Tisztelettel meghívjuk Önt és Kedves Családját az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett községi ünnepségre.
Helye: Országzászló, Községi Könyvtár
Időpontja: 2005. március 15. 16 óra
Tiszanána Önkormányzata
Tisztelettel meghívjuk Önt és Kedves Családját az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett községi ünnepségre.
Helye: Országzászló, Községi Könyvtár
Időpontja: 2005. március 15. 16 óra
Tiszanána Önkormányzata
Megjelent a TISZANÁNAI HÍRMONDÓ februári száma. Tartalma letölthető az Tiszanánai Hírmondó menüpontból.
Kedvcsinálóként a tartalomból:
Kistérségi civil fórum Tiszanánán
Önkormányzati Hírek
Anyakönyvi hírek
Lakásfenntartási támogatás változása
A szemétszállításról
Kérdőív a közbiztonságról
A parlagfű ártalmairól
Abasártól Zaránkig
Tiszanána
Heves Megyei Hírlap 2005.03.01-05.
– A helyi ÁMK általános iskolájának diákjai a közelmúltban részt vettek a hevesi Gyermekház rendezésében meghirdetett Kazinczy szépkiejtési versenyen. A nemes megmérettetés első helyezését helyi tanuló, a negyedikes Vankó Annamária hozta el. Dicséretben részesült szerepléséért Kovács Kitti és Németh Andrea az ötödik osztályból.
– Megtartották az ÁMK Általános Iskolájában az országos anyanyelvi verseny helyi fordulóját. A diákok közt a legjobb eredményt Máté Bettina és M. Szűcs Máté ért el a harmadik, valamint Suba Renáta és Vankó Annamária a negyedik osztályból, így ők készülhetnek a területi versenyre.
– Szombaton este jótékonysági farsangi bált rendez a helyi kulturális bizottság. A szórakoztató esemény bevételét az ÁMK általános iskolájának ajánlják fel, hogy a gyerekek év közbeni tanulmányi kirándulását ily módon támogassák. Azokat a szülőket és érdeklődőket várják a helyszínre, akik e nemes célt belépőjegyük árával és tombolajegy-vásárlással segíteni kívánják.
A megalakulás éve picit ellentmondásos.
Találtak a régi okmányok között egy “elmaradt” papírt amin úgy látszik, hogy 1908-ban alakult az egyesület. Az akkori idősek is így emlékeztek. Viszont a nyolcvanas évek közepén, a Heves-megyei Tűzoltó Parancsnokság az egyesületet arról értesítette, hogy az iratok alapján 1889-ben alakult.
1936 évtől 1958 évig csak emlékezésből, 1958 évtől írásos feljegyzésekből /ami igen hiányos/ tudjuk leírni a következőket 1967-ig.
Az egyesület tagjai: Ipacs Gábor, Kaló Márton , Vékony Sándor, Gőz Gyula 1936-tól, Grónás Ambrus 1945-től, Erdélyi Béla 1948-tól, Cseh Flórián, Guba Mátyás, 1959-től Buru József 1960-tól volt tagja az egyesületnek.
Az akkori felszerelések: kocsifecskendő, mozdonyfecskendő, ami attól különbözött az előzőtől, hogy nagyobb teljesítményű volt. Két keréken szállították. Üzemeltetéskor le kellet tenni a földre. Mind a kettőt lóval vontatták és kézzel működtették. Egy szintén lóvontatású 600 literes vizeslajt. A kocsifecskendő mint muzeális darab még most is megvan. További felszerelések: vedrek, villák csáklyák, ásók, szikracsapók, csákányok lapátok, árvízvédelmi fáklyák. Ebben az időben nem csak tűz hanem árvíz esetén is vezető, irányító szerepet vállaltak az egyesület tagjai. Árvíz veszély esetén a falu összes munkaképes lakosa 18-50 évig be volt osztva árvízvédelmi brigádokba. A 12 brigád vezetője egy-egy tűzoltó volt. Egy brigádba 12 fő tartozott.
