Nem lesz tiszai halpusztulás
A volt tiszai kormánybiztos nem ilyen derűlátó
Heves Megyi Hírlap 2004.09.07.

A romániai Borsabánya közelében az elmúlt hét végén eltörött az ottani aranybánya föld alatti vezetéke, emiatt nehézfémekkel teli szennyeződés került a Tisza egyik mellékfolyójába. A Kötivízignél a hír hallatán nem kellett válságintézkedéseket hozni. Egyrészt azért, mert nem a korábbi cianid-katasztrófa ismétlődhet meg, hanem „csupán” kis mennyiségű veszélyes anyag jutott a Tiszába. Ezzel kapcsolatban kérdeztük Fejes Lőrincet, a kiskörei szakaszmérnökség vezetőjét.
– Ezúttal nem kell vízkormányozással megmenteni a Tisza-tavat. Romániából viszonylag hosszabb, ukrán területen át jó száz kilométeres utat megtéve éri el hazánkat a szennyeződés. Pontosabban, már mire Tiszabecsnél „belép” a folyó vizébe, annyira felhígul, hogy a megengedett határérték alatt marad. Így is sajnálatos a tény, de a mintegy 60 köbméter olyan kis mennyiség, hogy emiatt nem kell halpusztulástól tartani.
A szakember szerint az emlékezetes cianid-esetet követően a Tisza magyarországi határszakaszán automatikus vízminőség-ellenőrző berendezést telepítettek, a tiszabecsi adatok pedig nem indokolják a pánikkeltést.

Kíváncsiak voltunk a korábbi nagy szenynyeződéskor a Tisza kormánybiztosaként tevékenykedett Gönczy János véleményére is. A Balatoni Halászati Rt. immár nyugdíjas vezérigazgatóját siófoki otthonában értük utol. A neves szakértő a fentiektől némiképp eltérő módon látja a helyzetet.
– A nehézfém-szennyeződés ide is elér, legyen az bármilyen kevésnek tűnő. Leülepedik a mederfenéken, ott akkumulálódik, beépül a halak és a vízi világ táplálékát jelentő növényzetbe. Csak idő kérdése, hogy hasonló, ismétlődő jelenségek után elérje azt a koncentrációt, ami már ökológiai katasztrófát idézhet elő.
– Ön szerint a Tisza-tóban elszaporodott törpeharcsa-állomány annak következménye-e, hogy a cianid-szennyezéskor elpusztult nemes halak biológiai életterét népesíti be?
– Ez összefüggésében bonyolultabb annál, hogy egyértelmű igennel lehetne rá válaszolni. Bizonyítja ezt, hogy a Tiszához hasonló krízist át nem élt Balatonban is megfigyelhető a törpeharcsa-jelenség. Ha egy folyóban, állóvizű tóban annak úgynevezett biológiai eltartó képessége fölé emelkedik egy-egy halpopuláció, ott a természet önszabályozása rak rendet. Általában hétévenként figyelhető meg, rajzolható meg a populációs görbe.
– Annak ellenére, hogy például az idén nem volt pénz a Tisza-tó vízi növényzetének a szabályozására, ezért az túlburjánzott.
– Ez szomorú dolog. Különösen tavak esetében, pláne a mesterségesen létrehozottaknál, mint amilyen a Tisza-tó, nagyon fontos környezetvédelmi kérdés annak karbantartása. Különben a szárazföld visszahódítja a vízfelületet.
Gönczy Jánost nem lepte meg, hogy a környezetvédelmi tárca költségvetéséből is jelentős összegeket „lehúzott” a kormány, ezért a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács a nemkívánatos helyzet megállítása érdekében levélben fordul a szakminiszterhez, hogy a jövő évi költségvetésben, s később folyamatosan legyen pénz erre a feladatra. Az exkormánybiztos saját véleményét azért tolmácsolta:
– Ha nem épül meg egy autósztráda, akkor az autósok más útvonalon, de célba jutnak. A környezetvédelem nem ilyen, az karbantartás nélkül súlyosan károsodik. De mondok mást, egy projekt esetében, ami elérheti akár a milliárdos nagyságot is, sose az összeget kell nézni, hanem hogy mi lett az eredménye.
Finom célzás volt ez arra, hogy a környezetvédelmi „foltozgatás” hatástalan. Ez lefordítva annyit jelent, hogy a Kötivízig igazgatóhelyettesének, Lovas Attilának a Tisza-tó karbantartására, benne a tó rendszeres kotrására, növényzetszabályozására, a korábbi biológiai egyensúly fenntartásához nélkülözhetetlen évi 105 millió forint egy fillérrel sem lehet kevesebb. Mondjuk, az igényt 50 százalékban elismerve – a mi egyik fő gondunknál maradva, a Poroszlónál, Sarudnál a gátkoronáról szemmel is elkeserítő látványt nyújtó sulyom- és békahínár-lencse területfoglalásának elhárítása – nem félmegoldás születhet, hanem biztos út a létrehozott érték pusztulása felé…
– A cianid-szennyezéshez visszakanyarodva, Ön mit szól az elhúzódó kártalanítási eljáráshoz?
– Nem értem a bírósági ügymenet csigatempóját, de meggyőződésem, hogy Magyarország az állam által indított perben nyertes lesz. Megítélik a kártalanítást, ami 28 milliárd forintos megalapozott igényt terjesztett elő a Tiszát ért ökológiai katasztrófa nyomán.

