlan elotti járda tisztántartásáról (hó eltakarításáról, síkosságmentesítésérol ) nem gondoskodik, ill. ha tevékenységi körébe a közterületen okozott szennyezodést nem szünteti meg,
• az ingatlan elotti árkot, folyókát, csatornanyílást, átereszt nem tisztítja, vagy a csapadék víz zavartalan lefolyását nem biztosítja,
• a beépített, ill. beépítetlen belterületi ingatlan elotti járdán, ill. mellette nott gazt nem írtja, a kinyúló ágak és bokrok nyesésérol nem gondoskodik,
• az ingatlanán keletkezett csapadékvizet nem a saját területén helyezi el, illetve azt bejelentés nélkül a kiépített csapadékcsatornába vezeti,
• a járdáról letakarított havat a gyalogos, ill. jármuközlekedést akadályozó módon rakja le. Havat útkeresztezodésben, úttorkolatban, kapubejárat elé, tömegközlekedéshez szolgáló jármu megállóhelyénél, a közüzemi szolgáltatási, felszerelési tárgyra, közérdeku létesítményre, ill. parkosított területre rakja.
• gépkocsit tiltott helyen és módon mos,
• szennyvizet, eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot a csapadékvízlefolyó utcai aknába, illetoleg a csapadékelvezeto árokba vezet, önt,
• közkifolyót nem háztartási vízszükséglet kielégítése céljára engedély, illetve hozzájárulás nélkül igénybe vesz,
• az idejét múlt hirdetményt, plakátot nem távolítja el,
• építményeket, kerítéseket, élofát bármilyen felirattal megrongál,
• közterületen és kirándulóhelyen elhelyezett és általa beszennyezett felszerelési és berendezési tárgyakat nem tisztítja meg,
• közterületet beszennyezi és az általa eloidézett szennyezodést vagy szemetet nem takarítja el,
• a gondozott zöldterületre jármuvel ráhajt vagy azon parkol,
• közútra, útpadkára salakot vagy építési törmeléket engedély nélkül szállít vagy elhelyez,
• vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépet, gépjármuvet közterületen tárol,
• alkalmi jelleggel igénybe vett közterületen és környékén keletkezett hulladékot nem gyujti össze, és elszállításáról nem gondoskodik,
• a településen lévo tavakba, holtágakba élovízfolyásokba, belvízelvezeto árokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezet, partjait szemét, vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezi,
• rothadó buzös szemét, hulladék elszállításáról, megsemmisítésérol haladéktalanul nem gondoskodik,
• avar és kerti hulladékok nyílt téren történo égetését nem a rendeletben foglaltak szerint végzi
• nem háztartási szemét fogalmi körben tartozó hulladék elhelyezésérol nem gondoskodik szabálysértést követ el.
/2/ Szabálysértés miatt elso fokon a jegyzo, másodfokon a Heves Megyei Közigazgatási Hivatal jár el.
VI. Fejezet
Záró, hatálybalépteto rendelkezések
17.§.
/1/ Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, kihirdetésérol a jegyzo a helyben szokásos módon gondoskodik.
/2/ A rendelet hatálybalépésével egyidejuleg a helyi környezetvédelemrol, a közterületek és ingatlanok rendjérol, a település tisztaságáról szóló 12/2000.(II.29.) és a 7/2001 (I.29.) számú rendeletek hatályukat vesztik.
Tiszanána, 2004. február 19.
Dr. Tóth József sk.
Polgármester
Dr. Joó István sk.
Jegyzõ
- augusztus, 18
- 368
- Rendeletek
- More
A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 17/2001./IV.27./sz. önkormányzati rendelete
A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 17/2001./IV.27./ sz. önkormányzati rendelete.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény 50.§./2/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a képviselotestület a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésrol az alábbi rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
1.§.
/1/ A helyi népszavazás és népi kezdeményezés az állampolgároknak illetve az állampolgárok
helyi közösségének alkotmányos joga, amely közvetlen részvételt biztosít a hatalomgyakorlásában.
/2/ A helyi népszavazás és népi kezdeményezés indítványozása érdekében minden
állampolgár jogosult – közterületen is – aláírásokat gyujteni, ill. aláírás gyujtés céljából
szervezo munkát végezni.
/3/ Az aláírás gyujtésben, az aláírás gyujtés szervezésében résztvevo, illetoleg a helyi népi kezdeményezést, helyi népszavazást támogató – e rendelet eloírásai szerint eljáró – állam-
polgárok az /1/ bekezdésben meghatározott alkotmányos jogukat gyakorolják.
/4/ Nem gyujtheto aláírás az 1997.évi C.törvény 48.§. /2/ bekezdésében foglalt esetekben.
2.§.
/1/ A helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben való részvételre a választójoggal rendelkezo állampolgárok jogosultak.
/2/ A helyi népszavazás és népi kezdeményezés állampolgári kezdeményezése esetében a választójogosultsági feltételnek a kezdeményezés időpontjában kell fennállni.
3.§.
/1/ A helyi népszavazás tárgya lehet – e rendeletben meghatározott kivétellel – a képviselotestület hatáskörébe tartozó kérdés.