Riasztás tűz esetén: a harangokat félreverték /tűzi lárma/. „Tűz van!!!” – kiabálták. Kaló Márton bácsi kürtőt fújt a szertár előtt. A tornyok irányában, az ablakba piros zászlót tettek ki.
Tűzoltás: abban az időben a falu apraja-nagyja aki mozogni tudott vödrökkel, villákkal és egyéb oltási eszközökkel rohant tüzet oltani. A községben akkor néhány fúrott kút kivételével, majdnem minden udvaron ásott kút volt, legtöbb igen kevés vízhozamú. Egy-egy tűz esetén akár tízből is kifogyott a víz. Ezért a nagyobb hozamú kutak helyét megjelölték.
Szolgálat:Az aratás és cséplési idő alatt a szertár előtt egy lovas fogat, a tornyokban 2-2 ember 24 óra váltással ügyeletet tartott, ahol a falu lakói voltak beosztva, egy tűzoltó pedig a szertárhoz. Minden nagyobb összejövetelnél, ünnepségeken, kulturális rendezvényeken, mozielőadáson 2 fő tűzoltónak szolgálatban kellett lenni.
1955. évben kapott községünk egy 400 l/perc teljesítményű kismotorfecskendőt, melyet nem nagyon használtak, szállítási nehézségei miatt, és kezelni sem nagyon tudták.
1960. évben megépült a jelenlegi szertár a régi helyén.
1962. évben megépült községünkben a vezetékes vízhálózat, 55 darab tűzcsapot helyeztek el a község területén szétosztva. Ez megkönnyíti a tűzoltásban a vízszerzést.
1966. évben kapott községünk egy MAVAG típusú 800 l/perc kismotorfecskendőt, teljes felszereléssel, szállító targoncával, ami a mai napig üzemel. Ekkor elvitték a mozdonyfecskendőt, 600 literes vízszállítót, és a 400l/perc kismotorfecskendőt.
1967. évben a megyei Tűzoltó Parancsnokság úgy határozott mivel az állami tűzoltóság egysége községünktől távol volt /Eger, Karcag, Mezőkövesd, Jászberény/ és a község rendelkezett szertárral ill. két olyan személlyel aki a gépjárműfecskendő vezetéséhez szükséges jogosítványa is van, add egy gépjárműfecskendőt. A K-300-as típusú tíz kerék meghajtású gépjárműfecskendő márciusban meg is érkezett. A kezelésével Juhász Dezsőt és Zsutai Sándor bízták meg.
Zsutai Sándor
Mire lesz a százmillió?
Heves Megyei Hírlap 2005. 03. 01.
Budavári
KISKÖRE
Több szervezet is bábáskodik hazánk második legnagyobb állóvize, a Tisza-tó idegenforgalmi kihasználása érdekében. Közülük a Kisköre székhellyel működő Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács a legaktívabb.
A tanács igazgatója, Scitovszky Angelika a legutóbbi ülés részleteibe ad betekintést, annak a megállapodásnak az eredményét kiemelve, amit Szegvári Péter, a Magyar Terület és Regionális Fejlesztési Hivatal elnöke és Herbály Imre, a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács elnöke írt alá. A hivatal 2005-ben 100 millió forinttal támogatja a Tisza-tó környékének turisztikai fejlesztését.
– A támogatások legnagyobb részének felhasználását a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács koordinálja – jegyzi meg az igazgató asszony. – Szervezetünk először 2004-ben kapott hasonló konstrukcióban forrásokat a Tisza-tó kiemelt üdülőkörzete területfejlesztési elképzeléseinek megvalósítására. Ez a nekünk címzett öszszeg 81 millió forint volt.
Idén az „Országos jelentőségű területfejlesztési programok” terhére 100 millió forintot biztosít az MTRFH. Ebből 40,5 millió forintra már az előző évben kötelezettségvállalás történt.