(budavári)

Augusztus 26-30-ig dr:Tóth József polgármester, Kakuk Béla alpolgármester és Orbán Károly képviselő lengyelországi meghívásnak tett eleget. Együttműködési megállapodást írtak alá Baranów település polgármesterével.
Megismerték a baranowi önkormányzat felépítését, működését és a hozzá tartozó tíz település egy részét. Részt vettek a kepnói járás önkormányzatai és vállalkozásai részére szervezett Bútoripari Vásáron. Bútoripari cégek, papíripari vállalkozást, önkormányzati intézményeket látogattak meg.
Krakkóban pedig történelmi nevezetességekkel ismertették meg Tiszanána vezetőit.

Nyitott ajtók, helyben maradó diákok
Tiszanána
Heves Megyei Hírlap 2004. 09.06.

Szeptembertől új igazgató vezeti a Tiszanánai ÁMK Többcélú Intézményt. Márkus Róbert Zsolt Kömlőről érkezett, s az a célkitűzése, hogy a helybeli gyerekek maradjanak a helyi iskolában. – Úgy is fogalmazhatnék, hogy az iskola élére egy fiatalos, ám de nem meggondolatlan, hanem nagyon is megfontolt vezetés került – mondja Márkus Róbert Zsolt igazgató. – Az elsődleges célunk az, hogy a helybeli gyerek a saját iskolájában tanuljon, mert nagyon megterhelő az, ha a szülők már egészen kicsi korukban utaztatni kezdik csemetéjüket.
A most iskolába kerülő elsősök közül nyolc kezdett más települések tanintézményeiben, az összlétszámot tekintve pedig 21-en tanulnak máshol. Ez az arány a 270 gyerekhez képes nem olyan nagy, mégis az a célunk, hogy ezt lentebb szorítsuk. A tanulók megtartása érdekében szükséges frissíteni az oktató-nevelő csapatot, lehetőséget kell adni a fiataloknak az új pedagógiai módszerek bevezetésére, a szaktanári helyeket pedig szakos tanárokkal kell betölteni. Mivel az iskolában kimagasló a részképesség-zavaros tanulók száma, ezért a gyógypedagógus mellé egy fejlesztő pedagógust alkalmaztunk.