/2/ A döntéshozatal céljából elrendelt helyi népszavazás eredménye a képviselotestületre kötelező.
/3/ A vélemény-nyilvánító helyi népszavazás az állampolgárok közreműködését biztosítja a képviselőtestület döntéseinek meghozatalában.
/4/ A helyi népi kezdeményezés a képviselőtestület hatáskörébe tartozó döntések meghozatalára irányul.
A helyi népszavazásról
4.§.
/1/ A képviselotestület helyi népszavazást köteles kiírni az alábbi kérdésekben:
a./ az Ötv. 46.§. /1/ a./ -c./ pontjában meghatározott esetekben
/2/ A képviselotestület helyi népszavazást rendelhet el
a./ a képviselotestület hatáskörébe tartozó ügyben,
b./ önkormányzati rendelet megerosítésére.
/3/ Nem rendelheto el helyi népszavazás:
a./ költségvetésrol való döntésre,
b./ a helyi adónemeket, illetoleg mértéküket megállapító rendeletek tárgyában,
c./ a képviselotestület hatáskörébe tartozó szervezeti, muködési, személyi kérdésekben,
a képviselotestület feloszlásának kimondásáról.
5.§.
/1/ A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:
– a települési képviselők legalább ¼-e
– a képviselotestület bizottsága
– a helyi társadalmi szervezet vezetotestülete
– a választópolgárok legalább 20 %-a
/2/ A képviselőtestület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha az /1/ bekezdésben meghatározott számú választópolgár kezdeményezte.
6.§.
/1/ A helyi népszavazás állampolgári kezdeményezését tartalmazó ív /a továbbiakban: aláírásgyűjtő ív / az alábbiakat kell, hogy tartalmazza:
a./ a helyi népszavazásra javasolt kérdés /kérdések/ pontos megfogalmazását az aláírásgyujtő ív minden megkezdett oldalán,
b./ az állampolgár olvasható családi és utónevét,
c./ az állampolgár lakcímét,
d./ az állampolgár személyi azonosítóját,
e./ az állampolgár sajátkezu aláírását.
/2/ Az aláírásgyűtjő ívek egy példányát az aláírásgyujtés megkezdése elött – hitelesítés céljából – be kell nyújtani a helyi választási iroda vezetojéhez /az önkormányzat jegyzojéhez/.
/3/ A helyi választási iroda vezetoje /jegyzo/ a jogszabályi feltételeknek megfelelo aláírásgyujto ívet a benyújtástól számított 15 napon belül hitelesíteni. Meg kell tagadni az aláírásgyujto ív hitelesítését, ha
a./ a helyi népszavazásra javasolt kérdés nem tartozik a képviselotestület hatáskörébe,
b./ a kérdésben nem lehet helyi népszavazást tartani,
c./ ugyanabban a kérdésben egy éven belül már volt helyi népszavazás,
d./ az aláírásgyűjtő ív nem felel meg az /1/ bekezdés a./ – c./ pontjaiban foglaltaknak.
7.§.
A helyi népszavazás kituzésére irányuló állampolgári kezdeményezést az aláírásgyűjtő ív
Hitelesítését követő egy hónapon belül egyszer lehet benyújtani a polgármesterhez. A pótlólag benyújtott, a kezdeményezést kiegészítő aláírások érvénytelenek.
8.§.
/1/ Az aláírások ellenorzésérol a helyi választási bizottság gondoskodik. Az aláírások ellenörzése az érvényesnek tekintheto aláírások számának statisztikai és matematikai módszerekkel történo megállapítását jelenti a helyi népszavazás kezdeményezést aláíró állampolgárok személyi adatainak a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, továbbá a választójoggal nem rendelkezo nagykorú állampolgárok nyilvántartása adatainak felhasználásával. Ha az alkalmazott statisztikai és matematikai módszer nem valószínusíti a kellő számú érvényes aláírás meglétét, akkor az aláírások ellenorzését az aláírások tételes vizsgálatával kell folytatni mindaddig, amíg a kezdeményezés érvényessége vagy érvénytelensége kétséget kizáróan meg nem állapítható.
/2/ Ha az aláírások ellenorzése során alapos gyanú merül fel meghatározott aláírások eredetiségét illetoen, és az ilyen aláírások érvényessége, vagy érvénytelensége befolyásolja a kezdeményezés érvényességét vagy érvénytelenségét, a helyi választási bizottság a helyi választási iroda vezetoje útján a személyazonosságot is ellenorizheti.
/3/ Az aláírások ellenorzése során a kezdeményezést benyújtók képviseloje jelen lehet.
/4/ A helyi választási bizottság elnöke az aláírások ellenorzésének eredményérol
haladéktalanul tájékoztatja a polgármestert.
/5/ Az aláírásgyujto íveket az aláírások ellenorzését, illetoleg a jogorvoslati eljárás befejezését követo 30 nap elteltével meg kell semmisíteni.
9.§.
/1/ A polgármester a helyi népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezést 8.§./4/ bekezdése szerinti tájékoztatás kézhezvételét, nem állampolgári kezdeményezés esetén a
benyújtást követo legközelebbi ülésnapon a képviselotestületnek bejelenti.