Scitovszky Angelika címszavakban sorolja, hogy a fejlesztési támogatás segítségével milyen feladatok valósulhatnak meg:
– Pályázni lehet turisztikai látványossághoz vezető belterületi utak rendbehozására. Szeretnénk, ha lenne egységes turisztikai információs táblarendszer. Segítséget nyújtunk a településképek javítását szolgáló fejlesztésekhez. Csatlakozni kívánunk kiemelt üdülőkörzetként az „Ökoturisztikai védjegy” nemzetközi programhoz.
A kártérítési per öt éve húzódik
Népszabadság Online 2005. február 19.
Ötvös Zoltán
A tiszai ciánper legújabb tárgyalási fordulójára két nap múlva, február 21-én kerül sor. A román cég ügyvédje nem ismeri el a szakértõi jelentést.
Öt éve, 2000. január 30-án éjjel szakadt át az Aurul romániai bányavállalat zagytározójának gátja. Mintegy 100 ezer köbméternyi, cianidos szennyvíz folyt a Szamoson át a Tiszába. A méreg a Szamos alsó szakaszának élővilágában közel 100, a Tiszáéban 80 százalékos pusztítást okozott. Akkor a romániai illetékesek több hivatalos nyilatkozatban is vállalták a felelősséget, illetve ígéretet tettek Magyarország kártalanítására, ez azonban máig nem történt meg. A szennyezést okozó bányavállalat ausztrál tulajdonosa kezdettől elhárította a felelősséget. A magyar állam 2001-ben pert indított a román Aurul Rt. ellen (a cég időközben a sajtóhírek miatt immár rossz csengésű nevét Transgoldra változtatta) 28 milliárd 596 millió forintos kártérítést, illetve annak kamatait követelve. A kárigény legnagyobb részét, több mint 18 milliárd forintot, a rehabilitáció költségei teszik ki, 9 milliárd forintot megközelítő nagyságrend az ökológiai, gazdasági és szociális károk összege. A kárelhárítás közvetlen költsége egymilliárd forint. A Budapesten folyó perben egyelőre nem született ítélet, sőt a Fővárosi Bíróság még arról sem döntött, hogy a magyar vagy a román jog szerint kell-e lefolytatni az eljárást.
Az ügy rendezésében a nemzetközi egyezmények nem adnak eligazítást. A mindkét ország által aláírt espooi egyezményt új beruházások engedélyezésénél kell alkalmazni (ha a beruházásnak határokon túli környezeti hatásai is vannak, akkor az érintett másik országot is be kell vonni az engedélyezésbe – ez történik most a Verespatakra tervezett, szintén cianidos technológiájú aranybánya esetében), a két ország határvízi egyezménye pedig 2003-as keltezésű, és nincs visszamenőleges hatálya. A szennyezés környezeti hatásairól nincs elegendő információ.
A Nimfea Természetvédelmi Egyesület szerint a kezdetben drasztikusnak látszó változások (például egyes halfajok, illetve a vidrák teljes eltűnése) átmenetinek bizonyultak, 2003 nyarán a Közép-Tiszán például szokatlanul nagy méretű tiszavirágzás volt. Hamar József, a szolnoki székhelyű Tisza Klub vezetője szerint a folyó élővilága lassan a szennyezés előtti képet mutatja. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a cianid nem kötődött meg az üledékben, az ott lakó élőlények emiatt nem sérültek. Fontos, hogy ismét egyre több védett hal található a folyóban. Az ökológus ugyanakkor állítja: a Nagybánya környéki meddőhányók továbbra is potenciális veszélyforrást jelentenek. A természetvédő azt is kifogásolja, hogy az Európai Unió nem a súlyának megfelelően kezelte ezt az ügyet. Nem játszott érdemi szerepet az újabb veszélyhelyzetek megelőzésében.