Változás lesz az idei tanévtől az is, hogy a kisebb létszám érdekében az ötödik és a hetedik osztályt megbontották. Ezt képességek alapján még az előző intézményvezető, Hímer Sándorné határozta el annak érdekében, hogy a jó képességű gyermekek haladását ne akadályozzák azok a diákok, akiknek több idő szükségeltetik a tananyag elsajátításához.
Az iskola új vezetése hangsúlyt helyez a szabadidős foglalkozások megszervezésére is. Az biztos, hogy a német nyelv oktatása mellett szakköri szinten indul az angol,de odafigyelnek a sport és a számítástechnika fejlesztésére is. Mivel az iskola nem csatlakozott a minőségbiztosítási programhoz, ezért ezt a hiányosságot is hamarosan pótolni kell.
Arra a kérdésünkre, hogy milyen változásokat valósított meg a tantestület összetételében, Márkus Róbert Zsolt azt felelte:
– Voltak, akik nyugdíj mellett dolgoztak tovább. Ők most félállásban tevékenykednek, illetve egy pedagógustól óraszám hiánya miatt meg kellett válni. Az így felszabaduló státusba sikerült fejlesztőpedagógust alkalmazni.
Az iskolai élet pezsdítése érdekében az intézmény csatlakozott ahhoz az országos programhoz, amellyel az olvasást kívánják megszerettetni a gyerekekkel. Ehhez húszezres, jól felszerelt könyvtáruk van. A jövőben pedig olyan rendezvényeket tartanak, amelyek lehetőséget teremtenek az igazi kis suliközösség formálására. De tervezik az iskolanévadást és a megyei, országos versenyekbe való bekapcsolódást is.
A tanév másik, ám országos változása lesz, hogy az első osztályosok nem kapnak jegyet, csupán szóbeli értékelést. Ez támpontot ad a szülőknek gyermekük képességeiről, erényeiről és hiányosságairól.
Az iskola oktatási színvonalának emelkedését a közelmúltban átadott két új óvodai csoportszoba is segíti. Eddig ugyanis a pedagógusoknak szembesülniük kellett azzal, hogy a korlátozott hely miatt akadtak szülők, akik nem vették igénybe az óvodai nevelést. Ettől az évtől azonban a négy csoportban minden iskola előtt álló gyermekkel foglalkozni tudnak, s a szakképzett óvodapedagógusok már időben elkezdhetik az ingerszegényebb környezetből érkező gyermekek felzárkóztatását.
Az egyébként okleveles szociálpolitikus, szociálpedagógus és magyar szakos igazgató elve a nyitott ajtók stratégiája lesz. Nemcsak a kollégákkal, de a szülőkkel és a település vezetőivel is szeretne dinamikus, jó kapcsolatot kiépíteni, mert – mint fogalmaz – az oktatás társadalmi ügy.

Szuromi Rita

Kezdődik a zenei tanév

Az intézményben szeptember 7-én tartják a zeneiskolai felvételit és beiratkozást. Az idén öt szakra – zongora, szintetizátor, furulya, altfurulya és rézfúvós – várják a gyerekeket. Szeretnék, ha a délután egy órától kezdődő beiratkozáson környékbeli tanulókkal is találkoznának a pedagógusok, mert a zenei műveltség fontos része a tanuló képzésének.

Tisztelettel meghívjuk 2004. szeptember 7-én /kedd/ 9 órakor kezdődő Tiszanána Képviselőtestület rendkívüli ülésére. Az ülés helye Tiszanána Polgármesteri Hivatal tanácskozó terme. Napirendek:

1.) A költségvetési rendeletek féléves teljesítésének vizsgálata, értékelése, az átcsoportosítások elvégzése.

2.)Tájékoztató az Enter-Nána Kht első féléves bevétel-kiadásainak alakulásáról.

3.) Tájékoztató a Tisza-Kom Kft. Első féléves tevékenységéről.

4.) Az önkormányzat belső ellenőrzési feladatainak meghatározása.

5.) Rendezési Terv elfogadása.

6.) Egyéb ügyek indítványok, bejelentések megtárgyalása.

Dr.Tóth József
Polgármester

Nem kerültem értékzavarba…
Gulyás Imre költő, újságíró szülőföldről és örökségről
Új Ember Katolikus Hetilap 2004.07.11.

Nagy hőség volt, s görnyedni kellett,
piros vérem tarlóra cseppent
– Édesapám, megöl e munka –
szóltam búsan kétrét hajolva.
Hogy elítél? Dehogyis hittem!
Néz rám most is töviskeretben…

Keresztút című versében ír így Gulyás Imre költő, újságíró, aki Tiszanána szülőfaluja mellett Debrecent is már a szívébe zárta. Halk szavú, munkáját becsületesen végző újságíró harminchárom éve ugyanazon szerkesztőség íróasztala mellett rója a sorokat, közben el-elrévedezve strófákat, rímeket ír a lapszélre, visszatekintve szülőfalujára, a tarló forróságára, széna illatára. A debreceni újságíró, aki a Hajdú Bihari Napló munkatársaként az epika, líra műfajában is jeleskedik, június 7-én Debrecenben, a Déri Múzeumban mutatta be negyedik, Teljes árú élet című kötetét, melyben ezúttal versekben szólal meg.