/2/ A helyi népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezésrol a polgármester bejelentését
követo 30 napon belül dönteni kell.
10.§.
/1/ Ha a népszavazás elrendelésére irányuló állampolgári kezdeményezést késve nyújtották be, vagy az aláírások ellenorzésének eredményeként a helyi választási bizottság azt álla-
pította meg, hogy az érvényes aláírások száma nem éri el a rendelet 5.§./1/ bekezdésének
d./ pontjában meghatározott számot, a kezdeményezést a polgármester elutasítja.
11.§.
/1/ A képviselotestület a helyi népszavazás elrendelésével egyidejuleg – legkésobb 35 nappal a szavazás napja elott – kitűzi a szavazás idopontját.
A helyi népszavazás elrendelésérol és a helyi népszavazás idopontjáról szóló határozatot
a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
12.§.
/1/ A helyi választási iroda vezetoje a helyi népszavazás kituzését követo 15 napon belül összeállítja /vagy a TÁKISZ-tól erre a határidore megrendeli / a választójoggal rendelkezo
állampolgárok névjegyzékét.
/2/ A névjegyzéket úgy kell összeállítani, hogy alkalmas legyen a település, a szavazókör és a választópolgár azonosítására. A névjegyzék tartalmazza a választópolgár:
a./ családi- és utónevét /nok esetén a leánykori családi- és utónevét is /,
b./ személyi azonosítóját,
c./ lakcímét,
d./ névjegyzékbeli sorszámát,
e./ az azonos nevű és lakcímű választópolgárok születési idejét, ezek azonossága esetén egyéb természetes személyazonosító adatát.
13.§.
/1/ A helyi népszavazásra elkészített névjegyzéket a szavazás napja elott 18 nappal – 8 napra – közszemlére kell tenni. A közszemlére tett névjegyzék a választópolgár személyi
azonosítóját nem tartalmazhatja.
/2/ A választópolgárokat a névjegyzékbe vételükrol legkésobb a szavazás napja elotti 16.napig értesítő megküldésével tájékoztatni kell.
/3/ Az értesíto tartalmazza a választópolgár családi és utónevét, lakcímét, személyi azonosítóját, névjegyzékbeli sorszámát, a szavazás helyét és idejét, és a szavazással kapcsolatos egyéb tudnivalókat.,
/4/ Az értesítő kézbesítését a helyi választási iroda vezetője ellenörzi. Az a választópolgár, aki nem kapja meg az értesítot, azt a helyi választási iroda vezetőjétől igényelheti.
14.§.
/1/ A helyi népszavazáson a szavazás idejére és helyére, a szavazás megkezdésére és a
szavazás módjára a választási eljárásról szóló 1997.évi C. törvény VIII.fejezetében
foglaltakat kell alkalmazni.
/2/ A helyi népszavazás érvényességét és eredményét a szavazási jegyzokönyv alapján
a helyi választási bizottság állapítja meg. A helyi népszavazás:
a./ érvényes, ha a választópolgárok több, mint fele szavazott, és
b./ eredményes, ha a szavazatoknak több, mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos
választ adott.
15.§.
/1/ A helyi népszavazással kapcsolatos jogorvoslati eljárásra a választási eljárásról szóló
1997.évi C. törvény X. fejezetében foglaltakat az alábbi /2/ bekezdésben foglaltakkal kell
alkalmazni.
/2/ A helyi választási iroda vezetojének a népszavazás-kezdeményezés aláírásgyujto íveinek
hitelesítésével kapcsolatos döntése ellen a Hevesi Városi Bírósághoz lehet kifogást
benyújtani.
16.§.
/1/ A helyi népszavazáson az alábbi választási bizottság muködik:
– helyi választási bizottság és a szavazatszámláló bizottságok
/2/ A helyi népszavazáson helyi választási iroda muködik.
/3/ A helyi választási bizottságba /a szavazás napjára a szavazatszámláló bizottságba / a kezdeményezést benyújtók egy közös megbízottat delegálhatnak.
Helyi népi kezdeményezés
17.§.
/1/ A helyi népi kezdeményezés során a rendelet 6-10. És 15.§-ában foglalt rendelkezéseket kell megfeleloen alkalmazni.
/2/ A választópolgárok 8 %-ának kezdeményezését a polgármesternek kell benyújtani.
/3/ A helyi választási iroda vezetoje akkor tagadja meg az aláírásgyujto ív hitelesítését, ha
a./ a kérdés nem tartozik a képviselotestület hatáskörébe,
b./ az aláírásgyujto ív nem felel meg a rendelet 6.§. /1/ bekezdésének a./ – e./ pontjában
foglaltaknak.
Záró rendelkezés
18.§.
Ez a rendelet kihirdetés napján lép hatályba. A rendelet kihirdetésérol az önkormányzat jegyzõje gondoskodik.
Tiszanána, 2001.április 27.
Dr. Tóth József sk.
polgármester
Dr. Joó István sk.
jegyzõ
- augusztus, 18
- 307
- Rendeletek
- More