A Fővárosi Bíróság 2002-ben elutasította a magyar állam kérelmét az ideiglenes intézkedés elrendelése iránt, hogy a ciánper befejezéséig függesszék fel a nagybányai cég működését. A bíróság szerint az elmúlt két évben nem történt káresemény, így további bizonyításra van szükség annak elismertetésére, hogy a jelenlegi üzemelés veszélyt jelent a környezetre. Szecskay András, a magyar államot képviselő ügyvédi iroda vezetője lapunknak elmondta, a bíróság 2002 júliusában szakértői bizonyítást rendelt el. A Műegyetemet rendelte ki szakértőként, de a csoport tavaly szeptemberben a helyszíni szemle során nem végezhetett érdemi munkát. Felügyelet melletti terepbejáráshoz hasonlított a munka, mintavételre nem volt lehetőség, fényképet nem készíthettek, a magyar szakértők kérdéseire nem válaszoltak. Az ügyvédi iroda reméli, hogy a hétfői tárgyaláson a bíróság dönt a felelősség kérdésében és kimondja, hogy a ciánszennyezésért az alperest terheli a felelősség, ezért a károkat is neki kell megtéríteni. (Ugyanakkor nemzetközi egyezményekre hivatkozva a román cég ügyvédje nem ismeri el a magyar szakértői jelentést.) Mayer Erika, a kiskárosultak védelmét ellátó páneurópai jogászunió elnöke lapunknak elmondta, az általa képviselt ügyekben márciusban kerülhet sor újabb tárgyalásra.
Nincs döntés a tiszai ciánperben
Népszabadaság Online 2005. február 22.
Ötvös Zoltán
A Fõvárosi Bíróság május másodikára halasztotta el a tiszai ciánszennyezés ügyében indított kártérítési per tegnapi tárgyalását. A magyar államot képviselõ ügyvédi iroda vezetõje, Szecskay András lapunknak azt mondta, a halasztás indoka elsõsorban az, hogy a román bíróság által kirendelt szakértõ véleményének magyarra fordításával még nem készültek el.
Mint arról beszámoltunk, öt éve, 2000. január 30-án éjjel átszakadt az Aurul romániai bányavállalat zagytározójának gátja. Mintegy 100 ezer köbméternyi, cianidos szennyvíz folyt a Szamoson át a Tiszába. A méreg a Szamos alsó szakaszának élővilágában közel 100, a Tiszáéban 80 százalékos pusztítást okozott. A magyar állam 2001-ben pert indított a román Aurul Rt. ellen 28 milliárd 596 millió forintos kártérítést, illetve annak kamatait követelve. A kárigény nagyobbik részét, több mint 18 milliárd forintot, a rehabilitáció költségei teszik ki, 9 milliárd forintot megközelítő nagyságrend az ökológiai, gazdasági és szociális károk összege. A kárelhárítás közvetlen költsége egymilliárd forint volt.
A Fővárosi Bíróság 2002-ben elutasította a magyar állam azon kérelmét, hogy a ciánper befejezéséig függesszék fel a nagybányai cég működését. A bíróság szerint az elmúlt két évben nem történt káresemény, így további bizonyításra van szükség annak elismertetésére, hogy a jelenlegi üzemelés veszélyt jelent a környezetre. A bíróság 2002 júliusában a Műegyetemet rendelte ki szakértőként, de a csoport tavaly szeptemberben a helyszíni szemle során nem végezhetett érdemi munkát. Felügyelet melletti terepbejáráshoz hasonlított a munka, mintavételre nem volt lehetőség, fényképet nem készíthettek, a magyar szakértők kérdéseire nem válaszoltak. Nemzetközi egyezményekre hivatkozva a román cég ügyvédje már a tegnapi tárgyalás előtt jelezte, nem ismeri el a magyar szakértői jelentést. A kiskárosultak ügyében márciusban kerülhet sor újabb tárgyalásra.
Tiszanána község önkormányzata szeretettel meghívja Önt és kedves családját, 2005. március 5-én 18 órakor a helyi Nyugdíjas klubban megrendezésre kerülő Jótékonysági álarcosbáljára.