Az újságírás teljes embert igényel. Teljesíteni kell a normát, így robotmunkává válhat. A vers, egy lírai hang születése, azt gondolnánk, szabadságban nyugalomban terem.
– A szakadatlan munkát a családi kötelezettség tetézi. A költők az egyéni, családi életet nehezen tudják összeegyeztetni költői mivoltukkal, az irodalmi közélettel. De magam elé képzelem Berzsenyi Dánielt, Kölcsey Ferencet, akik a közéletben, a családban is sokat vállaltak, és mindemellett hihetetlen magaslatokra emelkedtek a magyar költészetben.
A megyei napilapnál szófordulatokban gazdag cikkeket olvashatunk Öntől. Írói stílusa alakulásakor nagy elődeinket említi…
– Riportjaimról tartanak leginkább számon idősebb kollégáim. Gyakran azért úsztam el cikkeim írásával, mert amikor belemélyedtem, a papír szélére egy verset kezdtem írni – nem egy versem így született. Gyerekkorom nagy bálványozott költője Arany János volt, telenként, amikor idő volt, olvasgattuk. Toldi Miklós olyan volt nekem, mintha a testvérem lett volna, mert hasonló világban éltem a millió szénaboglya között.
Leginkább a népi vonatkozása érintett meg, széna, hatalmas ártéri kaszálók voltak felénk is. Ő azt az erkölcsi tartást erősítette bennem, hogy nem akárkik a parasztok, ezt akartam mindig megmutatni az írásaimban is. Persze aztán megismertem a magyar irodalmat, és az egyetemen megszerettem a világirodalom nagyjait is. Szergej Jeszenyin költészete nagyon közel áll hozzám. Az eposz írásakor Puskin segített képzeletben átélni az orosz telet. József Attila, Radnóti Miklós, Fazekas Mihály – a klasszikus formákat művelő költők is hatottak rám, amelyekkel mindig be tudjuk bizonyítani a magyar nyelv gazdagságát. Római katolikus hite a szülői ház öröksége
– Örökség ez, amit féltve őrzök. Feleségemmel mindketten mélyen vallásos családból jöttünk. A doni eposzomban édesapám a főhős, ahol a túlélő barátai emlékezetében élesen éltek apám imádságos percei, amikor a bunkerben előszedte a mindig magánál hordott családi, és az édesanyjától kapott Mária-képet, a rózsafüzérrel. Édesanyám vallásos parasztasszony volt, akihez foghatót nem ismertem. Időnként ősi énekek, népi énekek törnek fel emlékezetéből. Sokszor, amikor csend vesz körül, visszatérnek azok a dallamok, azok a csodálatos parasztaszszonyok, akik engem gyerekkoromban körülvettek.
A hit nem csak „érdeklődési terület”: ha beleívódik az emberbe, áthatja az egész életét még a rímeket is. A Teljes árú élet című kötet „Töredezett fohász” ciklusa istenes verseket tartalmaz.
– Istenes verseim előzményei édesapám alakjához kötődően búvópatakszerűen már legelső kötetemben is megvannak. A kötet középpontjába került az édesapámról és jómagamról szóló, Keresztút című vers. A ciklus végére az a Tékozló idő került, amelyet a rendszerváltozás elején írtam. Akkor szakadt ki belőlem, hogy végre tudok szólni az Istenemhez, vége a nyomorultságnak, a nyelvre és a lélekre tett féknek, és most már Teremtőnkkel is nyíltan beszélgethetünk.
A paraszti világ földközelsége és munkaszeretete, a szülői házból örökségként hozott hit irányt mutat az ember életében. Harminchárom éve dolgozik ugyanannál a lapnál, amely régen még pártlap volt…
– Mindig azokat a helyzeteket kerestem, ahol azt láttam, hogy nagy feladatok feszülnek. A pártállami időkben is éltek pásztorok, kiváló mesteremberek, akik kitartóan, határozottan, szorgalmasan keresték a lehetőséget. Azt hiszem, aki a riportjaimat kézbe veszi, az látja, hogy nem kerültem soha értékzavarba. Ha nem a percnek él az ember az újságírói pályán, akkor nem kell félnie.