„ Abban a pillanatban, hogy feladjuk
Saját kényelmünket csak azért,
Hogy segítsünk valakin, vagy
Hogy egy nálunk magasabb rendű
Célnak
Áldozzuk magunkat, azt kockáztatjuk,
Hogy többé válunk, mint korábban
Voltunk.”
A bál célja:
Általános iskolás tanulók tanulmányi kirándulásához való anyagi hozzájárulás
Programunk:
17.30 Vendégek fogadása
18.00 Megnyitó, Köszöntő: dr.Tóth József polgármester
18.15 A hevesi Eszter Szalon ruháit bemutatják a tiszanánai gyerekek
19.00 Vacsora
20.00 Zene – Csuhai Gábor (tánc , tombola 100Ft./db., büfé)
A belépőjegy ára 3000,-Ft, amely a vacsorát foglalja magába.
A bál ezenkívül 500.-, 1000.-, 5000.-, 10000.- Ft-os pártolójegyek megvásárlásával is támogatható.
Új veszélyjelek a Tisza-tavon
Népszabadság online
Tudósítónktól, 2005. január 21. 00:00
Új és egységes jelzőtáblarendszerrel látják el a Tisza-tavat. A víz felületén látható táblák igazítják majd útba és figyelmeztetik a veszélyekre a vízi túrázókat, a sportolókat és a fürdőzőket.
A táblarendszer létrehozásáról a Kiskörén működő Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács döntött a természeti értékek megőrzése és a turisztikai infrastruktúra kiépítése érdekében – mondta Scitovszky Angelika, a szervezet munkacsoportjának igazgatója. Az információs rendszer kiépítését ez év tavaszán kezdi meg a közbeszerzésen nyertes cég, és augusztusig nyolcvan táblát helyez ki. A beruházás értéke 16 millió forint, amelyből 13 millió forintot a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal finanszíroz.
Tisztelettel meghívjuk 2005. február 22-én /kedd/ 9 órakor kezdődő Tiszanána Képviselőtestület ülésére. Az ülés helye Tiszanána Polgármesteri Hivatal tanácskozó terme.
Napirend tárgyalása előtt:
1./ Tájékoztató a két ülés közötti időszakban végzett munkáról.
Előterjesztő: dr.Tóth József polgármester
2./ Tájékoztató a hozott határozatok végrehajtásának állásáról.
Előterjesztő: dr.Joó István jegyző
3./ Tájékoztató az elmúlt ülés óta bekövetkezett fontosabb jogszabályi változásokról.
Előterjesztő: dr.Joó István jegyző
4./ Napirend előtti kérdések, interpellációk.
Napirendek:
1./ A 2005. évi költségvetési rendelettervezet ismertetése. A javasolt bevételi és kiadási előirányzatok megvitatása és elfogadása. A többéves elkötelezettséggel járó kiadások későbbi évekre vonatkozó kihatásainak bemutatása.
Enter-Nána Kht. és Tiszakom Kft. 2005. évi költségvetésének bemutatása.
Előkészítésért felelős : dr. Joó István jegyző
Előterjesztő : dr.Tóth József polgármester
2./ Tájékoztató a Családsegítő és a Gyermekjóléti Szolgálat 2004. évi működéséről.
Előkészítésért felelős: dr.Joó István
Előterjesztő: Váradi Ágnes CSGYJSZ mb. vezető
3./ Kitüntetések jutalmak (Márc 15.)
Előkészítésért és előterjesztésért felelős: dr.Joó István jegyző
4./ Egyéb ügyek, indítványok, bejelentések megtárgyalása.
Előkészítésért és előterjesztésért felelős: dr.Tóth József polgármester és dr.Joó István jegyző
Dr.Tóth József
Polgármester
Verespatakon kívül is sok szennyező forrás veszélyezteti hazánkat
Magyar Rádió online 2005. 02. 14.
Műsorunkban egy héttel ezelőtt szomorú évfordulóra emlékeztünk, öt éve, hogy a Romániából érkező ciánszennyezés katasztrófát okozott a Tiszán. A kárelhárítási munkákat annak idején kormánybiztosként Gönczi János irányította.
– Ha ott lett volna a Transgold tájékoztatóján, akkor milyen szívvel fogadta volna mindazt, amit elhangzott a múlt héten?
Gönczi János:– Szomorú hír volt számomra. Nem szabad általánosítani, nem Romániáról van szó, az Aurul cég, illetve utódjáról van szó, sajnálatos tény az is, nem tudok megfelelő szavakat találni, blődségek, Nagybánya és környéke, egy n agyon csapadékos terület, az átlag csapadék ezer milliméter fölött van. Következésképpen amikor terveznek egy ilyen ciántárolót, akkor a tervnél már figyelembe veszik, pláne az építésnél is. Ezt úgynevezett hidrotechnikai módszerrel építik ennek a tározónak a körtöltését, ami azt jelenti, hogy azt a sarat használják fel töltésanyagnak, amit cián lúggal kezelnek és abból kinyerik a fémeket. Ez egy sár, ami odakerül, és ebből épül fel ez a gát, ez a magas ciánkoncentrációjú lé, ez szépen befolyik a meder közepébe a mély területre és ott alkotja majd a ciántároló tavat. Technológiában itt van az első hatalmas nagy tévedés és hiba, hogy valójában ennek a folyadéknak nem szabad volna már tartalmazni a cián oldatot, hanem előtte a cianidot zárt technológiai rendszerben vegyi úton közömbösíteni kellene.
– Tehát akkor az első állítás ön szerint már is megdőlt, ezerévente egyszer fordulhatnak elő ilyen rendkívüli időjárási körülmények.
– Sajnos elment a köztudat arra, hogy ez egy gátszakadás volt: nem, ez egy rosszul elkészített, és előkészített kör töltés, és ott, ahol alacsonyabb volt a töltéskorona, ott átlépett a ciánoldat különösen azért, mert rátelepedett nagy mennyiségű hó. Ez nem igaz, hogy ezt nem tudták, hogy erre vigyázni kell, ez egy rosszul elkészített munka, felelőtlen munka, nem törődtek azzal, hogy alul van egy ország, amelyik alföldi terület, és oda át fog jönni ez a cián oldat.
– Valóban megtörténhetett-e, hogy a román oldalon egyetlen döglött halat sem találtak?
– Természetesen, ez megtörténhetett, sőt, ez is törvényszerű volt. Nagybánya egy meglehetősen szennyezett város. Ott van az úgynevezett ipari halálháromszög, a Romplumb nevezetű vállalat, a Főnix nevezetű vállalat és az Aurul nevezetű vállalat alkotja ezt a háromszöget. Ezek ólomkitermeléssel, nehézfém-kitermeléssel, kénsavgyártással foglalkoznak. A levegőbe kerülő szennyezőanyag olyan magas koncentrációjú, hogy Nagybánya lakosságának élettartama tíz évvel alacsonyabb a romániai átlagnál. Nagybányán például átfolyik az Azár nevezetű folyó – biológiailag élettelen. 1997-es adat, amit most mondok, és az EU, illetve az ENSZ tette közzé ezeket az adatokat, ezerszeres az ólom koncentráció, a megengedettnek, több százszoros az arzénkoncentráció a megengedettnek, és nyolcvanszoros a cianidkoncentráció. Ebben a folyóban biztos, hogy nincs élet. A Lápos folyóra ugyan ez jellemző, ha nem is ennyire durván; nyolc km-en belül ülepedik le az ólom jelentős mennyisége, de húsz kilométerig elmegy a levegőbe. Ha nem is arzén, nem is cián, ha nem is valami más ilyen nagyon erős vegyszer öli az élőlényeket, akkor is az ólom, mint olyan beépül. Ott van, még ezen kívül a kadmium és más nehéz fém, amely az életre nagyon-nagyon veszélyes. Ezek sajnos alattomos vegyületeket, aki halat eszik, ezekből a folyókból tételezzük fel, hogy lenne, az már olyan tizenöt vagy húsz év múlva fogja észrevenni azt, hogy májproblémája van, tüdő problémája van, kopaszodik, foga kihull meg egyéb más betegségekben szenved. Sajnos az a fertőzés, mint egy amőba nyúlik lefelé, az Alföld Magyarország felé, nem tudja azt, hogy hol van a trianoni határ, másik végig jég borítás volt.