Kovács Ágnes

A Régió-Kom Kommunális Szolgáltató Társulás saját és pályázati pénzekből dél-hevesi és észak-jász településeken, köztük Tiszanánán is létrehozta a hulladékgyűjtő szigeteket.

A két hulladékgyűjtő szigeten /Martinovics út és Bartók Béla út-Fő út/ négy-négy gyűjtőedényt helyeztek el, amelyekbe külön lehet gyűjteni a műanyagflakont, fémhulladékot, a papírt és az üveget.

Kérjük a tiszanánaiakat hogy éljenek a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségével.
Kérjük tanítsák meg gyermekeiket is a konténerek használatára, mert hosszútávon ez az egyik lehetőség a nagy mennyiségben keletkező szemét visszaszorítására.
A szelektíven gyűjtött hulladék lehetőséget add az újbóli feldolgozásra.

Néhány kérés a használókhoz:

A műanyaggyűjtő tartály sárga színű: üdítős, ásványvizes PET-palackokat dobhatunk bele. Ha Ön a palackot kimossa, azt külön megköszönjük, a lényeg, hogy üres legyen! A palackokat „gyűrjük össze”, hogy kevesebb helyet foglaljanak! Ne dobjunk bele zsíros, olajos, háztartási vegyi anyaggal szennyezett (pl. tisztítószeres flakont), tejes, joghurtos poharat, margarinos dobozt, hungarocellt, CD-lemezt, magnó-és videókazettát, egyéb műanyagnak ítélt elektronikai hulladékot!

A fémdobozgyűjtő tartály szürke színű: beledobhatunk fém italos dobozt (üdítős, sörös, stb.). Ha Ön a dobozokat kimossa, azt köszönettel vesszük, a lényeg, hogy üresek legyenek! Ne dobjunk bele konzerves dobozt, még kimosva sem!

A papírhulladékgyűjtő tartály sötétkék színű: újságot, folyóiratot, füzetet, könyvet, hullámpapírt, csomagolópapírt, kartondobozt dobhatunk bele. Az újságokat ne kössük össze! A dobozokat nyomjuk, hajtsuk össze, hogy minél kevesebb helyet foglaljanak, ezáltal minél több hulladék férjen a tartályba.

A üveggyűjtő tartály zöld színű: dobhatunk bele fehér és színes italos, parfümös, konzerves üveget. Fontos, hogy az üveg üres legyen. Nem lehet belerakni zárókupakot, kerámiatálat, porcelánt, fénycsövet, izzólámpát, ablak és autóüveget.

Szezon végi szúnyogirtás
Heves Megyei Hírlap 2004. 08. 25.

Már javában folyik a szúnyogirtás, s ezt a csípésszegényebb időszakot a Tisza-tónál pihenők is alighanem tapasztalják. Mint korábban megírtuk: a Tisza-tavi Térségi Fejlesztési Tanácsnak sikerült a Miniszterelnöki Hivataltól egy előre be nem tervezett irtáshoz forrást kapnia. A hétmilliós támogatás nemcsak megérkezett, de – ahogy bennünket Scitovszky Angelika informált – a felhasználó már hozzá is látott a feladathoz:
– Megkötöttük a szerződést, ugyanazt a céget bíztuk meg a feladattal, amelyet közbeszerzési eljárás keretében választott ki a Tisza-tavi Területfejlesztési Önkormányzati Társulás és a Magyar Turizmus Rt. Idén a tó térségében négy irtásra volt pénz, de ez elfogyott. Az idegenforgalmi szezon még tart, sőt a horgászturizmus szeptemberben is vonzó, ezért kerestünk és találtunk megoldást a még kívánatos újabb szúnyogirtáshoz – mondta el a tanács igazgatónője.
Megszokott a kijelölt régióban élőknek, hogy főként helikopteres permetezéssel történik a védekezés. Ezt légi kémiai eljárásnak hívják, és 5414 hektárra terjed ki. Van úgynevezett földi, melegködös módszer is, amit főleg rendezvények előtt, közvetlenül a helyszínen alkalmaznak hatásosan. Ilyenre is lesz még példa 205 hektáron. Jelentősebb tételnek számít a 976 hektáron történő légi biológiai lárvairtás is, ami a megelőzést szolgálja.

B. S.