– A magyarországi halpusztulást és a környezeti károkat a Magyarországon használt vegyszerek túl adagolása okozta.
– Volt olyan akadémiai kutatóintézet munkatársa, aki azt mondta, hogy vasszulfáttal ki lehetett volna csapni ezt a cianid szennyezést. Ez egy kétségbeejtő butaság. Vasszulfáttal el tudom képzelni, hogy ezer mm-es lomibka kikeveri ezt a csapadékot, tehát a Tiszán ezt nem lehet használni különösen azért sem, mert ismétlen jég alatt volt, fizikailag lehetetlen megcsinálni, erre nem tudunk felkészülni, hát ilyenről szó sem volt. Semmiféle vegyszert nem adagoltunk be, semmit nem csináltunk, sajnos egyetlen egyet tudtunk csinálni az úgynevezett térdre és imára, ez nagyon szép példája volt a szegedieké, amikor koszorút dobtak a Tiszába, semmilyen vegyszert nem lehetett adagolni, de egyébként sem, erre nincs vegyszer.
– Határozottan állították, hogy ha jól emlékszem, akkor hypocloritot használtak, és ennek a túl adagolása okozta a pusztulás.
– Ez volt az a mondat, amitől én kétségbe estem, és azt mondtam, hogy hát remélem, nagyon remélem, hogy nem ugyanezen az intellektuális szinten lesz az döntéshelyzetben lévő személy, aki majd a verespataki beruházás és a verespataki környezetvédelmet fogja irányítani, mert ha ezen a szinten lesz, akkor kétségbeejtő. Magyarországnak, Alföldnek, Tiszának vége, Magyarország védtelen a romániai szennyezésekkel szemben, de ugyanúgy az ukrán szennyezésekkel szemben is, mint alföldi ország, minden felvizi szennyezéssel szemben védtelen. Ezért nekünk arra kell törekednünk, hogy nemzetközi védettséget kapjunk és ez pedig csak úgy lehet, hogyha a Tisza völgyét, és az egész Tisza vízgyűjtő területét egy nemzetközi környezetvédelmi régiónak nyilvánítják, EU irányítása mellett.
– Nemsokára megkezdődik az úgynevezett ciánper.
– Én meg vagyok róla győződve, hogy a pernél ennél sokkal komolyabb szakértés lesz.
– Említette Verespatakot, mekkora veszély fenyeget onnan bennünket?
– Óriási vagyon van a földben, és nagyon könnyű hozzáférni. 3 gramm/tonna az arany kinyerés átlaga, az egy nagyon jó kihozatalnak számít. Verespatakon el lehet érni ezzel a technikával közel 9 gramm/tonnát. Éppen ez a haszonelv, ami bennem kétségeket támaszt és azt mondatja egyik tudatommal, hogy meg fog épülni a verespataki beruházás abban az esetben, hogyha erre nem készülünk fel, nem úgy hogy tiltakozunk ellene, nem úgy, hogy valami csodálatos környezetvédelmi biztonságot akarunk, mert alapvető feltétel az, hogy ez meglegyen. Hanem nemzetközi védettséget kapjunk abban az esetben, hogyha Verespatak nem épül fel, még ekkor sincs nyugtunk, mert tudni kell, hogy Magyarországot felső területekről, Erdélyről, Kárpátaljáról ennél is több és ennél is nagyobb veszélyforrás fenyegeti, amiről még nem szólunk, fókuszunkba került ez a Verespatak, és minden erővel ezen vagyunk, és ugyanakkor e mögött pedig nagyon-nagyon sok szennyező forrás működik, és veszélyezteti az országot.
Haeffler András